Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Elutasították az ellenzéki kifogásokat: érvényes a túlóratörvény

DSC 7741
2019.04.09. 10:50 Módosítva: 2019.04.09. 11:42
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán – döntött az Alkotmánybíróság (AB). Az indokolás külön kitér arra, hogy az ellenzéki képviselők maguk idézték elő azt a helyzetet, ami miatt aztán megtámadták a túlóratörvény elfogadásának módját.

Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki képviselők indítványát, mely szerint a túlóratörvénynek nevezett csomag tavaly december 12-i megszavazása közjogilag (formai okok miatt) érvénytelen volt a körülmények miatt. A határozatot nyilvános ülésén ismertette a testület, de a közleményt a látogatóknak nyomtatásban előre odaadták. A határozat teljes szövege itt olvasható.

Az ellenzék maga idézte elő a helyzetet, amit aztán kifogásolt

Az AB a közleményében arra hivatkozik, hogy az ellenzék december 12-i obstrukciós akciója formailag nem volt jogszerű, az Országgyűlés rendeltetésszerű munkájának helyreállítása azonnali megoldást követelt. Sulyok Tamás, az AB elnöke az indokolás ismertetésekor kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy az Országgyűlés a népszuverenitás legfontosabb szerveként működőképes legyen.

Az AB szerint a házszabályból nem következik, hogy az ülést csak a pulpitusról lehetne vezetni, az emelvény alapvetően praktikus célokat szolgál. A testület a törvényhozásra vonatkozó alkotmányos elvekkel ellentétes rendzavarásnak nevezte, hogy a levezető elnököt nem engedték fel az emelvényre.

Attól, hogy az ülést nem az emelvényről vezetik, nem lehetetlenül el a képviselők jogainak gyakorlása, mondta  Sulyok, aki külön kitért arra, hogy az indítványozók maguk idézték elő a helyzetet, amit kifogásolnak, és bár ez az elv az alkotmányjogban nem ismert, a tettük végső soron az állam alkotmányos működését veszélyeztette.

Az ellenzéki jegyző kijelölésének elmaradása kényszerítő ok miatt történt, annak módját pedig nem zárják ki a vonatkozó jogszabályok, állítja az AB. Az indokolás szerint szükség esetén el lehet térni a főszabálytól, és kizárólag kormánypárti jegyzőket is felkérhet a házelnök az ülés levezetéséhez. Az AB szerint az sem sértett jogszabályt, hogy Latorcai Jánost olykor egy jegyzőnek nem megválasztott személy instruálta.

A gépi szavazás kártya nélküli lebonyolítása sem sértette a szavazás garanciális szabályait, mondja az AB. A kártyás szavazás hiánya önmagában nem jelenti a szavazás közjogi érvénytelenségét, annál is kevésbé, mert a csipkártya megléte sem zárja ki, hogy valaki más szavazzon az adott képviselő helyett. A képviselők maguk felelősek azért, hogy ne szavazzanak más helyett

A döntéssel a teljes testület egyetértett, Pokol Béla párhuzamos indokolást nyújtott be.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak

Az MSZP–Párbeszéd kora délután jelentette be, hogy az AB döntése miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak jogorvoslatért. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy „a fideszes pártkatonákkal feltöltött” Alkotmánybíróság megint a magyar emberekkel, a magyar munkavállalókkal szemben döntött, csak a kormányt szolgálja ki.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tanulságosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság egy nappal azután hozta meg döntését, hogy az Európai Bizottság bejelentette, vizsgálni fogja a „rabszolgatörvényt”. Az AB döntése ráadásul „gyáva megoldás”, mert kettéválasztották az ellenzék beadványát, és csak a decemberi szavazás közjogi érvényességét vitató részről hoztak döntést, a tartalmi kritikákat egyáltalán nem vitatták – fogalmazott.

Mit kifogásolt az ellenzék?

A túlóratörvény miatt független képviselők (Bősz Anett, Hadházy Ákos és Szél Bernadett) mellett a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd frakciói fordultak az AB-hez. Arra hivatkoztak, hogy a munka törvénykönyvét és más munkaügyi jogszabályokat szabálytalanul módosított a parlament, ezért a módosítás formai ok miatt – közjogilag – érvénytelen. Az ellenzék érdemi, tartalmi kifogásokat is benyújtott, ám ezeket az AB majd később, elkülönítetten tárgyalja.

Az őszi ülésszak utolsó napján, amikor a kérdéses törvénymódosítás végszavazása zajlott, az ellenzék tiltakozása miatt az ülésteremben káosz uralkodott. Az üléstermi akció politikai előzménye, hogy az ellenzék a rendkívül népszerűtlen túlóratörvénnyel hosszú idő után fogást talált a váratlanul defenzívába szoruló kormányon. A következmény pedig az lett, hogy márciusban a kormánypártok Kövér László házelnök javaslatára szigorú pénzügyi retorziókkal sújtották az akcióban részt vevő 36 ellenzéki képviselőt.

Két nappal korábban obstrukcióval próbálták megakadályozni a törvény elfogadását: 2925 (többségében komolytalan) módosító javaslatot nyújtottak be, melyeknek az érdemi tárgyalása jelentősen késleltette volna a végszavazást, és a leginkább a magyarországi multinacionális munkaadók érdekeinek kedvező törvénymódosítások nem tudtak volna január 1-jén hatályba lépni. A módosítókat a kormánypártok egyetlen gombnyomással utasították el, az ellenzék szerint törvénysértő módon.

Az ülést a levezető elnök, Latorcai János nem a pulpitusról vezette, hanem a padsorok közül, kézi hangosbeszélővel, mivel ellenzéki politikusok elállták az útját. A szolgálatban lévő jegyzők egyike sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, és a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött, miközben az ülésteremben szavazásra nem jogosult személyek – például Orbán Viktor testőrei – is tartózkodtak, vagyis elvileg akár ők is szavazhattak. Minderről itt írtunk részletesebben.

Az alkotmánybírósági indítvány készítői szerint mindez ellentétes az országgyűlési törvénynek az országgyűlési tárgyalások rendjéről szóló szabályaival. Az ellenzéki jegyző kijelölése, valamint a szavazás átláthatósága ráadásul olyan garanciális követelményei a szavazás hitelességének, melyek nélkül annak eredménye nem tekinthető érvényesnek.

Miről szól a túlóratörvény?

A népszerűtlen túlóratörvény – az ellenzék szóhasználatában rabszolgatörvény – lehetővé tette a munkáltatók számára a korábbi munkaóraszám növelését, a munkavállalók által „önként vállalható túlóra” formájában. A változás két legfontosabb elemeként

  • az egy év alatt engedélyezett túlórák számát a korábbi 250 óráról 400 órára növelték (ez Európa-rekord, ugyanakkor az EU-s felső korlát 416 óra), így akár egyeseknek hatnapos munkahetük is lehet;
  • a munkaadónak elszámolásra rendelkezésére álló időkeretet a mostani 1 évről 3 évre nyújtották, tehát a legrosszabb forgatókönyv szerint előfordulhat, hogy valaki csak az elvégzett munka után 3 évvel kapja meg az érte járó fizetséget.

(Borítókép: Ellenzéki képviselők tiltakoznak Orbán Viktor miniszterelnök előtt a Parlamentben 2018. december 12-én. Fotó: Bődey János / Index)