Ezrek sokallnak be a kormányhivatalokban, sorra mondanak fel

D KZG20151209020
2019.04.10. 07:31
„Nem ezt érdemeltük. Ez nem közszolgálat, ez már közrabszolgaság.” Egy kormányhivatali dolgozó így jellemezte a mára kialakult közhangulatot a területi közigazgatási egységekben. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a központi és a területi közigazgatásban összesen 2500-an kérték felmentésüket, de ez szerintük nem jelent gondot az ügyintézésben. Az Index ezzel szemben úgy értesült, elsősorban a megyei és járási, kerületi kormányhivatalokban májusra kaotikus helyzet alakulhat ki.

Megnövelt munkaidő, a beígért emelés helyett bércsökkenés, ezzel egyidejű, jelentős munkateher-növekedés és a megbecsülés érzésének totális hiánya. Forronganak az indulatok a kormányhivatali dolgozókban, akik közül márciusban – mint azt az Indexnek a kormány is megerősítette – több ezren végleg besokalltak, és úgy döntöttek: befejezik a köz szolgálatát. 

Márciusban szembesültek

Március elsején lépett életbe a köztisztviselői jogszabályváltozás, amely a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a megyei, járási és központi kormányhivatalok dolgozóit, továbbá a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat és a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti.

A módosítás értelmében már nem számítják bele a félórás ebédidőt a munkanapba, így az eddigi 8 helyett legalább 8,5 órát kell naponta dolgozni. Ez egy évben összesen nagyjából plusz 14-15 plusz munkanapot jelent ezeknek a hivatalnokoknak, miközben ugyanezzel a törvénymódosítással 25-ről 20 napra csökkent az alapszabadságuk.

Utóbbihoz ugyan hozzátartozik, hogy a gyerekek után járó pótszabadság a duplájára nőtt, de az egygyerekesek vagy gyermektelenek alapszabadsága így is csökkent, sőt, kaptunk olyan panaszlevelet is, amely szerint egy háromgyermekes, több évtizedes tapasztalattal rendelkező hivatalnok a gyermekek után jó pótszabadsággal együtt is, összességében még mindig 11 napot veszít a munkaidő-növelés miatt. 

Egy másik, lapunknak név nélkül nyilatkozó központi államigazgatási dolgozó szerint náluk a megnövelt munkaidő hétfőtől csütörtökig 7:30 és 16:30 közötti munkavégzést jelent, ami nem is 8,5, hanem napi 9 óra. Korábban a Népszava írt arról, hogy a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságon például 9 órás lett a munkanap, a törvény munkaidő-beosztásra vonatkozó része szerint ugyanis a napi munkaidő maximum 12 óra, a heti munkaidő maximum 48 óra lehet.

Információk szerint a napi 9 órás munkaidő csaknem a teljes közszférában, afféle általános gyakorlat lett márciustól.

Amikor néhány hete a megnövelt terhekről kérdeztük a kormánypárti politikusokat, ők arról beszéltek a videónkban, hogy majd meglátják, mi lesz az eredménye, de szerintük a munkavállalók valójában örülni fognak a túlórázásnak:

Fideszesek: A köztisztviselőknek a túlóra valójában lehetőség

Egy, a közszférában dolgozó forrásunk úgy fogalmazott:

Csak pénteken maradt meg a régi munkarendünk, miközben az alapszabadságunk csökkentésével együtt éves szinten legalább 8 százalékkal csökkent a bérünk.

Mindeközben a kormányhivatali dolgozók cafeteriajuttatásai idén már elmaradnak, miközben a tavaly januári bérnövekmény meg sem közelítette a megelőzően 9-10 éven át, a bértábla befagyasztása miatt elmaradt növekedést. Magyarán, állítja forrásunk: a kormányhivatali dolgozók konkrétan bércsökkenéssel szembesültek márciusban, miközben megnövelték a munkaidejüket és munkaterheiket.

A kormány szerint nincs probléma

A közigazgatási dolgozókat március 15-ig tájékoztatták a jogállásuk, munkaidejük és szabadságaik változásairól. Ha valaki nem fogadta el új besorolását, és ezt öt napon belül jelezte, akkor a munkáltatónak fel kellett mentenie őt, és az eltöltött évek után végkielégítést kell neki fizetnie.

Forrásaink szerint márpedig totális csalódottság lett úrrá a kormányhivatalnokok nagy részén az elmúlt hetekben azután, hogy beigazolódott: a kormánymegbízottakon kívül a dolgozók tényleg nem kaptak érdemi béremelést, sőt, sok esetben egyáltalán nem is kaptak. Sőt, az Indexnek név nélkül nyilatkozók között volt olyan is, akinek éppenséggel csökkent a bére az új papírok szerint. Azaz csökkent volna, de felmondott, jelenleg felmentési idejét tölti.

És nincs ezzel egyedül. Egy kormányhivatalban dolgozó olvasónk azt írta, állítását pedig az illetékes szakszervezet is megerősítette:

A felmentésüket kérők száma a megyénken belül döbbenetes mértékeket ölt. Többen úgy is a távozás mellett döntöttek, hogy egyelőre nincs kilátásban új munkalehetőség. A további tömeges létszámcsökkenés több szervezeti egység működését megbéníthatja, melyeknek eddigi működése is problémás volt. A jogviszony-átalakulás okán felmentésüket kérő kollégák két hónapos felmentési idejükből egy hónap elengedésre kerül, az időarányosan kiveendő szabadságok miatt pedig nagyjából két-három hét múlva rengeteg szék fog kiürülni, feladatkörök maradnak ellátatlanul.

Eközben azonban a kormány állítja: nem lesz gond a kormányhivatali ügyintézésekkel, még akkor sem, ha azt elismerték:

2500-an kérték felmentésüket az elmúlt hónapban. 

Hogy hitelesen tudjuk szemléltetni a felmondási hullám mértékét, valamennyi megyei és a fővárosi kormányhivatalhoz levélben fordultunk, a létszámváltozásokról és a március során, a törvényváltozások hatására felmentésüket kérők mértékét firtatva. Egyetlen kormányhivatal sem válaszolt megkeresésünkre, ellenben a Miniszterelnökség Sajtóirodája azt írta kérdéseinkre:

A kormány célja a kisebb bürokrácia, kevesebb, de anyagilag jobban megbecsült kormánytisztviselőkkel, csak annyian dolgozzanak az államnak amennyi feltétlenül szükséges.

„Ezért két irányba történtek intézkedések az elmúlt időszakban. A bürokráciacsökkentés irányába: a kormány korábbi döntésének megfelelően januártól körülbelül 6800 álláshely szűnt meg a minisztériumoknál és háttérintézményeknél. A béremelés irányába: a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére átlagosan 30%-kal emelkedett.

Az első emelt bér a márciusi fizetéssel most április elején érkezik, az illetmény-különbözetet januárig visszamenőleg megkapják. Ez 25 ezer kormánytisztviselőt érint, a béremelésre idén 40 milliárd forintot fordít a kormány” – írta a Miniszterelnökség. 

Még bosszút is állnak rajtuk

Cikkünk megjelenése után egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy kormányzati döntés alapján azon jelöltek, akik a kormányzati igazgatásról szóló törvény idevágó bekezdése alapján kérték felmentésüket, az e törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervnél, a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó egyéb szervnél és az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál kizárólag a kormány engedélye alapján foglalkoztathatók. A határozat  érvényesülését a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2019. március 27-től ellenőrzi.

„Mindez azt jelenti, hogy a kormányhivatalokból most távozókkal szemben negatív diszkriminációt alkalmaz a kormány, azaz kvázi bosszúként, hogy felmondtak, soha többé nem dolgozhatnak a közigazgatásban” – írta olvasónk.

Miután azonban nem erre vonatkoztak a kérdéseink, hanem a területi közigazgatásban bekövetkezett felmondásokra és az ügyintézés kilátásaira, azt a Miniszterelnökség is elismerte, hogy:

A központi közigazgatásban a kormánytisztviselők döntő része elfogadta az új kinevezését, a központi közigazgatásban és a területi közigazgatásban (kormányhivataloknál) összesen 2500-an kérték a felmentésüket. A munkaerőpiac erős felszívó hatása miatt, a munkahelyváltás többnyire nem okoz gondot, a Karrier Híd Programban csak 245-en regisztráltak

– írták, hozzátéve azt is, a kormány szerint a bürokráciacsökkentés a kormányhivatalok és a minisztériumok működését nem érinti. Sőt:

minden ügyintézés a megszokott rend szerint zajlik, az állampolgárokat tehát ez semmilyen módon nem érinti.

A szakszervezet szerint ez nem vicc

Nem azt kérdeztük persze a kormánytól, hogy jelenleg akadozik-e az ügyfélfogadás, hanem azt, hogy mi lesz akkor, amikor lejár a több ezer érintett felmentési ideje. Érdemes ugyanis tudni, hogy miközben több mint egy éve létszámstop van érvényben a kormányhivatalokban, a bürokráciacsökkentés hozadékaként megrövidültek az ügyintézési határidők is. Ez pedig azt jelenti, hogy a folyamatosan, és most több ezres létszámban távozók pótlása mellett a maradókon fokozott a munkateher, ami – afféle ördögi körként – újabbakat riaszthat el a közszolgálatból.

Márpedig az egy hónap alatt felmentését kérő 2500-as létszám különösen annak fényében jelentős, hogy a területi közigazgatásban mintegy 36 ezren dolgoztak a létszámstop bevezetésekor. Vagyis a dolgozók nagyjából 7 százaléka távozik egy hónap alatt.

„Nem ezt érdemeltük. Ez nem közszolgálat, ez már közrabszolgaság" – fogalmazott például az Indexnek név nélkül egy kormányhivatalban dolgozó, egyedülálló édesanya. Állítása szerint a megnövelt munkaidő miatt a gyerekei, akiket egyedül nevel, az iskolaajtó előtt várnak rá délutánonként, más nem tud értük menni. A bére, mint mondta, összességében csökkent, de nem is ismer olyat, akinek nőtt volna:

Másokról persze nincs hiteles információm, de az én jelenlegi fizetésemmel az órabérem nem éri el az 1000 forintot

– mondta. És a szakszervezet szerint ez egy tipikus eset, ami miatt még inkább romlik a közhangulat. A 70 ezer kormánytisztviselőből ugyanis jellemzően csak a központi közigazgatásban adták meg egységesen a béremelést, így a minisztériumok, államtitkárságok és az államkincstár dolgozói, továbbá a hivatalvezetők és a kormánymegbízottak részesültek ebben, miközben az ügyfélfogadást végző hivatalnokok tízezrei nem.

„Erre figyelmeztettünk hónapok óta, ez nem vicc, ez súlyos felelőtlenség” – mondta az Indexnek Boros Péterné. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az érintettek ugyanis már eddig is jelentős túlmunkát vállaltak és folyamatos stresszhelyzetet kellett kezeljenek. „Hónapokon át bizonytalanságban tartották, és azzal hitegették őket, hogy legalább a bérük nőni fog. Sok helyen a minimális tájékoztatást sem kapták meg, mert a vezetők sem tudtak biztosat mondani.” Most pedig országszerte szinte valamennyi megyéből kapott már panaszt a szakszervezet.

Kifizetik a rendbírságokat, segítik a még kitartókat

Boros Péterné az Indexnek kiemelte, a megmaradók megbecsülése és segítése, megóvása érdekében is fontos, hogy támogassák ezeket a közszolgákat, éppen ezért a szakszervezet kifizeti az ügyintézési határidők tarthatatlanságából fakadó rendbírságokat a tagjai számára.

Tovább harcolnak azért is, hogy a központi és területi közigazgatásban dolgozókat egyaránt megbecsülő szabályokat alkosson a kormány, éppen ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy jöjjön létre a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal, amely érdemi tárgyalófórumként kell működjön. Mindezek érdekében folytatják akcióikat, ahogyan a március 14-i sztrájkjukat is.

A kevesebb szabadság mellett megnövekedett túlmunka, a kiesők pótlása újabb bajokat szülhet, fogalmazott Borosné, aki ráadásul arról is beszámolt: már a létszámstop kezdete óta számos kolléga döntött úgy, hogy elhagyja a közigazgatást, ami eddig nagyban megnehezítette a szervezeti egységek munkavégzését az utánpótlás hiánya miatt, a március 1-től érvényes, új szervezeti és működési szabályzatok pedig még kevesebb emberrel, kisebb létszámkerettel számolnak megyénként és járásonként is.

Magyarán aligha tervezik a most felmondók pótlását a hivatalvezetők.

Ez hatalmas terhet jelent, a határidős munkavégzésből fakadó problémák több osztályon is jelentkeztek, most viszont Borosné tud olyan kormányhivatali szakágról, ahol a 14 fős létszámkeretből tízen felmondtak egy osztályon, a kieső munkaerő pedig – képzettség és gyakorlat híján – gyakorlatilag pótolhatatlan. Így olyan fontos területeken is ellehetetlenülhet az ügyintézés, mint gyámhivatali, a szociális terület, az idősellátás vagy éppen a környezet-egészségügy.

Borosné szerint átlagosan 9 százalékkal csökkent a kereset, emiatt az elmúlt hetekben olyan általános felháborodás alakult ki, amelyről nem drámai túlzás azt állítani: katasztrófahelyzetet idézhet elő. Nem elég ugyanis, hogy a kevés megmaradó dolgozónak át kell vennie a kiesők munkáját, a hónapok óta tartó feszített tempó, többletfeladatok ellenére még tízezer forintos rendbírság is sújtja azokat, akik nem tudják tartani az ügyrendet, azaz az ügyintézési határidőket.

Az utolsó pillanatban vagyunk

– fogalmazott Borosné, aki szerint a speciális végzettséggel, gyakorlattal és elhivatottsággal rendelkező tisztségviselőkből ma már minden megyében hiány van, miközben az elvégzendő feladat nem csökkent arányosan „a bürokráciával”, a hivatalok viszont kezdenek kiürülni.

(Borítókép: A Csongrád Megyei Kormányhivatal központi épületének ügyféltere. Fotó: Kelemen Zoltán / MTI)