Fülöp, Evelin
12 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

A nagypályás bűnözők eurómilliókban gondolkoznak

IMGL3716 0
Eurómilliókat kereshetnek azok a magyar bűnözők, akik meghallva az idők szavát, nemcsak a magyar "piacon" dolgoznak, hanem nemzetközi szintű csalásokat és egyéb bűncselekményeket is elkövetnek. Ezúttal egy alapvetően internetes csalásban és pénzmosásban utazó, szállodahajót is fenntartó bűnszervezett bukott le, de pörög az áfacsalás, kaptak már el antiktérkép-tolvajokat, luxusautókkal csalókat is.

Egy szállodahajót is zár alá vett a rendőrség Budapesten egy milliárdos pénzmosási ügy miatt – adta hírül a rendőrség péntek reggel. A nemzetközi viszonylatban működő magyar bűnszervezet tagjai hosszabb időn keresztül olyan pénzösszegek eltüntetésében vettek részt, amelyet külföldi nagyvállalatoktól – valamely vezető tisztségviselő nevében – elektronikusan benyújtott hamis megbízásokkal szereztek meg. 

Az elkövetők több francia és belga cégtől összesen 3,7 millió eurót szereztek meg, az elcsalt összegeket legalizálás céljából többlépcsős céghálózaton keresztül – alkalmanként ciprusi off-shore cégek felhasználásával – ingatlanok vásárlásába fektették. A kicsalt pénzből a csoport vezetője Spanyolországban szerzett meg több ingatlant és luxusautókat. 

De milyen módszerekkel dolgoznak a csalók? És a magyar bűnszervezetek mennyire vannak jelen a nemzetközi placcon?

Maga a trükk, amit a multik kifosztására szakosodott bandák általában alkalmaznak, nem annyira meglepő: egy fontos, de titkos vállalati tranzakció ígéretével szereznek pénzt. Csak éppen nagyon ügyesen. Előre felépíti a trükköt, úgy láttat egy telefonszámot, egy email-címet, egy bankszámlaszámot, mintha az másé lenne, de olyan hihetően építi fel a mesét, hogy a kicsit is óvatlan vállalatvezető beveheti.

Korábban az Index is bemutatott egy konkrét 300 ezer eurós, vagyis 100 millió forintos utalást. Az volt a szerencse, hogy a magyar-német-olasz vállalatcsoport végül időben ébredt, és az utolsó pillanatban meg tudta fogni a már elutalt összeget.

A felkészülés természetesen viszonylag hosszadalmas és alapos. 

A csalók kiválasztanak egy olyan napot, amely rendkívüli a multinacionális cég életében. Például az egyik országban munkaszüneti nap van (kevesebb illetékes érhető el), de a másikban működik a bankrendszer, lehet azonnal utalni. 

A mintapéldánkban szereplő eset például október 3-án, a Német Egység Napján történt, a német munkaszüneti napot választották a bűnözők és rafináltak voltak, mert egy német holding magyar és olasz leányvállalatát is bevonták a csalásba. 

Mint írtuk, a csalók szempontjából a legfontosabb a felkészülés. A bűnözők előre elkészítenek pár mailcímet, bankszámlát nyitnak. Természetesen nem a maguk nevében, hanem egy hajléktalan, egy jó szándékú, de megtévesztett gyakornok, vagy egy afrikai diák nevében (ezek valós példák). Sajnos a számlanyitáshoz 5-10 ezer forintért (két kocsmázás áráért) lehet végrehajtót találni, utána már csak annyira kell kikupálni, hogy a bank ne fogjon gyanút.

Végül a csalók felkészülnek a maszkolásra (ezt a távközlési fogalmat mindjárt elmagyarázzuk), de alapvetően arra alkalmas, hogy a sértett úgy vélje, hogy éppen a főnöke hívja.

Ha a technikai előkészületek megtörténtek, kell egy jó mese. 

A központ felhívhat egy leányvállalatot azzal, hogy sürgősen kellene egy nagyobb összeg egy rendkívüli tranzakcióra, egy vállalat-felvásárlásra, amit titokban kell tartani. Vagy pénzt kér a „központ” a leányvállalattól, mert adódott egy rendkívül kedvező áruvételi alkalom, amit az ajánlat egyedisége miatt nem lehet átengedni a szokásos szállító-minősítési rendszereken.

A mesét aztán minél hitelesebb szereplőkkel kell megerősíttetni, ír a központi holding vezetője a másik országban működő leányvállalat vezetőjének, ráadásul feladóként a levélben a főnök vállalati címe jelenik meg. 

A nagyobb szavahihetőség miatt előkerülhet még egy üzleti partner, vagy egy, a tranzakciót engedélyező hatósági ember. Ők már nem feltétlenül csak e-mailen, akár telefonon is bejelentkezhetnek, hiszen őket nem ismeri a leányvállalat vezetője.

A konkrét esetünkben a holding olasz leányvállalatának ügyvezetője például nem csak a német főnökétől, de a német „felügyelettől” is kapott egy professzionálisnak tűnő levelet, amelyben a felügyelet egy titoktartási nyilatkozat aláírását kérte, illetve „engedélyezte” az utalás indokaként megadott tranzakciót.

A tranzakció komolynak és nagyon titokzatosnak tűnt, hiszen az olasz cégvezető látszólag a saját főnökétől kapott instrukciókat és felszólításokat, vagyis azt, hogy teljes titoktartás mellett utaljon el 300 ezer eurót egy bankszámlaszámra, amelyből az anyavállalat befejezheti a titkos felvásárlási tranzakciót.  

Az olasz cég utalt is, de aztán gyanút fogott és gyors feljelentéssel és a személyes banki kapcsolattartó segítségével meg lehetett állítani az utalást, amelyet egy francia lakcímmel rendelkező afrikai fiatal által nyitott budapesti számlára indítottak volna.

Az ilyen hihetetlenül rafinált, jól kidolgozott történetben legfeljebb olyan elemek segíthetnek, hogy mennyire jellemző a cégünkre, hogy a főnök azt kéri, hogy „ne hívjon fel az ügy kapcsán”, mennyire jellemző rá az e-mail megfogalmazása (a wording). Mindig gyanús az ügy, ha bármi gyanús, az összeg, az időzítés, vagy ha a rendkívüli körülmények között megadott számlaszám, vagy a cég addig nem szerepelt semmilyen belső (menedzsmentdíjak, informatikai elszámolások) utalási láncban, ismeretlen volt a számlázási rendszerben, 

De miért hisszük azt, hogy a főnök hívott, a főnök írt, avagy azt, hogy a bankszámlaszám a tranzakciós partnerhez tartozik?

Elsőként a telefonszámokról. Ijesztő elem, hogy a csalók könnyedén meg tudják oldani a sértettek gyanakvásának elaltatása érdekében, hogy egy valódi kapcsolat, a főnök, a felügyeleti ember személyes telefonszámáról kapjanak hívást. Valójában persze nem ez történik, hiszen minden hívószámból csak egy van forgalomban, és ezt az ominózus számot a csalók nem szerzik meg. 

A csalók azonban egy applikációt, egy könnyen működtethető technológiát használnak, amit úgy hívnak, hogy „maszkolás”, vagy „blöffölés". A mai IP-alapú távközlési világban sok ilyen lehetőséget kínálnak erre mindenféle online oldalak, némi díj befizetése után már használható is az álcázó megoldás. A hívó fél, jelen esetben a csaló ezekkel az appokkal kérheti, hogy a hangját tegye felismerhetetlenné a telefon, akár női hangból is lehet férfihang, vagy fordítva; de van olyan megoldás is, amelyik a kijelzett hívószámot megváltoztatja, behazudja.

Az applikációs oldalak a „mossuk kezeinket” módszert alkalmazzák, vagyis leszögezik, hogy önmagukban az ő szolgáltatás-kínálatuk százszázalékosan legális. Természetesen ha valaki bűncselekményre használja fel a szolgáltatásokat, az már nem az oldal sara, ők csak azért fejlesztették ki a megoldást, hogy barátok viccelhessék meg egymást, hogy az utcán járva telefonálhassunk úgy a mobilunkról, mintha a benti, az irodai számról tennénk vagy az aggódó szülő elérje, hogy a gyermeke felvegye a telefont, mert az apukára ugyan megsértődött, azért rohant el otthonról, de ha egy barát számát jelzi ki a mobil, akkor kiderül, hogy életben van a gyermek.

Sajnos ugyanez a csalás az emailcímekkel is megoldható, beállítható a feladónál kijelzett szöveg, és aki ügyes, a feladóhoz az ismert partner valódi email-címét állítja be, ami elaltathatja a gyanakvást. Ezeket az információkat persze a csalóknak meg kell előre szereznie.

Végül sajnos a banki adatok sem buktatják le jelenleg a csalókat. 

A banki utalásoknál ugyan megadjuk a címzett nevét is a számlaszám mellett, de például Magyarországon a kereskedelmi bankrendszer csak a számlaszám alapján ellenőrzi az utalást. 

Ha a csaló megadja egy komoly cég nevét és a saját számlaszámát, az utalás a legtöbb országban és a legtöbb banki rendszerben el fog menni. Jelen példánkban, ha a megtévesztett sértett azt írta az utalásra, hogy a címzett az Apple Inc, de az afrikai diák számlaszámát adta meg, akár egy nagyobb összeg is elmehet. Van rendszer, ami visszakérdez, de ha a leányvállalat vezetője a főnök utasításainak megfelelően gyorsan és titkosan szeretne utalni, biztosan meg fogja erősíteni a szándékát.

A nagypályás magyar bűnözők eurómilliókban és nemzetközi viszonylatban gondolkodnak. 

A közelmúltban ötmilliárdos költségvetési csalás, illetve egymilliárdos pénzmosás ügyében hallgattak ki hat gyanúsítottat. A banda vezetője egy kiterjedt üzleti hálózattal rendelkező cégtulajdonos,  de elfogták a fiát, a társaság ügyvezetőjét és még három gyanúsítottat. Ők a munkavállalókat színlelt módon alvállalkozóknál jelentették be a valós fizetésüknél kisebb összegre, így nem fizették meg az adót utánuk. A színlelt ügyletek hasznából több mint egymilliárd forintot osztalékként egy, az érdekeltségi körükbe tartozó ciprusi cégnek utaltak, majd kölcsönként feltüntetve továbbutalták a pénzt egy szintén hozzájuk köthető spanyol vállalkozásnak. A vagyont bankon átfuttatva igyekeztek legalizálni.

Az adónyomozók tizenhat spanyol és öt olasz ingatlant, továbbá magyarországi lakóparkot, társasházat, járműveket, követeléseket zároltak. 

Ha pedig áfacsalás: 2013-ban Győr-Sopron megyében kapták el azt a magyarokból álló bandát, amelyik fémhulladékok kereskedelmével csalt el több millió eurónyi áfát, a bűnszervezet több EU-s országban ténykedett. Közel ötmillió eurónyi készpénzt, luxusmotorokat, luxusautókat és ingatlanokat foglaltak le a rendőrök, amikor elfogták őket.

Egy másik ismert csalási forma, hogy a magyar bűnözők külföldön luxusautókat bérelnek. Kezdetben fizetik a bérlés díját, majd az autókat áthozzák a határon. Magyarországon – dokumentumokat hamisítva – újra regisztrálják az autókat, ezáltal új rendszámot is kapnak. Tavaly nyáron számolt fel a rendőrség egy ilyen bűnszervezetet, amelyik a luxuskocsikat Szlovákiából hozta így be Magyarországra.

Öt évvel ezelőtt egy olyan magyar bűnszervezetet lepleztek le, amelyik nagy értékű és ritkaságnak számító antik térképek ellopására specializálódott.

A majdnem egy tucatnyi tagból álló banda hét tagját Magyarországon, négy másikat Franciaországban fogták el. Több mint négyszáz ellopott antik térképet szereztek vissza így a hatóságok. A tolvajok jellemzően nemzeti könyvtárakban és kulturális intézményekbe látogattak el: 16. és 17. századi könyvekből egyszerűek kivágták a régi térképeket, majd kicsempészték azokat az épületből. Belgiumban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svájcban is tevékenykedett a magyar banda, több millió eurót kaszálva ezzel. 

A magyar rendőrök a német hatóságok által körözött gépkocsit foglaltak le a Csongrád megyei határátkelőhelyen 2018. október 31-én 3 óra körül
A magyar rendőrök a német hatóságok által körözött gépkocsit foglaltak le a Csongrád megyei határátkelőhelyen 2018. október 31-én 3 óra körül
Fotó: Police.hu

Az embercsempészet is óriási üzlet, 2015 és 2016 között élte igazi fénykorát. Tavaly februárjában például egy olyan, nemzetközi szintű bűnszervezetet számoltak fel Magyarországon, amelynek tagjai a migrációs válság időszakában csempésztek embereket. Budapest legnagyobb olyan házát üzemeltették, ahol az "ügyfeleiket" rejtették el. A banda egyik tagja a nyomozás alatt külföldre szökött, őt végül Tenerifén fogták el a spanyol rendőrök. Az embercsempész banda nemzetközi szintű tevékenységét jól mutatja, hogy az osztrák, német, olasz és lengyel hatóságok is nyomoztak utánuk.

Persze az sem ritka, hogy jelentősebb vagyont felhalmozó külföldi bűnszervezeteket kapcsolnak le Magyarországon. 2015 februárjában egy Budapest melletti illegális cigarettagyárat számoltak fel, a gyárat egy bolgárokból álló bűnszervezet vezette: 22 tonna dohányt és 2,3 millió cigarettát állítottak elő, ez másfél millió kartonnyi cigi.

Tavaly májusban pedig Spanyolországban számoltak fel olyan bűnszervezetet, amely EU-szerte, így Magyarországon is követett el áfacsalásokat 60 millió eurós tételben.

A banda 58 tagját Belgiumban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban fogták el, 52 luxusautót, 400 ezer eurónyi készpénzt és fegyvert is lefoglaltak. A bűnszervezet ellen még 2015-ben indítottak nyomozást a spanyolok pénzmosás és áfacsalás miatt. A banda hamis és valódi elektronikai eszközöket értékesített az interneten és 250 millió euró értékben állítottak elő hamis számlákat. Az általuk működtetett céghálózat Magyarországon is működtetett gazdasági társaságot. Még egy olyan nyomdájuk is volt, ahol a hamis számlákat gyártották.

Két év alatt 140 millió eurót mostak így tisztára, méghozzá egy magyar bankon és magyar cégeken keresztül.

A tisztára mosott pénzek végül Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban kötöttek ki.   

(Borítókép: Police.hu)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!