Már a Magyar Nemzet is arról ír, hogy egyre tragikusabb az ápolók hiánya a kórházakban

Egyre több kórház kényszerül bérnővérek, -műtősnők, -műtősfiúk foglalkoztatására, főként a fővárosban, továbbra sem enyhül ugyanis az ápolóhiány, írja a Magyar Nemzet, amelyet az MTI szemlézett. Ugyanezeket az adatokat eközben a Népszava is közölte mai számában.

Sásdi Antal, az egyik legnagyobb fővárosi kórház, a Péterfy főigazgatója a lapnak elmondta: a hozzájuk tartozó traumatológiai intézetben,

Páva Hanna, a kórházakat működtető Állami Egészségügyi Ellátóközpont főigazgató-helyettese közölte: az alapnyilvántartásban 250 ezer szakdolgozó szerepel, de ebben benne vannak a szociális ágazatban foglalkoztatottak, a pályaelhagyók, a külföldön munkát vállalók és a nyugdíjasok is.

Az egészségügyben aktív munkavállalóként mintegy 108 ezer ápolót tartanak nyilván, és az egyik legfőbb probléma, hogy 2013-2018 között 9 ezerrel csökkent a már tapasztalt, de még nagy munkabírású, 35 év feletti korosztály létszáma.

A leginkább a középfokú végzettségű, közvetlenül a betegágy mellett dolgozó ápolókból van hiány: 2017-ben 3300 ilyen üres álláshely volt, tavaly pedig már 3800. A főváros mellett főként Heves, Nógrád és Zala megyében jelentős az ápolóhiány 

– írta a Magyar Nemzet.

Páva Hanna szerint a sikeres tanulói ösztöndíjprogramokon túl egyéb célzott intézkedésekre van szükség a helyzet megoldására. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán azt mondta: az általuk megkérdezett ápolási igazgatók szerint a létszámhiányt leginkább kiemelt bérrel, toborzással, a tanulószerződéses hallgatók megnyerésével, jutalmazási és elismerési rendszer bevezetésével, nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával lehetne enyhíteni.

A Népszava azt is ismerteti, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adatai szerint pedig miközben mintegy 250 ezer embernek van egészségügyi szakdolgozói végzettsége, mindössze 107 ezren aktívak a pályán. A fiatalok nagyobb része nem vesz részt a betegek ellátásában, háromötödük nincs a pályán, a végzettek fele se áll munkába. A Magyar Kórházszövetség kongresszusán Páva Hanna főigazgató-helyettes előadásból az is kiderült, hogy a kormányzati propaganda működik a pályára irányításban, mert több a pályára lépő, de a harminc felettiek most nagyobb arányban hagyják el a szakmát, mint öt évvel ezelőtt. A 30 évesek 24 százaléka, a 40 évesek 23 százaléka hiányzik a betegágyak mellől.

A helyzetet súlyosbítja, hogy továbbra is sokan mennek külföldre dolgozni.

És szintén ebben a korcsoportban voltak a legnagyobb arányban azok, akik nem újították meg működési engedélyüket. Ők nagy valószínűséggel már nincsenek a pályán, vagy olyan külföldi munkát vállaltak, amihez nem volt szükségük az egészségügyi végzettségüket igazoló dokumentumokra.

Az ÁEEK felmérése szerint jelenleg az ápolók 10 százaléka, a szülésznők 25 százaléka, a mentőtisztek 13 százaléka hiányzik az ellátórendszerből.