Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Ki legyen a legszabadabb magyar?

xx
2019.04.18. 15:22
Példájukból erőt, ihletet meríthet bárki, szabadságuk Magyarország javára válik. Az idén 25 éves Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) díjat alapított, hogy megtalálja azokat, akik a lehetőségeikhez mérten a legtöbbet tették, teszik azért, hogy Magyarország szabadabb legyen. A két Szabad-díjas egyikét a TASZ közösségének jelöltjei közül a szakmai zsűri választja ki, a másikról pedig a közönség dönthet holnap, azaz május 1-én éjfélig. Válasszon a jelöltek közül!

A cikk legvégén tud szavazni.  A szombati díjátadó nyilvános, jegyek korlátozott számban itt elérhetők.

Farkas Norbert, aki az állami gondozott gyerekkor után nem hagyta magát

Farkas Norbert

Farkas Norbert nehéz körülmények között nőtt fel, négy hónapos kora óta állami gondozásban és lakásotthonban. Fiatalon bírósági ügye volt abból, hogy fel merte emelni a hangját az őt meglopó gondozójával és az intézménnyel szemben, ahol felnőtt. De mégis lediplomázott, most szociális munkásként dolgozik, és közben még tanul is, sőt, az SOS Gyermekfalvak nemzetközi táborában önkéntes táborvezető asszisztens. Gyermekvédelemmel akar foglalkozni, hogy másokkal ne történhessen meg az, ami vele megtörtént.

Gyetvai Viktor, a diáktüntető, aki már 16 éves kora óta kiáll diáktársaiért

Gyetvai Viktor

Gyetvai Viktor már igen fiatalon megmutatta, hogyan viselkedik egy aktív állampolgár. 16 évesen alapította meg többedmagával a Független Diákparlamentet, ami mára az ország legnagyobb, országos lefedettségű diákszervezete. Minden évben szakmai javaslatcsomaggal állnak elő a diákságot érintő oktatási kérdésekkel kapcsolatban, amit el is juttatnak a politikai döntéshozókhoz. Gyetvai 2018-ban három diáktüntetésnek is főszervezője volt, valamint ő volt a bejelentője a választások utáni „Mi vagyunk a többség” tömegtüntetéseknek is.

Karlik Cintia, aki elérte, hogy ne legyen kordon a Pride-on

Karlik Cintia2

Karlik Cintia évek óta a Budapest Pride egyik főszervezője és szóvivője. A Pride a szabadság szimbóluma, amit Budapesten mégis sokáig csak kordonok között lehetett megtartani. Ezt az ellentmondást észlelték a szervezők 2017-ben, amikor a „Szabad-e vagy?” szlogennel megrendezett fesztiválon először kezdték el megkérdőjelezni azt a gyakorlatot, hogy a Pride felvonulására érkező sok ezres tömeg csak hermetikusan elzárva, kordonok között vonulhat. Karlik szóvivőként ezt az álláspontjukat következetesen képviselte a médiában és a közbeszédben is, ennek 2018-ra meg is lett az eredménye: sok év után először újra lehetett csatlakozni a felvonuláshoz az előre bejelentett útvonal teljes hosszán. Karlik és a Pride csapata évről évre ezrek életét teszi szabadabbá, immár kordonok és korlátok nélkül.

Molnár Áron, noÁr, aki dalaival egy szabad mozgalmat épít

Molnár Áron

Molnár Áron színész, rapper, a tudatos szabadság megtestesítője. Saját munkásságával, dalaival is fontos ügyek mellett áll ki, szabadidejében több civil szervezetnek is segít. 2018-ban Tanulni akarunk című számával robbant be a magyar közéletbe, a videónak mára milliós nézettsége van. Nem csak a szabad oktatás a szívügye: dalaiban elítéli a társadalomban egyre inkább elharapódzó gyűlöletet, de ott van akkor is, amikor a hajléktalanok kriminalizálása ellen kell felszólalni. NoÁr példája azt üzeni, hogy ki lehet és ki is kell állni azokért a dolgokért, amelyekben hiszünk. 

Révész Renáta Liliána, aki segít feldolgozni a feldolgozhatatlant

Révész Renáta

Révész Renáta Liliána pszichológus, gyásztanácsadó, meseterapeuta. Azokat a helyzeteket segít feldolgozni, amelyekre igazán senki nem lehet felkészülve, például gyerekek halálakor. Gyásztanácsadóként többek között a Tábitha gyermekhospice-házban dolgozik, amelynek munkájáról a TASZ is készített videót. Emellett műsort vezet a Tilos rádióban, meseterápiás előadásokat tart, és vallja, hogy „a gyász teljesen az életről szól, a gyász feldolgozása visszavezet az életbe”. 

Sárosdi Lilla, a hazai #metoo kampány elindítója

Sárosdi Lilla

Sárosdi Lilla, színésznő 2017-ben állt ki saját történetével a nyilvánosság elé a szexuális zaklatás érzékeny és fontos témájában, de ennek a bátor lépésének hatása 2018-ban is vitathatatlanul nagy volt. Sárosdi több hazai érintett és a közvélemény jelentős része számára is példaképpé vált a hazai #metoo mozgalomban. Legutóbb idén februárban nyilatkozott a zaklatási ügyről, amikor az őt zaklató rendező visszatért a színházi életbe. Ekkor elkeserítőnek nevezte, hogy a színházi szakma nagy részének az volt az érdeke, hogy az ő ügye „megfulladjon”. Bár úgy tűnik, a társadalom egy része még nincs felkészülve a szembenézésre a nőket ért erőszakkal szemben, de az biztos, hogy Sárosdi rengeteget tett azért, hogy sok nő szabadabban élhesse az életét.

Szabó Richárd, a rettenthetetlen ellenzéki lángosos

Szabó Richárd

Szabó Richárd bajai vállalkozó, aki 2018-ban azzal vált ismertté, hogy közéleti tevékenysége miatt megfenyegették, hogy nyilvánosságra hozzák homoszexualitását. Szabó erre úgy reagált, hogy saját Facebook-oldalán közzétett videójában maga beszélt erről. Ezzel nemcsak azoknak mutatott példát, akiket politikai véleményük miatt akarnak ellehetetleníteni, hanem akik félnek felvállalni szexuális orientációjukat környezetükben. Szabó fontos alakja a bajai közéletnek: amellett, hogy helyben segíti a rászorulókat, egy olyan oldalt is vezet, amelyen a helyi és országos propagandával szembemenve igyekszik tájékoztatni a polgárokat.

Szabóné Kállai Szilvia, takarítónő, romaügyi referens, tanár

Szabóné Kállai Szilvia

Szabóné Kállai Szilvia roma aktivista, aki több mint húsz évig takarított egy gyógyszergyártó cégnél, de mellette diplomát szerzett, hogy roma népismeretet taníthasson. Négy gyermeke, a munka és a főiskola mellett romaügyi referensként dolgozik a Kispesti Önkormányzatnál. 2018-ban Aranypánt díjra jelölték. Az országot járva előadásokat, motivációs beszélgetéseket tart roma fiataloknak. Nemcsak az a célja, hogy inspirálja a gyerekeket, hanem az előítéletek lerombolásán is dolgozik. Hisz abban, hogy hidat lehet építeni a cigányok és nem cigányok között.

A szavazás május 1-én éjfélkor zárul, a közönségdíjas 250 ezer forintot kap, hogy azt a jelöléséhez kapcsolódó tevékenységre fordítsa. Az első Szabad-díjakat május 4-én a Francia Intézetben adják át, ahol a közönségdíjas mellett a Szabad-díj TASZ-osok által összeválogatott tíz várományosa is felszólal majd.