Endre, Elek
14 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Ungár Péter: Több irgalmat a homofóboknak

-8747757394629398936 HUSZ4092
2019.04.27. 22:18
Évek óta alig szól erről a politikai közélet, de jól vizsgáztak az európai parlamenti választási kampányban egy asztalhoz ülni hajlandó pártok képviselői az LMBTQ-emberek jogait, szerepét érintő kérdésekben. Ugyanakkor az is világos: egyikük sem elégedett maradéktalanul az Európai Unióval, a magyar helyzetet, a szexuális egyenlőséget érintő kormányzati politikát pedig gyakorlatilag valamennyien tragikusnak látják.

Mik a legnagyobb bajai az LMBTQ-közösségnek Magyarországon? Mit kellene tegyenek a pártok? És mit tegyenek Európai Parlamentben? Öt ellenzéki párt képviselői ültek össze a Magyar LMBT Szövetség felkérésére, hogy bemutassák, mit kínálnak az érintettek számára, hogyan kívánják ők képviselni a szexuális kisebbségek ügyeit az Európai Parlamentben (EP).

Miközben Ungár Péter, az LMP politikusa, aki éppen a napokban coming outolt, nem kívánt a saját, személyes motivációiról és esetleges feszültségeiről nyilatkozni, a beszélgetés során nemcsak klasszikus programismertetésre volt lehetősége. Hallhattuk például, hogy amióta saját személyes döntését meghozta, csakis támogatást kapott a pártjában,

de mivel előtte is láttak már és hallottak beszélni, azt hiszem, tudták. Szerintem nem okoztam nekik nagy meglepetést.

Kiderült az is, Lehet Más a Politika álláspontja egyértelműen az, hogy Magyarországon élnek olyan emberek, akik szexuális kisebbségekhez tartoznak, de törvénytisztelő, adófizető állampolgárok, éppen ezért ugyanez jár nekik, mint a magyar társadalom bármely más polgárának. És Ungár itt olyan jogsérelmeket sorolt rögtön az első kérdéskörben, amelyek az LMBTQ-közösség számára kikerülhetetlenek a mindennapokban.

Ilyenek például a szivárványcsaládok elismerésének, az örökbefogadási jogoknak a fennálló, súlyosan diszkriminatív jellemzői, vagy ahogyan a jelenlegi családtámogatási rendszer – az alaptörvényre hivatkozva – a házasságra koncentrál. Az élettársi viszonyban gyermeket nevelőket pedig, szexuális irányultságtól függetlenül korlátozza a jogaik gyakorlásában, nemhogy bárminemű kedvezmények igénybe vételében.

Jogsértéseken innen és túl

”A kormány azt mondja, hogy két azonos nemű ember nem nevelhet gyereket, de nagyon is sokan nevelnek Magyarországon is gyereket így, és ezt ideje volna elismerni"– vetette fel például Ungár, ahogyan azt is a problémák között sorolta, hogy az iskolákban jelenleg nem nagyon zajlik szexuális nevelés. Pedig komoly szükség volna arra, hogy a generációk időben értesüljenek például arról: ha valakinek az osztálytársa homoszexuális, akkor nem kell utálni. Jó volna, ha a saját közösségében tudnák, hogy ő ugyanolyan értékű gyerek, ember, és ennek elismerése nem propagálása propagálása a homoszexualitásnak, hanem a társadalom jelentős százalékának a normális élethez való lehetőség megteremtése.

Ungár beszélt arról is, a HIV-stratégia végrehajtása elengedhetetlen lenne, a HIV-szűrés megkönnyítése, a gyógyszeres kezelés újraszabályozása szintén érinti, de nem kizárólag a szexuális kisebbségek ügye. Arról is szólt, hogy a szexuális kisebbségeket érő bűncselekmények ügyében a rendőrségi állományban érzékenyítés lenne szükséges, ahogyan sokszor más hatóságokban sem tudják, hogy mit kezdjenek a melegekkel. Ungár egyébként mindezek érdekében

azt tűzte ki pártja céljául, hogy az állami és kormány-, azaz elsősorban – közpénzből működő – médiában a szexuális kisebbségek is, ne csak a homofób kisebbségek képviseltethessék a véleményüket.

Ezt követően Harangozó Gábor EP-képviselőjelölt, az MSZP elnökségi tagja beszélt arról, hogy egyáltalán azt megdöbbentőnek tartja, hogy kormánypárt úgy érzi, megteheti, hogy nem jön el és nem beszél a szexuális kisebbségek jogairól, az érintett társadalmi közösségnek. A szocialista politikus a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a homofóbia nem csökkent itthon az idők során, sőt. Mint mondta, a tévhitek, hazugságok a kormánypolitika és elsősorban kommunikáció részévé váltak 2010 óta, holott a nemzetközi közéletben kifejezetten szégyen például olyan nézeteket vallani, mint hogy házasság csak férfi és nő között lehet.

Az MSZP Harangozó szerint azt szeretné, ha a pártok munkájával és civilekkel való együttműködésben elérnék, hogy Magyarországon is szégyen legyen ez a kirekesztő magatartás. Harangozó is egyetértett abban, hogy az érzékenyítés a legfontosabb, és minden egyes generációnak még fiatal korban fel kell ismernie azt, hogy egyenlő értékű emberek veszik körbe egymást, minden különbségükkel együtt.

Mi fogad a rendelőben?

Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője azzal kezdte, nem tartja nagy kihívásnak annak elismerését, hogy egyenlőek a magyar állampolgárok, akár a törvény előtt, akár más módon. Ez nem lehet kérdés Magyarországon, ez alap – jelentette ki, azt is kiemelve: a Momentum alapvetőnek tartja, hogy a jogegyenlőség része a melegházasság legalizálása. Azt is szomorúnak nevezte, hogy 2010 óta

az ideológiai kormányzás miatt hátra felé haladunk,

a központi kommunikációs gyűlöletkeltés pedig az általános közvéleményre is hat. Ahogyan a rendőrség, az egészségügyi személyzet, az oktatás, így iskolai személyzet hozzáállására is. Esetükben, akik napi szinten kerülnek kapcsolatban az érintett állampolgárokkal különösen fontos lenne az érzékenyítés. Ezzel szemben szomorú tapasztalat, hogy ma Magyarországon az orvosi egyetemen elfogadható buzizni egy tanárnak, és a gyakorlatban az egészségügyi személyzet nem is tudja, mit kell csinálni, ha egy nem heteroszexuális beteg érkezik a rendelőbe, fejtette ki az orvos végzettségű Cseh Katalin.

Pártja céljai között kiemelte a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények, továbbá a zaklatások szankcionálásának elérését, továbbá a gyógyszertámogatás kiterjesztését a szexuális úton terjedő betegségek medicináira, ami egyébként nem is kizárólag szexuális hovatartozás kérdése, de ez ne legyen akadálya a támogatásnak.

Barabás Richárd, aki a Párbeszéd szóvivője és egyben szintén EP-képviselőjelölt, ráadásul évekkel ezelőtt coming outolt, tehát maga is érintett, kijelentette: egyszerűen őrült beszéd ma Magyarországon a szexuális másságot érintő kormányzati kommunikáció. Úgy vélte, egy erőszakos túlingerlés zajlik a kormánymédiában, miközben a XXI. században, egy uniós tagállamban, a melegházasságnak nem távoli, szinte elképzelhetetlen dologként kellene felmerülnie, hanem a bevezetésének módja és ideje lenne vita tárgya.

Ugyanakkor Barabás az egyetlen volt a vitában, aki azzal érvelt, sok mindent elértek már ezen a téren, értékelni kell a jót is, így azt, hogy azért kelet-közép-európai viszonylatban sok joga van egy meleg állampolgárnak, párnak. Cseh Katalin vitába szállt Barabással, ő nem tud annak örülni, ami ma Magyarországon van,

nem tudok annak örülni, hogy jobban élünk, mint egy diktatúrában.

A Momentum listavezetője szerint úgy kellene élnünk, mint azokban az országokban, ahol senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy minden különbségükkel egyenlő esélyt és jogokat érdemelnek az állampolgárok.

Eközben Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjelöltje is pesszimistábbnak bizonyult a Párbeszédnél, szerinte a társadalomban erős, jelenlévő homofóbia nem orvosolható azzal, hogy az ellenzék szimbolikus ellensúlya a kormányoldalnak. De az EU sem lesz elég, az általános gondolkodáson kell változtatni: A diszkrimináció nem irtható ki azzal, hogy törvényt írnak az érzékenységről – fogalmazott Arató, hozzátéve, a mentalitást, az intézményes mentalitást kellene megváltoztatni, megfelelő felvilágosítással és tájékoztatással.

Ennek a rendszernek a lényegéhez tartozik egyfajta avítt és gonosz fundamentalizmus, ami ugyan a kereszténységre hivatkozik, és noha ahhoz nincs semmi köze, mégis meg akarja mondani, hogy mi a család, ki a keresztény, és sorolhatnánk.

Uniós kiskapu, vagy teljes attitűdreform

Na de miért is fontos mindebben az uniós kampány, avagy például mit tehet az EU a melegházasság elismerése érdekében? Arató Gergely szerint olyan Európai Egyesült Államok kell, amely nem engedi meg a szexuális diszkrimináció semmilyen formáját, egyetlen tagállamban sem. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy valójában ez az elismerés, nem kellene, hogy csupán vízió legyen, hiszen uniós jogot sért a tagállamok nagy része. Ungár Péter szerint ebben az esetben is a kölcsönös elismertetés lenne a megoldás, Barabás Richárd szerint viszont

attól, hogy az EU hoz valamiféle döntést, még nem lesz más a magyar hozzáállás attitűd.

Először szerinte arra lenne szükség, hogy a poros, álkeresztény, "emberek boldogságát akadályozó" kormányt a magyarok leváltsák, hiszen ezt más nem teheti meg helyettük. Cseh Katalin ugyanakkor kiskaput nyitna a melegházasságnak Magyarországon az uniós joggal, például az észt példát követve, noha ott nincs azonos neműeknek házasság, de a külföldön kötöttet elismerik.

Mi szolgálja valójában a szexuális kisebbségek ügyét?

Vonatkozott egy kérdés a transzneműek nemének elismerésére is, amely 2018 júniusa óta, noha uniós jog lenne, Magyarországon blokkolva van. Arató Gergely ismét az erős föderális Európa víziójával jött, hiszen "bocsi, ez nem kívánságműsor": amikor csatlakoztunk az EU-hoz, akkor vállaltuk az alapszerződésben foglalt alapértékeket, ilyen alapérték a jogállamiság és a jogegyenlőség, márpedig az uniós jog biztosítja a transzneműeknek az elismerés lehetőségét.

Amikor egy létező szabállyal szemben nem biztosítja a jogokat az állampolgároknak, akkor a jogállamiságot megsérti

– ismertette a hetes cikkely szerinti eljárásba szerinte illő példát erre a esetre vonatkoztatva Arató, mire Harangozó Gábor rákontározz: ma joggal érzik úgy az emberek, hogy az EU nem tud érvényt szerezni a közös játékszabályok betartásának.

Ungár Péter itt lépett közbe azzal, hogy tudja, most veszti el a közönség a szimpátiát, de meggyőződése, hogy az ember férfi és nő típusban létezik, az LMBTQ betűszó fokozása már egy Magyarországtól teljesen távol álló beszédmódba vinne el, ami nem szolgálná a szexuális kisebbségek ügyét. Persze az uniós jogokat, döntéseket be kellene tartani, de

a magyar valósághoz volna érdemes igazítani a közbeszédet a szexuális kisebbségek jogainak ügyében is.

Ezzel szemben Barabás az Ovizsaru című filmet idézte, és összevetette a biológia és más tudományok állásával Ungár álláspontját. A véleményszabadságba persze belefér Ungár hozzászólása is, ezzel szemben azonban a Párbeszéd szóvivője kidobná az alaptörvényt, mondván: "kellene helyette egy alkotmány", amelyben az alapvető emberi jogok nem kirekesztők.

Arról persze a politikusok nem igazán vitatkoztak, hogy a társadalom érzékenyítése nem megy egyik percről a másikra, ugyanakkor Cseh Katalin semmiféle engedményt nem tenne ebben, hiszen szerinte a transzneműség elismerése felveti a kérdést: embereket mennyiben lehet korlátozni a jogaik gyakorlásában. A Momentum listavezetője egyébként személyesen érintett egy közeli barátja révén, és névváltoztatási, egyéb ügyintézői, intézési diszkrimináció, azaz a transzneműség el nem ismerése miatt ez a személy Magyarország elhagyására kényszerül.

Ezzel szemben Ungár tágítaná a vitát, mert szerinte nem elég csak arról beszélni, hogy mitől jó emberek a beszélgetőtársak, szemben a homofóbokkal.

Több irgalomra szólított azokkal, akik valamiért nem értenek egyet a melegjogok és a szexuális kisebbségek jogait védőkkel, azaz ténylegesen több irgalmat kért a homofóboknak.

Csakhogy Arató Gergely szerint, ha mindenki így gondolkozott volna a melegjogi mozgalmakban, akkor még ma is a homoszexualitás büntetőjogi szankcionálása lenne a kérdés. Szerinte ugyanakkor "aranypillanat van", az új EP-nek újra elő kell venni az LMBTQ jogok kérdését, és világossá tenni: egyenlő jogok járnak az egyenlő polgároknak, nincsenek első- vagy másodrendű állampolgárok az EU-ban. Persze a DK megoldása minderre ezúttal is az Európai Egyesült Államok lenne. Ungár viszont intellektuálisan alacsony színvonalúnak nevezte ezt a választ, mert attól még nem lesz rossz ember valaki, hogy megpróbálja megérteni, miért lesz valaki homofób. Az LMP politikusa Aratóval szemben az LMP "nünükéit", így például a globalizáció hatásait, a nagyvállalati érdekeket hozta fel, de arról beszélt, hogy gyakorlatilag a homofób tömegek frusztrációját is meg kell érteni, sőt, hogy

igenis próbáljuk meg megérteni, a geopolitikai okokat is megvizsgálni ebben a diskurzusban.

Cseh Katalin innentől átvette politikustársai retorikai taktikáját, és ő is arról beszélt, hogy Európának kívül-belül erősnek kell lennie, prezentálnia kell, hogy mit tud adni az európai polgároknak, például hogy meg tuja őket védeni. Szerinte fontos az erős, egységes EU szemben a széthúzó nemzetállami populizmussal, sőt:

csak akkor lehetünk erős kontinens, ha mindannyiunk számára tudjuk garantálni a jólétet.

Mindez gyakorlatilag szó szerint a Momentum programja, amire Harangozó Gábor az MSZP-Párbeszéd kommunikációs paneljeivel kontrázott rá.

Comingout-licit

És hogy mit tesz a pártjuk azért, hogy minél többen felvállalják másságuk, hogy a társadalom elfogadóbb legyen? Itt némi comingout-licitté alakult a beszélgetés, hiszen a DK-s Arató András ugyan megdicsérte a nyilvánosság előtt szexuális orientációját minap vállaló Ungár Pétert és a jóval korábban előlépő Barabás Richárdot, de rögtön bedobta azt is a DK pártigazgatója, Sebián-Petrovszki László volt az egyik első magyar közszereplő, aki vállalta melegségét. Aztán persze azzal érvelt, hogy mindez nem elég, és fontos, hogy mindenki egyénileg és közösség szempontjából is végiggondolja, mit tud tenni az elfogadóbb, egymást jobban tisztelő társadalomért.

Cseh Katalin is a Momentumot dicsérte e kérdésben, a közösségük nyitottságát kiemelve, felidézve ugyanakkor, hogy amikor a 2017-es Pride-on a melegházasság melletti elkötelezettségüket is egyértelművé tették, páran kiléptek. Mindennek haszna azonban az, hogy ma már senki sem lépne be a Momentumba, aki nem elfogadó az LMBTQ-közösséggel, sőt olyan erős ez a vonal a pártban, hogy van tagjuk, aki még karácsonyozni is a momentumos barátaival akart, főként miután mássága miatt nem engedték haza.

Ungár Péter az LMP támogatásáról és megértésről beszélt, és ismét arra szólított: el kell fogadni az egymástól eltérő véleményeket, higgadt közbeszéddel, a másikhoz megértéssel közelítve lehet párbeszédet folytatni erről a témáról. Legyünk egymás iránt irgalommal – ismételte meg, ami kapcsán Barabás Richárd is felidézte: sok biztatást, támogatást kapott a Párbeszédben a nyilvánosságra lépését követően. Szerinte pártja hozzáállását mutathatja, hogy a szóvivőjévé is tette, bár reméli, hogy ez nem csak ezért történt. Szerinte, ha az emberek életét a félelmei igazgatják, az nem egy jó élet, ezért is harcol, harcolnak azért, hogy bárki, mindenféle következmények nélkül vállalhassa nemi identitását Magyarországon.

Harangozó Gábor szerint Sebián még MSZP-s volt, amikor coming outolt, de egyébként mindenki tisztában van azzal, hogy mit tett ezért az ügyért Gurmai Zita és Tüttő Kata az európai politikában. Erre nagyon büszke, szociáldemokrata párt nem is működhet másként, fejezte be.

Felelősségek és vállalások

Csakhogy a hallgatói kérdések a politikai baloldal – elsősorban kormányon – elmulasztott jogalkotói és jogvédelmi politikáját kérték számon, továbbá egy szegedi civil szervezet is kifogásolta az MSZP együttműködését az érintettekkel, helyben. Minderre Harangozó Gábor megszólítottként kiemelte, nem kritikamentes azzal, ami történt 2010 előtt, mára sokkal bátrabb és beleállóbb a párt, ugyanakkor messze van még mit tenni. A homofóbia ellen a baloldali közösségeken belül is van ráadásul mit tenni, az attitűd szerinte "talán alul-informálásból vagy butaságból ered.

Az MSZP politikai közösségének is felelőssége ledolgozni és feloldani a rossz beidegződéseket, félelemeket

– mondta, mindehhez Ungár Péter azt is hozzátette: mindenkinek egyéni felelőssége is van, meg kell győzni a környezetét arról, hogy a hazug, homofób, hibáztató politika jelszavai nem igazak. A politikus úgy látja, a be fog igazolódni például – körülbelül egy év múlva –, hogy a kormány családpolitikai tervei nem jönnek be, és ez alátámasztja majd, hogy semmiféle félelemkeltés a "homoszexualitás propagálásával" kapcsolatban nem volt igaz, a szexuális kisebbségeknek semmi köze ahhoz, hogy a heteroszexuális párok vállalnak-e gyereket, vagy sem.

Barabás Richárd eközben nem érez felelősséget az elmaradt melegjogi intézkedések miatt, hiszen a Párbeszéd megalakítása előtt nem politizált. Arató Gergely ezután azzal humorizált, könnyű lenne azt mondani, hogy a DK is csak 2011-ben alakult, de ennyire talán nem akarta elviccelni a kérdést. Már csak azért sem, mert mind a 2010-et megelőző,mind pedig a helyi politika ügyében igencsak önkritikus volt, és valójában minden résztvevő elismerte, hogy komoly tanulnivalója van a magyar politikai erőknek ezen a téren, ahogyan a szexuális kisebbségek jogainak védelméért is aktívabb szerepet kell vállalni.

Ezért is támogatták – a köztük érintettek – aláírásukkal a vállalást, mely szerint az LMBTQ-közösség ügyét képviselni fogják az Európai Parlamentben. Ha bekerülnek oda.

(Borítókép:  (J-B) Ungár Péter, Harangozó Gábor, Cseh Katalin, Barabás Richárd, Arató Gergely és Dombos Tamás. Fotó: Huszti István / Index)