Iván
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

A bizonytalanságban és a mama hotelben sem születnek gyerekek

05.01 Eötvös csoport SZM DSC2455 17
2019.05.02. 09:09
A 10 millió forintos babaváró támogatás a gyermekvállalás idejének eltolódása ellen hathat, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy lesz-e tényleges hatása, mondta Spéder Zsolt demográfus az Eötvös Csoport szerdai előadásán. Spéder szerint Franciaország vagy a skandináv országok magas termékenységi mutatói nem tudhatók be kizárólag a bevándorlásnak, sokkal fontosabbak a biztonságos körülmények és a kiszámítható családtámogatás. Dávid Beáta, a Semmelweis Egyetem kutatója a mama hotelben lakó fiatal generáció csalóka biztonságérzetéről beszélt.

A kormány családtámogatási csomagjával kapcsolatban az utóbbi időben sok szó esett a magyar népességfogyásról. Az Indexen is több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a nyolcvanas évek óta egyre kevesebben vagyunk: többen halnak meg Magyarországon, mint ahányan születnek. Ha ez a trend folytatódik, a magyar lakosság elöregedik, és a különböző prognózisok szerint 2070-re 7,7 millióra csökkenhet az ország népessége.

A környező országokban is csökkent a gyermekvállalási kedv

A közéleti kérdések kulturált, tényszerű és színvonalas megvitatására alakult Eötvös Csoport szerdai előadásán a téma legismertebb hazai szakértője, Spéder Zsolt demográfus, egyetemi tanár, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója ismertette az alapvető trendeket. Mint kiemelte, Magyarországon a legnagyobb népességcsökkentő elem a halálozások magas aránya, de számos jól látható folyamat azonosítható a születések számának csökkenésénél is.

A lakosságszám szinten maradásához 100 nőnek legalább 210 gyermeket kellene szülnie, ehhez képes nálunk csak 150 születik (azaz a termékenységi arányszám az ideális 2,1-hez képest csak 1,5). A csökkenő trend az elmúlt 30 évet tekintve várható volt és nemcsak Magyarországra jellemző.

A rendszerváltás után szinte az összes közép-kelet európai országban hasonló folyamat játszódott le, az utóbbi években nálunk is újra emelkedett valamelyest a termékenység. Európai összehasonlításban az országok két nagy csoportra oszthatók: Franciaországban, a skandináv országokban vagy Nagy-Britanniában a termékenységi arányszám általában megközelíti a 2-t, míg Dél-Európában vagy a német nyelvű országokban 1,4-1,5 körül mozog.

Egyre később szülnek egyre kevesebb gyereket

Hosszú ideje megfigyelhető trend az első szülés idejének kitolódása Magyarországon. Míg a nyolcvanas években az anyák átlagos életkora az első szüléskor 23 év volt, ez ma már 27 év.

Minél inkább kitolódik az első gyermek megszületésének ideje, annál kevesebb a valószínűsége annak, hogy megszületik egy családban a második vagy a harmadik gyerek.

Az első szülés időpontjának kitolódása önmagában még nem lenne nagy baj, hiszen ezek a gyerekek elvileg később is megszülethetnének. De nemcsak később születnek a gyerekek, hanem kevesebben is születnek. Hiába van ma több háromgyermekes anya mint korábban, ezzel együtt jelentősen csökkent a 2 gyermekesek aránya, és jelentősen megnőtt a már biztosan gyermektelen, 40 év feletti nők száma.

A gyermekvállalás elhalasztásának vagy a szülésről való végleges lemondásnak számos ismert oka van: megnőtt a tanulási kedv, bizonytalanok a párkapcsolatok, problémás a lakhatás. Spéder szerint

bizonytalan helyzetben a nők részéről a legracionálisabb választás a szülés elhalasztása.

A magyar népességfogyás tendenciáit azonban az sem tudná megfordítani, ha egy csapásra jelentősen megnőne a szülési kedv. Demográfiai okokból egyre kevesebb a szülőképes korú (15-49 éves) nő. Ma 2,4 milliós ez a populáció, de ennek a létszáma különböző becslések szerint 2070-re 1,4-1,8 millióra csökkenhet. A kevesebb anya pedig hiába szül majd több gyermeket, ettől nem fog javulni a helyzet.

Egy néző kérdésére válaszolva Spéder Zsolt izgalmasnak nevezte a magyar kormány új családtámogatási intézkedéseit. A 10 millió forintos babaváró támogatásról például azt mondta: ez épp a gyermekvállalás idejének kitolódósa ellen hathat, de azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy ennek lesz-e tényleges hatása.

Nem csak a bevándorlás növeli a termékenységet

Spéder több kérdést kapott arról, hogy Franciaország, Nagy-Britannia vagy a skandináv országok magas termékenysége mennyire tudható be a migrációnak. A kutató szerint természetesen ez is egy elem, ami növelheti egy ország termékenységét, de ezt is differenciáltan kell vizsgálni. A bevándorlók egy része integrálódni akar, karriert építeni, alkalmazkodni új hazája életmódjához, ami az ő esetükben is csökkenti a gyermekvállalási hajlandóságot. A másik csoport az, aki nem lát maga előtt előmeneteli lehetőséget, nem talál munkát, így a küldő ország hagyományaihoz illeszkedve választott hazájában is sok gyermeket vállal.

A bevándorlók csoportján belül is vannak azonosítható különbségek. Franciaországban például a ghánaiak termékenysége magasabb, az algériai vagy a tunéziai bevándorolóké pedig alacsonyabb a franciáéknál. Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni azt a faktort sem, hogy Franciaországban az állam régóta bölcsődékkel, óvodákkal, a legkülönfélébb családtámogatási intézkedésekkel segíti a családokat a gyermekvállalásban.

A skandináv országokban vagy az Egyesült Királyságban hozzájárulhat a magasabb gyermekvállalási kedvhez az is, hogy a jólétben élő családok ott könnyen találnak maguknak megfizethető baby sittereket - adott esetben épp a bevándorlók köréből.

Csökken a biztonságérzet

A Spéder Zsolt által ismertetett demográfiai trendeket hatásosan árnyalta Dávid Beáta szociológus, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatója. Dávid Beáta munkatársaival a családszociológiai változásokat vizsgálta az 1989-ben gyermeket váró (huszonéves) nők, illetve az ő, 2012-ben 23 éves korba lépett gyermekeik helyzetének összehasonlításával.

A budapesti agglomerációban élő 116 család vizsgálatánál azt állapították meg, hogy míg az 1989-ben szülő nők számára annak idején az volt a fő kérdés, hogy megszületik-e a második gyermekük, a 2012-ben vizsgált fiataloknál egyelőre az a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán gyerekük.

2012-ben a megkérdezett hatvan 23 éves közül mindössze 3 fiatalnak volt gyermeke, kétharmaduk a szülőkkel élt, közel 40 százalékuknak nem volt tartós párkapcsolata. Ők arról számoltak be, hogy 27-29 éves korukra tervezik az első gyermeket. Legtöbbjük két gyermeket szeretett volna, 18 százalékuk csak egy gyermekben gondolkodott, 12 százalék képzelte úgy, hogy három gyermeket is vállalna. Ezek persze csak a (gyakran irreális) vágyakat mutatják, kérdés, mi valósul(t) meg ebből.

A kutatók a gyermekvállalással összefüggésben az egyik legfontosabb faktort, a biztonságérzetet is vizsgálták a következő összetevők (biztonsági dimenziók) mentén: munka, otthon, párkapcsolat, családi kapcsolatok, baráti kapcsolatok, testi-lelki egészség, a jövő biztonsága. A kutatások szerint az anyák és a gyerekeik is átlagosan csak 2 dimenzióban érezték magukat nagyfokú biztonságban. A vizsgálatok jól mutatták a különbségeket az 1989-es fiatal anyák és a 2012-ben huszonéves gyermekeik között:

  • Az 1989-ben szülő nők számára a biztonsági dimenziók közül az első három helyen a munka, a párkapcsolat és a család állt.
  • A 2012-ben 23 éves korosztálynál az első három helyen a család, barátok és párkapcsolat állt. A munka csak a 4. helyen szerepelt, a legutolsó helyen pedig az otthon állt.

Dávid Beáta és munkatársai kutatásai arra is rávilágítottak, hogy a mama hotelben lakó huszonévesek gyermekvállalását jelentős részben hátráltathatja, hogy még nem váltak le a családról. A szüleivel lakó, de már önálló keresettel rendelkező fiatal számára ez persze kényelmes helyzet, de ebben a szülők is ludasak, akik szándékosan otthon tartják és kényeztetik felnőtt gyermekeiket, és ezzel is hátráltatják őket az önálló életkezdésben.

Az Eötvös Csoport

Az Eötvös József Csoportot 2015 márciusában alapították azzal a céllal, hogy a közbeszéd színvonalának romlását a közéleti kérdések színvonalas és őszinte megvitatására alkalmas nyilvános események, vitaestek szervezésével ellensúlyozza. A Csoport tagjai Balázs Zoltán, Botos Máté, Chikán Attila, Csaba László, Fiala-Butora János, Győrffy Dóra, Feledy Botond, Hamecz István, Jakab András, Jóri András, Király Miklós, Sólyom László, Tóth István György, Tölgyessy Péter és Urbán László.

(Borítókép: Szekeres Máté / Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!