Csak nevettek a kiszivárogtatott álfeladatsoron az érettségizők

5K8A9300
2019.05.06. 17:38 Módosítva: 2019.05.06. 18:23

A budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium és az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium hétfőn érettségiző diákjai nem találták kifejezetten nehéznek a magyar írásbeli feladatait. Ez persze nem meglepő, hiszen mindkét iskola ott van az ország legjobbjai között az aktuális középiskolai rangsor szerint.

Ennek ellenére azt többen is kiemelték, hogy az írásbeli feladatainak megoldására szánt idő szűkös volt. A megkérdezett diákok egyet értettek abban, hogy a szövegértési és szövegalkotási feladatokat is tartalmazó első, 90 perces vizsgarész nehezebb volt, mint az elemzéses második.

A legtöbben a kétértelmű, szubjektíven értelmezhető kérdésekre panaszkodtak. Ez azért okozott nehézséget, mert az érettségit javító tanár értelmezésétől függhet, hogy megadja-e az adott válaszra a pontot. 

Nem a megoldáson kellett gondolkodni, hanem a kérdésen 

– mondta a most érettségiző Győri János, a Deák Téri Gimnázium diákja. A trefortosok ehhez azt is hozzátették, hogy a szövegalkotásra szánt időből sokat elvett a kérdések kisilabizálása.

A szövegalkotási feladatban két téma között lehetett választani:

  • hivatalos levél egy régészeti leletről;
  • érvelés a szinkronos vagy feliratos filmek ellen vagy mellett.

Ecsedi Zsófia, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium végzőse a műfaji kötöttségek miatt a hivatalos levélírást választotta. Azt mondta, szerinte ezt volt könnyebb megírni, mivel a feladat jobban be volt határolva, „nem nagyon kellett benne kreatívkodni, nincs meg benne az a veszély, hogy belezavarodsz az érvelésedbe”.

Nem olyan könnyű nyelvvizsgázni 

A feliratos filmnézésről szóló feladathoz kapcsolódóan a hétfőn írásbelizők reagáltak arra is, hogy szerintük nehéz-e az iskolában megtanulni az idegennyelveket. 2020-tól ez már alapfeltétel lesz az egyetemi felvételihez. Bár az idén felvételizőket még nem érinti az új rendszer, mi több olyan érettségizővel is beszéltünk, akik már most két nyelvvizsgával rendelkeznek. Ők ezt mégsem tartják átlagos vagy elvárható teljesítménynek. Azt mondták: ők az élvonalba tartozó budapesti gimnáziumok tanulóiként könnyebben sajátíthatták el az idegen nyelveket. 

A diákok többsége viszont örült az aktuális témának, és szívesen érvelt amellett, hogy szinkronosan, vagy felirattal jobb-e nézni az idegennyelvű filmeket. 

A második feladatlap műelemző feladatai közül, az előzetes várakozásoknak megfelelően az érettségizők többsége Mándy Iván novelláját választotta. Sokan mondták azt, hogy eleve jobban szeretnek novellákról írni, vagy egyszerűen könnyebbnek tartják a próza elemzését. 

Kiers Flórián, az evangélikus gimnázium végzőse ehhez azt is hozzátette, hogy a választást ebben az esetben a korszak ismerete is segítette, szerinte ugyanis ezt az adott feladatot egyszerűen „a kommunizmussal jól meg lehetett oldani”.

Az általunk megszólaltatott diákok között csak egyvalaki vállalkozott a József Attila- és a Radnóti-vers összehasonlítására. Abdul Nourfadyt sem lepte meg, hogy ő az egyetlen verset elemző a trefortos barátai között. Ő elsősorban azért választotta ezt a feladatot, mert eleve szívesebben elemez verseket, ráadásul túl hosszúnak tartotta a novellát.

Aludtak vagy tanultak, de tegnap senki nem az Ncore segítségével készült

Az Index által megszólaltatott érettségizők csak hírként találkoztak a neten terjedő, kamu érettségi feladatsorral. Volt olyan is köztük, aki tőlünk hallott erről az ügyről először. 

Én azért félnék csak arra hagyatkozni, hogy valami megjelent az NCore-on

– mondta a Deák Téri Evangélikus Gimnázium kapujában Klem Kristóf. A trefortos Egri Áronnak viszont akadt ismerőse, aki bár nem egészen hitt abban, hogy az NCore-ra feltöltött dokumentum valódi, a biztonság kedvéért végigcsinálta a feladatokat, legalább addig is készült.

„Igaz, kicsit feleslegesen” – tette hozzá gyorsan Láng Péter, aki szintén az ELTE gyakorló gimijében tanult, hiszen a „kiszivárogtatott” kérdéssor valójában a 2007-es magyar írásbeli feladatait tartalmazta. A több mint tíz évvel ezelőtti érettséginek a felépítése pedig lényegesen eltér a mostanitól.

Arról egyébként megoszlottak a vélemények az általunk megszólaltatott diákok között, hogy megéri-e az írásbeli előtti utolsó éjszakát is készüléssel tölteni. A Deák téris Kovács-Szerján Kristóf például arra esküdött, hogy a vizsgák előtt egy kiadós alvás éri a legtöbbet. 

A szintén az evangélikus gimiben érettségizett Kristóf és Zsófia viszont tantárgyfüggőnek tartják, hogy mennyire van értelme az éjszakázásnak. Mivel elég nagy az anyag, történelemből látják értelmét annak, ha valaki alvás helyett is inkább ismétel. Kristóf szerint ugyanakkor magyarból „inkább az számít, amit az ember négy év alatt az órákon megtanul a módszerekről, hogy hogyan kell megírni az írásbelit”.

A nekünk válaszoló végzős gimnazisták összességében elégedettek voltak a saját teljesítményükkel. A magyar írásbeli után a legtöbben pihenni indultak, de sokan mondták azt, hogy ma még tanulnak a következő napok írásbelijeire is.  Néhányan azt is hozzátették: remélik, hogy kedden és szerdán kevésbé kell majd kapkodniuk a matematika és a történelem feladatsorok megoldása közben.

(Borítókép: Abdul Nourfady, Egri Áron, Dávid Gáspár, Kardos Dávid, Várkonyi Dorottya és Láng Péter. Fotó: Németh Sz. Péter / Index)