Eszter, Eliza
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Lehet-e tüntetni egy matekérettségi ellen?

D MTZ20180508003
2019.05.09. 08:16

Egy nap alatt több mint 30 ezren írták alá azt a petíciót, ami a középszintű matematikaérettségi nehézsége miatt azt kéri: az értékelésnél csökkentsék a ponthatárokat. Az online petíciót egy Budapesten tanuló szakgimnazista lány indította, aki kedden maga is írásbelizett matekból. 

Sikerült beszélnünk vele, de a nevét szándékosan nem közöljük, mert nem akarjuk támadásoknak kitenni. Ő azt mondta: bevallottan nem tartozik a jó matekosok közé, de határozottan nem maga miatt indította a petíciót:

Amikor kijöttünk az érettségiről, mindenki azt mondta: nagyon nehéz volt és nagyon rosszul sikerült neki. Még az is, akinek nemrég 90 százalékos lett a kisérettségije. Hazafelé menet láttam egy lányt, aki sírt emiatt.

A petíció elindítója szerint egyikük sem felkészületlenül ment érettségizni. A feladatokat gyakorolták az órákon, ismerték a korábbi évek tesztsorait, sokan jártak közülük különórákra. Ehhez képest sok diáknak már az első feladat is komoly gondot okozott, az utolsó feladatok pedig nagyon nehéznek bizonyultak. A diák elmondása szerint a petíció elindításában szerepet játszott, hogy Németországban élő nővére mesélt neki az ottani tüntetésekről a túlságosan nehéz matekérettségi miatt. Őt is meglepte, hogy Magyarországon egy nap alatt ilyen sokan csatlakoztak a kezdeményezéséhez.

Én nem akarok felvételizni, de ezen most sok osztálytársam jövője múlhat. Arra gondoltam, hogy ha ennyi elkeseredett ember van körülöttem, akkor lássuk, hogy vannak ezzel a többiek. Ez a petíció nem rólam szól. Csak annyit akartam elérni, hogy ha sok aláírás összejön, akkor beszélhessek valakivel az Oktatási Hivataltól. Azt akarjuk elérni, hogy a pontozásnál vegyék figyelembe a feladatok nehézségét.

Célját tulajdonképpen el is érte, mert az Index kérdésére az Oktatási Hivatal válaszolt a petícióra. A hivatal leveléből azonban az derül ki, hogy a vizsgát nem tartják nehezebbnek a korábbi évek tesztsorainál, és a pontozás megváltoztatására sincs lehetőség: 

Az érettségi feladatlapok kidolgozása minden vizsgatárgyból a tételkészítő bizottság feladata és felelőssége. A bizottságokban tapasztalt, gyakorlott szaktanárok, valamint szakmai lektorok gondoskodnak a feladatsorok minőségéről, valamint arról, hogy azok a vizsgakövetelményeknek és a korábbi évek vizsgáztatási tapasztalatainak megfeleljenek. A tételkészítő bizottság álláspontja alapján a feladatsor nehézsége feladatonként és összesítve is megfelelő volt, megoldásukhoz nem kellett a középszinten elvárhatónál több tudás. A matematika középszintű érettségi vizsgát – az emelt szintű vizsgát választók kivételével – szinte mindenkinek teljesítenie kell, aki érettségi bizonyítványt kíván szerezni. A jegyek átlaga az elmúlt években egyenletes és stabil volt. Egyelőre nem rendelkezünk információval arról, hogy az eredmények gyengébbek lettek-e. A vizsga folyamatába való beavatkozásra csak akkor van lehetőség, ha a vizsga biztonságos, jogszerű lebonyolítását veszélyeztető körülmény merül fel, ilyenre azonban nem került sor.

A szakgimnazista lánytól teljesen függetlenül a Facebookon szombat délutánra meghirdettek egy eseményt az Oktatási Hivatal épülete elé „Közös sírás, majd a matek érettségi rituális elégetése” címmel. Ehhez mostanáig több mint 5 ezren csatlakoztak. „Engem is felkértek, hogy mondjak beszédet, de nem szeretnék elmenni és nem szeretnék beszédet mondani” – mondta az Indexnek a petíciót elindító diák. 

A petíció mellett a több tízezer támogató miatt tényleg nem lehet szó nélkül elmenni, de az is borítékolható, hogy ez a kezdeményezés nagy vitákat fog kiváltani:

  • Joggal mondhatják rá sokan, hogy biztos azok találják nehéznek a középszintű matematikaérettségit, akik nem tanultak eleget.
  • Erősen szubjektív lehet, hogy mit tekintünk „nehéznek” vagy „könnyűnek” egy vizsgán. A matematika a diákok döntő többsége számára eleve nehéz tantárgy. A jó matekosok számára az érettségi általában nem túlságosan nehéz, a vizsgázók nagyobb csoportja tudja, hogy nem lesz könnyű, a harmadik csoport pedig mindig elégedetlen és csalódott a vizsga után.
  • Az egyik iskolában jobb, a másikban rosszabb a matematikatanár. A vizsga nehézségének megítélésénél különbségek lehetnek a felkészülés minősége miatt.  
  • Nevezhető-e nehéznek egy érettségi feladatsor, ha az nem üt el jelentősen a korábbi évek tesztjeitől, nincsenek benne merőben újszerű feladatok, és ezek megoldhatók a középiskolai törzsanyag segítségével? A német tiltakozásokat az váltotta ki, hogy az idei érettségiben eddig nem látott geometriai és valószínűségszámítási feladatok jelentek meg.  
  • Lehet-e beleszólásuk a diákoknak az érettségi követelményekbe? Van-e helye a demokráciának a matematikaérettségin?

A hasonló tiltakozások nem előzmény nélküliek. Az általános iskolából a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba felvételiző gyerekek szülei szinte minden évben panaszkodnak a központi felvételire. A szülők egy része ugyanis azt látja, hogy a gyereke sírva jön ki az írásbeliről. A felvételire sokat készülő, előkészítőkre, magántanárhoz járó 10-12 éves gyerekek egy részének ez az első nagy csalódása az oktatási rendszerben és önmagában. Azt élik át, hogy a feladatok egy részét nem tudják megoldani, vagy nincs rá idejük, és jó, ha a maximális pontszám felét sikerül elérniük. Bármennyire is kegyetlennek tűnik, ez tesztelméleti kérdés: a szűkös középiskolai helyekre csak olyan feladatsorral lehet kiszűrni a gyerekeket, ami alaposan széthúzza a mezőnyt.

A több tízezer diák számára készülő középszintű érettségi tesztek azonban nem ilyen elv alapján készülnek. Itt nem az a cél, hogy csak a legjobbak érhessenek el ötös eredményt, hanem az, hogy a középiskolai követelményeket megfelelően számonkérjék.

Minden évben a matematika okozza a legtöbb gondot az érettségizőknek, és minden évben ebből a tárgyból születnek a legrosszabb átlageredmények. Az írásbeli vizsgák eredményéről utólag minden évben készülnek statisztikai elemzések. Ezek azt mutatják, hogy a középszintű matematikaérettségin 50 százalék körüli az összeredményesség. Évekre visszamenően 2,8-3 szokott lenni az érdemjegyek átlaga, ebben legfeljebb csak néhány tizedszázalékos kilengések vannak.

Az Index évről évre ismerteti a középszintű matematikaérettségi megoldásait két, nagy tapasztalattal rendelkező matematikatanár segítségével. Gerőcs László, a Trefort Gimnázium tanára, és Csapodi Csaba, az ELTE oktatója idén úgy látta: az idei feladatok is azt kérték számon, ami a vizsgaleírásban szerepel, nagy meglepetés nem érhetett senkit. Árnyalatnyi különbség talán annyi volt a tavalyi feladatlaphoz képest, hogy most többet kellett számolni, gyakrabban volt szükség a számológépre. A két tanár minden évben elmondja: nem könnyű megszerezni a jelest, de megbukni is elég nehéz a középszintű matematikaérettségin.

(Borítókép:  Máthé Zoltán / MTII

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!