Dezső
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Pert nyert az ügyész, akit három Facebook-posztja miatt rúgtak ki

IMG 20190510 084504
2019.05.10. 11:30

Precedensértékű perben hoztak elsőfokú ítéletet a munkaügyi bíróságon pénteken. Először rúgtak ki ügyészt politikai jellegű Facebook-posztok miatt 2018-ban: Pap Balázs 13 éve dolgozik ügyészként, szakmai munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették, majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott három politikai tartalmú posztot a privát Facebook-oldalán. A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, és annak végén az az ítélet született, hogy kirúgják. 

Pap a döntést bíróságon támadta meg, a pernek tárgya volt többek között a lefolytatott fegyelmi eljárás szabályossága, az, hogy az ismerősi körben megosztott posztok szétfeszítik-e a szólásszabadság kereteit, de leginkább az, mennyire arányos a büntetés, azaz a kirúgása. Az ügyben ma hozott a bíróság elsőfokú ítéletet, amiben kimondták:

Az ügyészség kirúgásról szóló döntését megváltoztatják, és a büntetését egy fizetési fokozattal visszavetésben állapítják meg. tehát az ügyészségnek továbbra is alkalmaznia kell Pap Balázst az eredeti pozíciójában.

Emellett a bíróság pénteki ítéletével gyakorlatilag kimondta, hogy

az ügyész három politikai tartalmú posztjából kettőt véd a szólásszabadsághoz való jog. A harmadik posztja viszont valóban fegyelmi vétséget valósított meg, ám a szankció eltúlzott volt.

Az ítéletben emellett kötelezték az ügyészséget hétmillió forintnyi elmaradt illetmény, ruhapénz és cafeteria megfizetésére, valamint az ügyésznek megítéltek egymillió forint sérelemdíjat is.

A konkrét posztok és az azokkal kapcsolatos bírói megállapítások lentebb.

Az első tárgyaláson – amiről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesebben – az ügyész felmentését Polt Péternek javasló budapesti főügyész, Ibolya Tibor, valamint helyettese, Fürcht Pál voltak a meghallgatott tanúk, ami erős felütés volt, hiszen nem túl gyakori bíróságon tanúként látni ilyen vezető beosztású ügyészeket. A második tárgyaláson többek között az ügyész párját – aki jogi képviselője is volt a fegyelmi eljárásban – hallgatták meg, és meg is kellett szakítani a tárgyalást, mert az ügyész rosszul lett

A pert indító Pap Balázs 13 éve dolgozott ügyészként, ebből öt évig kerületi ügyészségi vezetőhelyettesként. Gazdasági perekben, illetve köznyugalom elleni bűncselekményeknél ügyészkedett, vitt többek között Toroczkai-, Szilvásy-, Magyar Gárda-, Novák Előd vs. Tomcat ügyeket, de ő foglalkozott az első magyar holokauszttagadás ügyével is.

Az ügyben az ügyész és védője eleve vitatta a posztok lementésének, a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályszerűségét, illetve a bizonyítottságát a jogsértésnek, ám végül, mint az ítéletből kiderült, fontosabb kérdés volt a büntetés arányossága. Az ítélet szerint, miután a posztok valódiságát az ügyész elismerte, a bíróság végül nem vizsgálta a posztok lementésének részleteit, és nem gondolta úgy, hogy azokhoz jogszerűtlenül jutott volna az ügyészség.

A bíróságnak vizsgálnia kellett viszont, hogy ezekkel a posztokkal az ügyész valóban megvalósította-e azt a vétséget, amit az ügyészség megállapított. Hogy tényleg sértették, veszélyeztették-e a hivatása tekintélyét. Vizsgálni kellett a posztok szakmai kötődését, az ügyész jóhiszeműségét és az ügyészség döntésének (kirúgás) súlyát.

Birkanyáj, összefogás és Kósa németnyelv-tudása

Nézzük a posztokat, nem időrendi sorrendben, illetve az ezekkel kapcsolatos bírói döntéseket!

  • Az egyik poszt egy kép, amin egy birkanyáj van, ehhez a képhez pedig a következő szöveget írta ki az ügyész: „A mai ünnepről ennyi fog megmaradni nekem. Itthon is maradtam, alszom, filmet nézek, elvagyok. Remélem jövő ilyenkor már kedvem lesz kimenni."

A poszt az ügyész szerint semmilyen politikai állásfoglalást nem tartalmaz, csak egy humoros megjegyzés, hogy nem mozdulna ki. A poszt március 15-én készült, a választás előtti március 15-én pedig ellenzéki tüntetéseken kívül kormánypárti békemenet is volt a városban.

A bíróság szerint ez a poszt egy magánéletben tett poszt, az ügyész politikai tevékenységet nem valósított meg, és ebből nem lehet megállapítani azt, hogy ez a véleménynyilvánítás hatással lenne a munkájára, illetve hatással lenne az ügyészség függetlenségére. 

Tehát a poszt a felperest is megillető véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása körébe tartozik.

  • A másik poszt egy megosztás az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága nevű Facebook-oldalról. A képen összefogó kezek láthatók, minden kézen egy-egy ellenzéki párt logójával, a szöveg a képen pedig a következő: „Ha ezt a képet 1 millióan megosztjuk, akkor biztosan lesz összefogás! Itt az idő, most vagy soha!"

A bíróság erről is hasonlóan nyilatkozott: a poszt a véleménynyilvánítás szabadsága alá esik. A bíróság szerint a fenti két bejegyzés, figyelemmel a megjelenés körére, közvetlen hátrányt nem okozott az ügyészség megítélésére.

  • És a harmadik poszt, amit képen is megmutatunk – mert az első tárgyalási nap alapján a legerősebb –, és amit a tanúként meghallgatott budapesti főügyész is leginkább kifogásolt, és amiről végül a bíróság is megállapította, hogy azzal megvalósult a fegyelmi vétség, a következő: 
papp

A március 14-i poszt tehát egy Index-cikk – ami arról számolt be, hogy a Fidesz erős emberét hogyan vezette meg egy csengeri javasasszony –, a címe az volt, hogy „Kósa: Valósnak tűntek a papírok, de németül voltak", az ajánlója pedig: „A miniszter azt állítja, az őt csőbe húzó nő ragaszkodott ahhoz, hogy közokirat rögzítse az ügyüket.” Az ügyész pedig azt írta a megosztás fölé: „Nos, minden »vádlott« maga választja meg a védekezése sorvezetőjét, maximum kiröhögjük. Hajrá... Ja, és április 8."

A bíróság szerint a privát Facebook-oldalon megosztott posztok nem jelentettek nagy nyilvánosságot, ám az ismerősi körből kiderült: Papról tudni lehetett, hogy ügyészként dolgozik.

ÉPPEN EZÉRT A BÍRÓSÁG SZERINT A HÁROM POSZT KÖZÜL ez VALÓBAN SÉRTETTE A HIVATÁS TEKINTÉLYÉT.

A poszt még akkor is kifogásolható lett volna ebben a formában, ha nem egy konkrét ügyre vonatkozik.

Fürcht Pál, a budapesti főügyész helyettese az első tárgyaláson arról beszélt, a poszttal az is a problémája, hogy egy fővárosi ügyész nem prejudikálhat, mert bármikor átkerülhet ez az ügy vagy ennek egy része akár éppen arra az ügyészségre, ahol a felperes dolgozik. Ibolya Tibor budapesti főügyész az utolsó poszthoz fűzött kommentről azt mondta: „gáz, egy ügyész ne minősítsen nyilvánosan se gyanúsítottat, se vádlottat, se tanút, se sértettet, se senkit”.

Az első tárgyalás izgalmas jelenete volt, amikor a menesztett ügyész védője erre Ibolya Tibor több írásából, interjújából is idézett, ahol a budapesti főügyész egy eset kapcsán csörgősipkás bohócoknak titulálta a bíróságot egy ügyben hozott ítéletük miatt. Az ügyvéd felvetette Ibolyának, hogy amennyiben a főügyész azt állítja, hogy a közhatalom gyakorlásával szembeni kritika egy nem publikus Facebook-posztban hivatalvesztéssel jár, akkor fővárosi főügyészként hogyan fér bele, hogy a bíróságot ilyen szavakkal kritizálja nyilvánosan. Ibolya erre indulatosan reagált, szerinte félreértés, konkrét ügyről írt, beszélt, nem is érti, hogy jön ez ide.

Nincs arányban a kirúgás a poszttal

A bíróság végül azt állapította meg, hogy az ügyész a fenti posztok közül az egyikkel tehát valóban megvalósította a fegyelmi vétséget, ám a kirúgás nem állt arányban ezzel. Az ügyésznek egyrészt ugyanis nem az volt a szándéka, hogy azok az ügyészség érdeksérelmével járjanak, másrészt a posztok kisebb körben és csekélyebb mértékben jártak a hivatás tekintélyének megsértésével.

Az ítéletben meghatározott sérelemdíjnál a bíróság azt mondta, az eredeti beadványban kért 20 milliót eltúlzottnak ítélte meg, így végül egészségkárosodás miatt egymilliós összeget állapított meg.

Rossz példa a náci karlendítés, de nem volt kirúgás

A most pert nyert ügyész és védőjének legutolsó beadványában volt egy egészen érdekes rész is. Azt írták, a Legfőbb Ügyészség balatonlellei üdülőjében idén is volt úgynevezett alügyészképzés, ahol a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész több éve tart előadást az internetezésről, a facebookozásról és az ebben rejlő veszélyekről.

Ezen az előadáson pedig a beadvány szerint ez az ügyész három éve mutat egy fényképet egy máig aktív állományban lévő ügyészről, aki pár éve

Auschwitzba látogatott, és ott az „Arbeit macht frei” feliratú kapu előtt készített magáról egy náci karlendítéses képet, amit a saját Facebook-oldalán nyilvánosan, szmájlikkal megosztott.

A beadvány szerint ez az ügyész még egy írásbeli figyelmeztetést sem kapott, a büntetése annyi, hogy évről évre ő a negatív példa ezeken az előadásokon.

A mai döntés elsőfokú, a döntés ellen mindkét fél fellebbezhet.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!