János, Pál
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem ülünk oda, ahová Orbán

05
2019.05.15. 11:25
Nem tudja, mi az a Harcos márka, nem tartja az újságírás csúcsának, ha a zsidólistázásról kérdezik, Toroczkai László pártját Fidesz-kreatúra csicskapártnak minősítette, az újonnan alakuló Magyar Gárda-szerűséget pedig a csíkos hátú poszátákat gyűjtő egyesülethez hasonlította. A Jobbikot tartja az ellenzéki együttműködés motorjának, Gyurcsányt és Dobrevet nem tartja elfogadhatónak, de van olyan DK-s, akivel szívesen állna egy színpadon. Gyöngyösi Márton azt is elárulta kérdésünkre, hogy melyik pártcsaládba biztosan nem ülnek be az Európai Parlamentben.

Az EP-választási kampány hajrájában az összes listaállító párt listavezetőjétől interjút kértünk. A Fidesz listavezetőjén kívül mindenki jelezte, hogy leül velünk. Trócsányi Lászlót végül egy fórumán tudtuk kérdezni. Az interjúkat a következő napokban közöljük. Ez az első rész.

Amikor megérkeztünk a Képviselői Irodaházhoz, Z. Kárpát Dániel épp egy Harcos feliratú pulóverben lépett ki az épületből. Azt hittem, hogy ez a márka ahhoz a szubkultúrához tartozik, amelyet már maga mögött hagyott a Jobbik. Vagy ez még belefér?

Nem határozzuk meg a képviselőink ruhatárát. Egyébként nem tudok arról, hogy a Harcos milyen szubkultúrához tartozik, vagy milyen jelentéstartalommal bír.

Ha ma valaki beterjesztene egy olyan javaslatot, hogy készüljön egy lista a zsidó származású képviselőkről, támogatná?

Sosem támogattam.

Pedig ön mondta 2012-ben a gázai konfliktus kapcsán, hogy itt lenne az ideje annak, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak.”

Az elmúlt hét évben pár száz alkalommal beszéltem arról, hogyan kell értelmezni ezt a felszólalást, legalább ugyanennyiszer bocsánatot is kértem érte. Az, hogy hét év után még mindig ezen kell lovagolni, valószínűleg nem a véletlen műve, de ezt valószínűleg az Index szerkesztőségében jobban tudják.

Az interjúra készülve megkérdeztem néhány ismerősömet, és Gyöngyösi Mártonról sokaknak a listázás jut először eszébe.

Persze, de ebben önöknek sok munkájuk van. Szerintem, aki írástudó, és akit érdekelt ennek a megszólalásnak a háttere, az több száz alkalommal és több nyelven is elolvashatta, hogy miről volt szó. Legutóbb a Válasz Online-nak adtam egy terjedelmes interjút, ami csak és kizárólag erről szólt.

Az olvasóink valószínűleg nem látták.

Akkor hívják fel rá a figyelmüket. A lényeg, hogy akkor sem azt mondtam, és azóta sem támogatnék egy ilyen javaslatot.

Tehát akkor ön szerint nem befolyásolhatja a származás valakinek a politikáját?

A felszólalás az állampolgárság nyilvánosságra hozatalát, az átláthatóságot hivatott biztosítani. Ami az Egyesült Államokban és Izraelben magától értetődő és normális, az Magyarországon is követelhető.

A kormánypárti sajtóban az utóbbi időben is előkerült egy felvétel egy 2013-as Jobbik-rendezvényről, ahol elhangzott egy olyan mondat öntől, hogy „minden izraeli állampolgár, bárhol is járjon a világon, biztonsági kockázatot jelent”. Ezt hogy értette?

Ha teljes egészében tudja idézni, akkor fogok rá reagálni.

Biztosan tudja, miről van szó.

Nézze, ha 2014-et írnánk, és ezt most felmerülne, akkor azt gondolnám, hogy az újságíró teszi a dolgát, és lépést tart az aktuális kérdésekkel, de hogy ez 2019 közepén miért érdekes, arra talán csak ön tudja a választ.

Attól még, hogy önök természetesnek tekintik a Jobbik néppártosodását, és azt mondják, hogy a mostani már nem az a szélsőjobboldali Jobbik, mint korábban volt, nem biztos, hogy az olvasóknak is ennyire magától értetődő.

Úgy gondolja, hogy két héttel egy sorsdöntő EP választás hajrájában ez a legaktuálisabb kérdés?

Másról is terveztem kérdezni.

Nagyon remélem, mert így csak telik az idő. Ebben a tempóban elég lassan fogunk eljutni 2019 májusáig.

Viszonylag sok dolog történt azóta, amiről önt személyesen nem kérdeztük. Visszatérve, akkor az idézett mondatra nem fog reagálni?

Egy olyan felvetés, hogy 2013 tavaszán vagy nyarán mit mondtam, nem az újságírószakma csúcsa.

Én nem minősítettem az ön munkáját.

Én viszont minősítettem az önét. De tiszteletben tartom az olvasókat. Ha kontextusában elém rakja az egész idézetet, akkor arról szívesen adok egy külön interjút, de most nem azért ülünk itt.

A Válasz Online-nak azt nyilatkozta, hogy a „Jobbik sosem volt antiszemita párt, igaz, voltak tagjaink, akik azt akarták, hogy azzá váljunk”. Kikre gondolt?

Azokra, akik már nem ennek a pártnak és közösségnek a tagjai.

Akkor kizárólag Novák Előd, Toroczkai László és Dúró Dóra vitt szélsőjobboldali vonalat a Jobbikban?

Valószínűleg jó okuk volt azoknak, akik nem fogadták el a Jobbik néppártosodását. Erről őket kellene megkérdezni. De ez a fordulat a Jobbikon belül végbement, mi ráébredtünk arra, hogy az a szubkulturális politika, amit korábban folytattunk, nem célravezető és nem helyes. Tisztáztuk, elmondtunk, amiért kellett, elnézést kértünk. Egyedüli párt vagyunk, amiben bizonyos dolgoknak vannak következményei mind a mai napig. Nem tudom, hogy a Fidesz bármely politikusát, például Pócs Jánost, ugyanilyen vehemenciával faggatja-e a cigányégetésről.

Úgy érzi, hogy igazságtalan ilyeneket kérdezni a Jobbik alelnökétől?

Negyedórája azon lovagolunk, hogy mi történt hét évvel ezelőtt. Nem tudom, hogy miért nem az EP-programunkról kérdez. Abban szerintem van sok olyan kérdés, ami az önök olvasóit legalább annyira érdekli, mint hogy mi történt a Krisztus előtti időkben.

Teljes koordinációra készülnek

Néhány évvel ezelőttig a Magyar Gárda, a cigánybűnözés emlegetése, az EU-s zászló égetése voltak azok az ügyek, amik leginkább megrajzolták a Jobbik karakterét. Ezek az elemek nagyrészt már a Mi Hazánknál vannak. Mi adja most a Jobbik identitását?

Néppárttá váltunk. Nem azért, mert én azt mondom, hanem mert ha valaki megvizsgálja a szavazóbázisunkat és annak összetételét a 2018-as parlamenti választások tükrében, akkor láthatja, hogy az már nem olyan könnyen körülírható és behatárolható nemek, jövedelemszintek, életkor, földrajzi elhelyezkedés vonatkozásban, mint korábban. A Jobbik a legszélesebb módon merít a választópolgárok köréből, és az is igaz, hogy az egyik legkevésbé elutasított párt Magyarországon. Lényegesen kevésbé elutasított más ellenzéki pártokhoz képest.

Mi alapján mondja, hogy a Jobbik kevésbé elutasított, mint mások?

Ez a mindennapos standolások empirikus tapasztalata, és úgy tudom, hogy fél évvel ezelőtt készült egy tőlünk független felmérés is erről. De az is ezt mutatja, hogy az ellenzéki összefogásnak, koordinációnak a Jobbik a motorja, és mindenki tőlünk várja, hogy megmutassuk, merre van az arra, legyen szó egy rabszolgatörvény elleni tüntetésről, az önkormányzati választások idején történő koordinációról vagy akár a parlamenti munkáról.

A Jobbik és a Mi Hazánk egymás mellett majálisozott, utóbbinál ott voltak a már előbb említett, messziről felismerhető, szélsőjobboldalhoz kötődő elemek, a Jobbiknál viszont úgy tűnt, mintha szándékosan eldugták volna, hogy itt egy jobbikos rendezvényről volt szó.

Aki ott volt a Jobbik majálisán, annak teljesen világos volt, hogy ez a Jobbik rendezvénye. Annak, hogy a Mi Hazánknál ott voltak azok az elemek, amiket a régi Jobbikkal azonosított, nálunk pedig gyerekes családok és fiatalok voltak, csak örülni tudok. Végre szemmel látható a különbség a két alakulat között.

Mi a véleménye arról, hogy Toroczkai László a hírek szerint egy újabb Magyar Gárda-féle önvédelmi szervezetet alapít?

Nem túl eredeti gondolat, de nem szeretném Toroczkai László politikai tevékenységét kommentálni. Mindenki azt csinál, amit akar.

De ha tényleg megalakul egy ilyen gárda, akkor a néppártosodott Jobbik szót fog ellene emelni, mondván, ne masírozgasson senki önhatalmúlag az utcákon?

Nézze, hogyha ön holnap megalapítja a csíkos hátú poszátákat gyűjtő egyesületét, akkor nem hiszem, hogy nekem ezzel foglalkoznom kellene. Azt csinál, amit akar.

Vona Gábor a napokban azt nyilatkozta, hogy minden tisztelete azoké az ellenzéki szereplőké, akik próbálkoznak, de szerinte Orbán Viktor leváltására nincs lehetőség a NER-ben. Mit szól ehhez?

Nem helytálló a megállapítás. Vona Gábor már távozott a politikai életből. Közeledik egy olyan önkormányzati választás, ahol arra készülünk az ellenzéki pártokkal, hogy 3200 településen létrehozzuk a teljes koordinációt, amelyben egy jelölt áll a Fidesz jelöltjével szemben. Mivel a magyar választók döntő többsége ellenzéki, és nem a Fidesz szavazója, ezért az önkormányzati választáson az Orbán-rezsim ha nem is megdönthető, de önkormányzati szinten ellenpólus képezhető. Ha ez a modell sikeresen vizsgázik az önkormányzati választásokon, akkor 2022-ben a parlamenti választásokon hozhat egy újfajta eredményt.

Nem ülnek oda, ahová Orbán készül

Az önkormányzati választást említette, de két hét múlva európai parlamenti választások lesznek. Annak mi lehet a szerepe a Fidesz elleni harcban?

Egy EP-választás mindig nehezebb, mert alacsony részvétel mellett zajlik, csak pártlisták vannak, nincsenek jelöltek. Az emberek nem érzik magukénak az európai uniós politikát, nagyon nehéz következtetéseket levonni egy EP-választás eredményéből. Ezzel együtt ennek a választásnak sokkal nagyobb a tétje, mint bármelyik EP-választásnak.

Ellentmondásosnak hangzik, hogy egyrészt nehéz mit kezdeni az EP-választással, másrészt hogy sosem volt ekkora tétje.

Arról beszéltem, hogy mi volt eddig. Az emberek úgy gondolták, hogy nem annyira lényeges, hogy mi volt az Európai Parlamentben. Mára teljesen megváltozott a helyzet, az EU-ban is beállt egy fordulat, mindenki azzal számol, hogy komoly mozgások lesznek a különböző pártcsaládok között. A Fidesz és a Néppárt viszonya kiélezett, a britek távoznak, amivel több pártcsalád meggyengül vagy átrendeződik. Ráadásul a populisták és szélsőséges európai szkeptikusok köre azzal számol, hogy le lehet váltani az európai elitet.

Azonban az EP-választások tétje nemcsak az európai politikára, de Magyarországra nézve is óriási. Orbán Viktor kormánya 2015 óta, titokban, saját elhatározásából 86 ezer migráns munkást telepített Magyarországra. Hazaküldhetjük őket, ha a bevándorlásellenes Jobbikra szavazunk. Orbán kormánya egy jelentésében elismerte, hogy az egészségügyből kilopott pénz miatt évente 24 ezer ember hal meg. Őket megmenthetnénk, ha Magyarországon is működhetne az Európai Ügyészség, ami kivizsgálná a korrupciós ügyeket. A magyarok bére a negyedik legalacsonyabb az unióban. Az alacsony fizetések miatt 600 ezren hagyták el Magyarországot. Mi inkább hazahoznánk őket a családjukhoz, és nem kínai, ukrán vagy szerb vendégmunkásokra cserélnénk le őket.

A Jobbik melyik európai pártcsaládba fog beülni?

Ezt még nem tudom megmondani, pont az előbb említett mozgások miatt.

Egyeztetnek erről pártcsaládokkal, akár a Néppárttal, akár a Salvini-féle új tömörüléssel?

Olyan pártcsaládban, amibe Orbán Viktor készül, mi nem szeretnénk és nem is fogunk helyet foglalni. Mi egy jobboldali, konzervatív, a Jobbik keresztény értékrendje alapján álló pártcsaládot fogunk választani.

Elképzelhetőnek tartja, hogy belépjenek a Néppártba?

A Néppártban nagy változások lesznek. Éppen Orbán személyes politikája váltott ki olyan feszültséget, ami ezt a nagy pártcsaládot egy liberálisabb és egy konzervatívabb frakcióra szakíthatja. Megvárjuk, hogy mi lesz május 26. után, de vannak olyan szereplők – a Néppártban is –, akikkel folyamatosan egyeztetünk.

Több elemző felvetette, hogy bár az elmúlt egy évben az ellenzéki pártok egyre inkább összehangolják a politikájukat, közös akciókat, tüntetéseket fogadnak el, közös értéknyilatkozatot tesznek, az EP-választáson mégis külön indulnak. Mi ebben a logika?

Ez az európai parlamenti választás logikájából következik. Itt pártlistákra lehet szavazni, az önkormányzatinál pedig sokkal inkább az egyén szerepe dominál. Utóbbinál nem véletlenül sokkal nagyobb a civil indulók száma, ott nem a pártlogó dominál, hanem a személy, akinek integratívnak és a helyi közösség számára elfogadottnak kell lennie. Az EP-választáson a pártoknak programokat kell alkotniuk, a választók pedig a párt listájára szavazhatnak. Szerintem itt most minden pártnak az a feladata, hogy a saját törzsbázisát mozgósítsa.

Mekkora része tudja a választóknak, hogy mi van egy párt, akár a Jobbik programjában?

Valaki vagy elolvassa, vagy meghallgatja, hogy a párt politikusai hogyan képviselik ezt a programot. Én járom az országot, és standolásokon, lakossági fórumokon, valamint a sajtóban – már ha ilyen irányú kérdés érkezik – igyekszem elmondani az embereknek a Jobbik programját, amely meggyőződésem szerint alternatívát kínál Orbán Viktorral szemben.

Az elmúlt egy évben egyre inkább igyekeztek összecsiszolódni az ellenzéki pártokkal, az EP-kampányban viszont ismét a különbségeket helyezik előtérbe, ki a legerősebb, ki a legzöldebb, kié az egyetlen közös lista, stb. Ez nem nehezíti az együttműködést?

Ha mindenben egyetértenénk, akkor egy pártban politizálnánk. Minden pártnak megvan a maga Európa-képe és ideológiája, és más pártszövetségekben szeretne politizálni majd az Európai Parlamentben. Ilyen értelemben teljesen természetes, hogy a Momentum egy liberális, az LMP zöld, a Jobbik pedig egy konzervatív-jobboldali programot tár a választók elé. A NER kétféleképpen győzhető le: vagy egy teljes körű összefogással, vagy azzal, ha minden párt mozgósítani tudja a saját szavazóbázisának egészét. Most az utóbbi a feladat. Ha ezt mindenki meg tudja tenni, akkor legalább annyi EP-képviselőt tudnak küldeni az ellenzéki pártok Brüsszelbe, mint a Fidesz.

21 mandátumot osztanak szét Magyarországon, tehát valaki győzni fog.

Világos, de kiegyenlített eredmény lesz, ha mindenki hozza azt a mennyiségű mandátumot, amennyit kell. Ennek előfeltétele, hogy a kis pártok is átugorják az ötszázalékos küszöböt.

A kis pártokba beleérti a Mi Hazánkat is?

Nem, a Mi Hazánknak nem az a definíciója, hogy kis párt, hanem az, hogy csicskapárt. Ők a Fidesz kreatúrája, a Fidesz támogatásával tudták összegyűjteni a támogató aláírásokat, és a Fidesz segítségével tudnak kampányolni. Nekem ne mondja senki, hogy egy pár hónappal ezelőtt alakult pártnak országos terjesztésű, többoldalas kiadványra és óriásplakátokra meg buszmegállókban mozgó hirdetésekre van pénze. Több mint tíz év politizálás után úgy látom, hogy ez a lehetetlenség kategóriája. Ez a párt a Fidesz leányvállalata.

Az elfogadható DK-s

Ha már szóba került a NER leváltása, annak mi értelme van, hogy együtt tüntetnek ellenzéki vezetők, majd Jakab Péter bemegy a tévébe, és arról beszél, hogy mennyire nehéz volt neki egy színpadon állnia Dobrev Klárával? Mennyire építik ezek a megszólalások azt, hogy a nem kormánypárti szavazók valós, kormányképes alternatívát lássanak az ellenzéki pártokban, ne pedig egy olyan potenciális koalíciót, ami öt perc alatt szétesne?

Az ellenzéki pártok közötti koordinációt az tudja megakasztani vagy megnehezíteni, ha az összefogásban részt vevő pártok nem hiteles embereket tolnak előre az együttműködés arcaként. Ha például Egerben mi vagyunk a domináns ellenzéki párt, akkor olyan szereplőt kell előretolnunk, aki mögé a többi ellenzéki párt is fel tud sorakozni. Egerben ilyen Mirkóczki Ádám. Ha egy kétes, hiteltelen figurát tolnánk előre, akkor eljátszanánk annak az esélyét, hogy egy összellenzéki együttműködés jöjjön létre. Ez minden pártnak a maga felelőssége, ezt meg kell érteni a DK-nál is. Gyurcsány Ferenc személye megosztó és elfogadhatatlan, nemcsak a jobbikos táborban, hanem a magyar társadalom többségében is.

Az előbb nem Gyurcsány Ferencről, hanem Dobrev Kláráról volt szó, aki a Medián szerint a legnépszerűbb EP-listavezető.

Dobrev legalább annyira megosztó, mint Gyurcsány. Mi arra a pódiumra azt a Jakab Pétert küldtük, akiért legalább annyira rajonghat egy MSZP-s, DK-s, LMP-s szavazó, mint egy jobbikos.

Nem kerékkötője az ellenzéki együttműködésnek, hogy épp most nevezte elfogadhatatlannak az egyik párt két vezetőjét?

Ha azt szeretnénk, hogy együttműködés legyen, akkor fontos, hogy abban integratív személyek vegyenek részt. Velem kapcsolatban is mondhatná valaki, hogy legalább annyira riasztó vagyok, mint az előbb említett nevek, de ez nincs így.

Miből gondolja?

A tapasztalataimból. Gondolja, hogy leülne velem Demeter Márta vagy Cseh Katalin Londonban, Bécsben és Münchenben vitázni, szívesen látnának egy Puzsér Róbert mögötti koalícióban, ha elfogadhatatlan lenne a személyem? Én mindent elmondtam a 2012-es felszólalásommal kapcsolatban, a legtöbb helyen ez már átment, úgy látom, az Indexnél még vannak régi becsípődések, de a társadalomban és a tárgyalópartnereimnél ez már nem téma.

Két elfogadhatatlannak tartott DK-s politikus után végül mondjon egy olyat is, akivel szívesen felállna egy színpadra!

Ilyen például Hajdu László, aki a XV. kerületben volt polgármester. Vele kifejezetten jó viszonyt ápolok.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!