Vilmos
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Vezetői levélben tiltottak le bírókat a Helsinki képzéséről

2019.05.24. 15:59

Amennyiben a Magyar Helsinki Bizottságtól képzésre szóló felhívást, meghívást kap, kérem, hogy arról haladéktalanul tájékoztatni szíveskedjen. Tájékoztatom, hogy az OBH a bírák vagy igazságügyi alkalmazottak képzésén való részvételét nem támogatja. A képzés szakmai tartalmáról nem rendelkezünk információval, annak kialakításába a bírósági szervezet nem került bevonásra

- ezt a szöveget küldte körbe Pest megyei bírósági vezetőknek május közepén a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, Gerber Tamás, akit most január 15-tel nevezett ki Handó Tünde, az OBH elnöke.

A Helsinki Bizottság az elmúlt tíz évben számtalan szakmai képzést, workshopot tartott már bíróknak, ügyvédeknek, ügyészeknek, ezeken többször is képviseltette magát az Országos Bírósági Hivatal is. Maga Handó Tünde OBH-elnök nyilatkozott úgy korábban a Helsinki egyik, 2016-os képzéséről, hogy az "nem jelentett semmilyen veszélyt a bírói karra". A kormánypropaganda, és annak a Helsinkit támadó kirohanásai óta úgy néz ki, Handóék is mennek az árral.

Tavaly ősz óta egyre világosabb, hogy az együttműködési hajlandóság az OBH részéről meredeken zuhant, noha a témák szigorúan szakmaiak, a politikával távolról sem állnak kapcsoltban, tudtuk meg a Helsinkitől, pedig, ahogy Kádár András Kristóf, a szervezet társelnöke fogalmazott az Index kérdésére:

ahhoz, hogy a jogvédő munkát normálisan lehessen csinálni, kell a konstruktív párbeszéd a hatóságokkal, fontos a problémákat több oldalról körül járni, erre pedig konferenciákon, képzéseken, interjúk kapcsán van lehetőség. Például amikor a kirendelt védői rendszer hibáit próbáltuk orvosolni, szükségünk volt a rendőrség vagy a bíróságok meglátásaira, mert csak olyan változtatásokat érdemes javasolni, amelyek a rendszer valamennyi résztvevőjének szempontjait igyekeznek figyelembe venni. 2017 előtt ezzel nem volt semmi gond, de azóta egyre inkább megnehezült, illetve az utóbbi időben szinte teljesen ellehetetlenült ez a fajta kommunikáció

Handó Tünde és Gerber Tamás
Handó Tünde és Gerber Tamás
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Januárban ugyan még volt egy konferencia a bírói függetlenségről, amin legalább a hallgatóság soraiba delegált az OBH embert, de mint a Helsinki Bizottságtól megtudtuk, az utóbbi időben több kérésüket is furcsa indokokkal utasította vissza a Handó vezette OBH. Az egyik téma egy uniós irányelv, amely egyebek mellett arról szól, hogy a vádlottakat olyan módon kell bíróság elé állítani, ami nem sérti az ártatlanság vélelmét (nem vasba verve kell például elővezetni). Ebben annyit kértek, hadd készítsenek  2-4 bíróval 35-45 perces interjúkat, de az OBH megtagadta; azzal az indokkal, hogy ez kiemelten fontos téma, ők is kutatni akarják majd. 

De milyen képzésről is van szó?

A Helsinki Bizottság egy közérthetőségi projektet indított, itt arról van szó, hogy a jogi bikkfanyelvet hogyan lehet magyarra fordítani, hogyan lehet úgy beszélni,hogy a büntetőeljárás minden szereplője könnyen megértse, hogy pontosan miről szól az eljárás, kinek mik a jogai stb. Ebben nyilvánvalóan kiemelkedően fontos a bírók szerepe, és ezt felismerve maga az OBH a közérthetőség évének nyilvánította a 2017-es évet és konferenciasorozatot szervezett „Bíróság és Kommunikáció” címen.

Mint megtudtuk, a Helsinki Bizottság a projektjének megindulásáról 2018. szeptember 4-én tájékoztatta az OBH-t, jelezve, hogy annak célja egy közérthetőségi képzési program kidolgozása a büntetőeljárás szereplői számára.

Annak érdekében, hogy a bíróságokat a program kialakításának folyamatába megfelelően be lehessen vonni, a Bizottság azt kérte az OBH-tól, hogy tegye lehetővé, hogy munkatársai interjúkat készíthessenek a bírák képzésében jártas szakemberekkel. A megkeresés kifejezetten jelezte, hogy a felmérés és az interjúk során használandó kérdőívet a korábbi gyakorlatnak megfelelően az OBH-val és a Magyar Igazságügyi Akadémiával egyeztetve szeretnék véglegesíteni, akárcsak az interjúalanyok számát és személyét.

Az OBH ezt a megkeresést éppen a korábbi közérthetőségi erőfeszítéseire hivatkozva utasította el, írta nekünk a Helsinki, ugyanakkor az OBH két képviselője megjelent azon a 2019. január 28-i workshopon, amelynek célja "pontosan a képzési módszertan és tematika megalapozása volt":

nem helytálló tehát, hogy a bírósági szervezet „ne került volna bevonásra” a képzésszakmai tartalmának kialakításába. De természetesen nem lett volna akadálya annak sem, hogy az OBH jelentősebb szerepet kapjon a képzési tematika kialakításában, amennyiben a 2018. szeptemberi levél nyomán jelzi, hogy erre igénye van, illetve hogy ez a képzéseken való bírói részvétel feltétele

- írta a Helsinki.

Hozzátették, hogy a most júniusban megtartandó képzések ráadásul kísérleti jellegűek, céljuk a módszertan és szakmai tartalom tesztelése és – amennyiben szükséges – módosítása a tapasztalatok alapján.

Tehát a részvétellel a bírósági szervezetnek újabb lehetősége adódna arra, hogy érdemben hozzájáruljon a közérthetőséget és az ügyfelekkel való jobb kommunikációt célzó képzés kialakításához

- írták.

Apró érdekesség 2016-ból: a Helsinki akkor megtartott közérthetőségről szóló konferenciáján Handó Tünde még konkrétan felszólalt.

OBH: Keressék a Helsinkit!

Levélben kérdeztük meg az Országos Bírósági Hivatalt is. Azt kérdeztük, meg tudják-e erősíteni a fenti levelet, illetve azt, amit a Helsinki velünk közölt, miszerint a tájékoztatást megkapták, az interjúkérelmeket elutasították, illetve két főt delegáltak a workshopra. De azt is kérdeztük, miért kerül a bírósági vezetőknek gyakorlatilag tiltásra a Helsinki szakmai képzése, illetve ők hogyan jellemeznék az OBH és a Helsinki Bizottság közti szakmai kapcsolatot, változott-e ez az utóbbi időszakban a korábbi évekhez képest. 

Először telefonon kerestek az OBH-sajtótól, hogy válaszolnak, de türelmet kérnek hétfőig. Ehhez képest egy órával később jött ez a válasz:

Kérdéseikkel kérjük, forduljanak a programot szervező Helsinki Bizottsághoz. A bírósági szervezet egyébként évek óta kiemelt figyelmet fordít a közérthető kommunikációra. Ezért is lett a 2017-es év a "közérthetőség éve", ezért rendeztünk a témában hazai és nemzetközi konferenciát, számos képzést és programot.

Illetve ajánlottak néhány OBH-közleményt, amelyek a kommunikációs képzéseikről számolnak be.

A levelet küldő Gerber és az ő listája

A levelet körbeküldő törvényszéki elnökről, Gerber Tamásról egyébként legutóbb akkor írtunk, amikor egy értekezleten járásbírósági és bírósági igazgatási vezetőket a Magyar Bírói Egyesületből való kilépés megfontolására buzdított, illetve kiosztott nekik egy olyan listát, amin több tucat bíró neve és adószáma szerepelt, akik a bírói egyesület tagjai.

Gerber úgy nyilatkozott akkor, hogy ő csak "összegyűjtötte azoknak a neveit, akik tagok az egyesületben, és akik egyébként ezen az értekezleten jelen voltak", ehhez képest úgy tudjuk, az értekezleten 18-20 vezető vett részt, míg a listán legalább 50 egyesületi tag neve és adatai szerepeltek. Az Indexnek nyilatkozó bírók szerint itt elég egyértelmű volt a cél: a vezetők tudják meg név szerint, hogy kik tagok, és győzzék meg őket, hogy nem érdemes a MABIE-ben maradniuk. Gerber végül egy levélben kérte azoktól a bírósági vezetőktől, akiknek kiosztotta a listát, hogy semmisítsék meg azt.

"A magyar igazságszolgáltatást irányító OBH környékén szívesen vennék, ha minél többen kilépnének a Magyar Bírói Egyesültből, és a MABIE meggyengítése után esetleg egy új, lojálisabb érdekvédelmi szervezet létrehozása is felmerülhet" – nyilatkozta a 444-nek korábban egy bíró.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!