Rafael
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Nagy részvételi rekord az EP-választáson

clk alap.gif
2019.05.26. 19:03 Módosítva: 2019.05.26. 19:12
Már fél hétkor 42 százalék közelében volt a részvételi arány, a választói aktivitás felülmúlja a kutatói várakozásokat. A részletesebb adatok alapján a Fidesznek jól sikerült a mozgósítás, a kisebb pártok viszont izgulhatnak, meglesz-e a bűvös öt százalék. Nagy lehet a csata a második helyért. Nemsokára jönnek az eredmények.

Véget ért a 2019-es európai parlamenti választás, este hét órakor bezárták a szavazóköröket. Ahol sorban állás van esetleg, ott még szavazhat az utolsó. A szavazatokat most kezdik el számolni, a végleges részvételi adatokat is később kapjuk meg. Ám már most látszik:

minden eddigi részvételi rekordot megdöntött a 2019-es EP-választás.

A részvétel már fél hétre meghaladta a 40 százalékot: a 18:30-as adat szerint 41,74 százalék volt. Az eddigi rekordot az első EP-választás jelentette, a 2004-esen a szavazásra jogosultak 38,5 százaléka vett részt.

Itt követheti percről percre a napi eseményeket >>>

A dolog azért figyelemre méltó, mert a kutatóintézetek előzőleg jelezték, hogy magasabb részvétel várható, mint legutóbb, ám a legtöbben 35-40 százalék közé tették a végleges részvételt.

Mindez azt jelenti, hogy a pártoknak jól sikerült a mozgósítás, és sikerült elhitetniük a szavazóikkal, hogy komoly tétje van a választásnak. A magyar országgyűlési választásoknál értelemszerűen könnyebb dolguk van, ám azt eddig nehezebb volt megértetni egy átlag magyar választóval, hogy az Európai Parlament milyen hatással van az életére.

Orbán Viktor nem kevesebbet állított, mint hogy a keresztény civilizáció léte a tét, illetve az, hogy szerinte most dől el, Európa bevándorlókontinens lesz-e, és elveszik mindörökké, vagy sem.

Erős részvétel a jobbos településeken

Ha a településekre lebontott adatokat nézzük, úgy tűnik, a Fidesz ezzel az üzenettel tudta mozgósítani a választóit. A hagyományosan jobbra szavazó településeken ugyanis az átlagot is meghaladó részvételt regisztráltak. Napközben ezt a hat – eddigi választási eredmények alapján – jobbosnak számító települést figyeltük. Látható, hogy 18.30-kor jóval magasabb volt a részvétel, mint az országos átlag.

  • Budapest XII. kerület: 60,25%
  • Hódmezővásárhely: 50,38%
  • Körmend: 48,98%
  • Csorna: 49,46%
  • Zalaegerszeg: 46,32%
  • Győr: 44,85%

Visszafogott részvétel a balos terepeken

Figyeltük az inkább ellenzékinek elkönyvelhető településeket is. Elsősorban Budapest szerepe lehet érdekes, ahol mindig magasabb a részvétel, és a Fidesz országosan alulteljesít, az ellenzék felül. Budapesten 18.30 órakor 49,76 százalék szavazott, ez meghaladja az országos átlagot bőven, de nem tudni, hogy az ellenzéki vagy a fideszes mozgósítás volt-e sikeresebb. Öt ellenzéki vezetésű települést, kerületet néztünk napközben, ott így alakultak a 18.30 órás részvételi arányok:

  • Budapest XIII. kerület: 48,51%
  • Budapest XIV. kerület: 51,92%
  • Salgótarján: 38,74%
  • Szeged: 43,23%
  • Ajka: 41,60%

Látható, hogy Salgótarján aktivitása még az országos átlagot is alulmúlja. A budapesti kerületek jobban szerepelnek, de a baloldali bástya, a XIII. kerület a budapesti átlag alatt van.

A következő órákban elkezdenek szivárogni a szavazóköri adatok. Ezekről folyamatosan beszámolunk, de most is hangsúlyozzuk: hivatalos adatokat csak 23 óra után közöl a Nemzeti Választási Iroda. (Ekkor zárul az utolsó szavazó kör Olaszországban.)

Addig is azonban a következő fő kérdésekre válaszokat kaphatunk, amelyek eldöntik a következő hetek politikai napirendjét.

1. A Fidesz átlépi-e az 50 százalékot? Ha igen, mennyivel?

A kutatók mind 50 százalék fölé mérték a Fideszt, és az adatokból az látszik, tudta is mozgósítani a szavazótábora nagy részét a kormánypárt.

2. Hány mandátumot kap a Fidesz? 12-13-14? Esetleg 15?

Ez utóbbi attól függ, hogy az ellenzék hogyan szerepel. Ugyanis, ha öt százalék alatt marad az LMP és a Momentum is, a Fidesz plusz mandátumoknak örülhet.

3. Ki lesz a második párt?

Eddig a Jobbik tetszeleghetett a legnagyobb ellenzéki erő szerepében, ezúttal mind az MSZP–Párbeszéd, mind a DK letaszíthatja. A kutatóintézetek előzőleg mindhárom pártot 10-12 százalék körül mérték. Hozzátéve, hogy az MSZP és a Jobbik gyengült az utolsó napokban, míg a Dobrev Klára által vezetett DK-s lista erősödött.

4. És Gyurcsány leelőzi a szocialistákat?

Nem mellékes kérdés a baloldali házi csata sem. Vagyis hogy Gyurcsányéknak sikerül-e megelőzniük százalékban a szocialistákat. Több pártban is tartanak attól, hogy ha Gyurcsányék beelőznek, akkor az önkormányzati megállapodások is újra megnyílhatnak.

5. Bejut a Momentum? És az LMP?

A két pártot 5 százalék körül mérték az intézetek, és a magas részvételi arány nem jó hír e pártok vezetőinek. Mindkét pártban bízhatnak ugyanakkor abban, hogy Budapesten ismét magasabb a részvétel (itt erősebbek ezek a pártok), amely egyiküket vagy mindkettőjüket besegítheti az Európai Parlamentbe.

6. Tényezővé válik a Mi Hazánk?

Toroczkai Lászlóék tavaly váltak ki a Jobbikból, és most szembesülhetnek azzal, mennyire tették jól. Ha egy százalék felett kap a párt, azt jelenti, hogy fenn maradnak a politikai térképen, és a továbbiakban is hajthatnak a kiábrándult jobbikos szavazókra.

7. Hány párt elnöke mond le ezen az estén?

A választási esték hagyományosan a lemondások időszaka is. Nem kizárt, hogy egy vagy több pártnál a vezetőség az eredményeket látva bedobja a törülközőt.

Pár óra, pár perc, és okosabbak leszünk. Mindannyian.

-3708371181017526997 HUSZ0930
Fotó: Huszti István / Index

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!