Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Ha Bayer Zsoltra hallgat Orbán, akkor a Fidesz most lép ki a Néppártból

2019-05-26T153017Z 538377236 RC1FABDA9DC0 RTRMADP 3 EU-ELECTION-
2019.05.27. 08:05

„Én mindent megteszek a Néppárt sikeréért. Azt akarom, hogy az EPP nyerje az európai választást, de utána vita lesz az irányvonalról” – ez nyilatkozta Orbán Viktor a Bild című német lapnak adott interjújában, ami közvetlenül az EP-választás előtt, pénteken jelent meg. Mint ismeretes, az EPP-nek a kampány alatt lett elege a Brüsszel ellen kampányoló Fideszből, ezért aztán a pártcsalád fel is függesztette a tagságukat, amit Orbánék próbálta úgy kommunikálni, mintha ők maguk akarták volna felfüggeszteni azt.

A felfüggesztés egyfajta próba is volt a Néppárt részéről, de még a Fidesz részéről is, hiszen akkor még senki sem tudta, hogy az EP-választásnak milyen kimenetele lesz, szükségük lesz-e a jövőben egymásra, vagy sem. 

Nem lehet sokáig ilyen gyáva gazemberek között elvszerűnek, önazonosnak maradni. Kifelé a Néppártból, de gyorsan!

– üzente a Magyar Nemzetben még áprilisban Bayer Zsolt Fidesz-alapító publicista, hogy mit kellene tennie Orbánnak. Bayer még márciusban azt írta, hogy legkésőbb az EP-választások után, azaz most, ott kell hagynia  Néppártot.

A Fidesz-közeli elemzők is egy lehetséges szakításra „melegítettek”. Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója a Magyar Nemzetnek azt fejtegette, hogy a Néppárton kívül is van élet. „A Néppárt egy olyan liberális társaság, pártok és politikusok foglya lett, akik inkább akarnak az európai baloldalnak megfelelni, mintsem a pártcsalád eredeti, kereszténydemokrata értékeit képviselnék következetesen" – mondta akkor Boros, de hasonló kijelentéseket tettek sorra a fideszes elemzők.

„Van élet az Európai Néppárton kívül is, hiszen a Budapest–Bécs–München-tengely gyengülésével és a Varsó–Budapest–Róma vonal erősödésével a Fidesz számára nyílhatnak új lehetőségek” – ezt már Kiszelly Zoltán fideszes kötődésű politikai elemző mondta akkoriban. De a Néppártot temette ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is. „A Néppárt puszta megmaradása is kérdés lehet, hiszen ideológiai értelemben már ma is vékony a válaszfal az EPP és az euró­pai liberálisok, baloldaliak között, s ezzel a pártcsalád szembemegy a saját kereszténydemokrata alapszabályával, és az önfeladás útjára lépett” – nyilatkozta Lomnici. 

Májusban úgy tűnt, Bayer és a hozzá hasonló publicisták, elemzők készítik fel a fideszeseket a szakításra. Azért is tűnt így, mert Orbán májusban tovább feszítette a húrt, és csupa olyan lépést és nyilatkozatot tett, amivel egyre távolabbra lökte magától a Néppártot:

  • A kampány kellős közepén Orbán fogadta Matteo Salvinit és a később megbukott Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárt;
  • Orbán bejelentette, hogy nem támogatja Manfred Webert, a Néppárt jelöltjét az EB elnöki posztjára. 

Az elmúlt napok viselkedésével és az olasz Liga vezetőjével tartott találkozóval világos jelét adta annak, hogy el fogja hagyni az EPP-t

– mondta Orbán Viktor magyar kormányfőről a legnagyobb német kormánypárt első embere, Annegret Kramp-Karrenbauer. A Németországban kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke arra számított már ekkor, hogy a Fidesz ki fog lépni a Néppártból.  

Weber pedig a Politico.eu szerint az EP-választás után arról beszélt, hogy nem fognak együttműködni azokkal, akik „szét akarják verni Európát”. Weber nem véletlenül beszélt erről. Orbán terve ugyanis az volt, hogy a bevándorlásellenes erőket bevigye a Néppártba, a liberálisokat meg kiszorítsa onnan. Csakhogy a Néppártban senki sem kér a szóba jöhető pártokból. Egyaránt elutasított a német AFD, az olasz Liga, a francia Nemzeti Tömörülés, a belga nacionalista N-VA, a holland és az osztrák Szabadságpárt, a lengyel Jog és Igazságosság, a svéd vagy a dán demokraták és a finn populista párt is. 

Egyelőre nem tudni, mit lép Orbán. Ahogy írtuk, amikor a döntést mérlegeli, nyilván fel fogja mérni, hogy a Magyarország ellen folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásoknak vélhetően más lesz az eredményük, ha a Fidesz nem tagja már az EPP-nek. Azt is nehéz lenne figyelmen kívül hagynia, hogy Brüsszel jövőre dönt a következő pénzügyi ciklus támogatásairól. Magyarország helyzetét nem segítené, ha a források sorsa és például a jogállamiság megítélése valamiképpen összekapcsolódna, ami ellen csak akkor tehet, ha ott ül az asztalnál, ahol erről döntenek.

(Borítókép: Orbán Viktor a választások éjszakáján az Európai Parlament kivetítőjén Brüsszelben 2019. május 26-án. Fotó: Yves Herman / Reuters)