Handó Tünde gyorsan törvényt módosíttatna, hogy ne lehessen őt perelni

DBZOL20190408005
2019.05.29. 16:51
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke törvényben is rögzítené, hogy a törvények felett áll. Így összegezte Handó Tünde jogszabály-módosítási javaslatait az Országos Bírói Tanács, amely szerint Handó nemcsak saját korábbi törvénysértéseit legalizáltatná visszamenőleg, de azzal, hogy a jogalkotóval törvénybe íratná azt is, hogy ne lehessen perelni, még ennél is tovább menne.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke módosító javaslatokat tett a közigazgatási bíráskodás megújításával összefüggő salátatörvény-tervezethez, amely számos, a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreivel és a Tanács által megállapított törvénysértésekkel szorosan összefüggő ötletet is megfogalmaz, közölte az OBT.

A bírói önigazgatási szervezet elemzése alapján

Handó Tünde leginkább azt szeretné elérni, hogy azok a törvénysértések, amelyek miatt az OBT már nyolcszor jelzést tett, majd néhány hete az Országgyűléshez is fordult kérve az OBH-elnök elmozdítását, most utóbb, különböző törvénymódosításokkal mégis legálissá válnának.

A helyzet pikantériája, hogy mint az Index birtokában lévő dokumentumokból kiderül, Handó egyetlen nappal az OBT Országgyűléshez fordulása előtt tette meg javaslatait, miután több mint egy éve érdemben nem reagált az őt, illetve működési gyakorlatát érintő kritikákra.

Leváltatná az őt ellenőrzőket

Az OBH elnöke újból előterjesztette korábbi javaslatát az OBT létszámának a jelenlegi 15-ről 26 főre történő felemelésére. A javaslat szerint az OBT tagjait nem küldöttértekezlet, hanem az összbírói értekezletek választanák meg akként, hogy minden ítélőtábla és törvényszék – méretétől függetlenül – egy-egy bírót delegálna a testületbe. 

Ez tehát éppen az a javaslat, amelyről az OBT vezetése az Indexnek adott interjúban már  elmondta:

egyetlen célt szolgál, hogy Handó Tünde a jelenlegi összetételű, hat évre megválasztott felügyelő testület tagjainak idő előtti menesztését érje el.

Mostani javaslatcsomagjában ugyanakkor Handó nemcsak az őt felügyelő szervezet alakítaná a saját kedvére. A törvényeket is úgy írná át, hogy azok az ő korábbi tetteit visszamenőleg engedélyezzék. 

Az OBH elnöke ugyanis most törvénybe iktatná, hogy a 8 fő vagy annál kisebb bírói létszámú járásbíróság elnöke ismételten kinevezhető akkor is, ha már egymást követő két alkalommal kinevezték, de az utolsó kinevezése óta több mint három év eltelt, és a bírósági vezetői tisztségre más nem nyújtott be pályázatot.

Visszamenőleg legalizálná a gyakorlatát

Ennek hátteréről az OBT közleménye azt írja, 2018 őszén törvényességi jelzéssel éltek a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezése kapcsán, akit a Szegedi Törvényszék elnöke az OBT egyetértése nélkül nevezett ki ismételten a vezetői posztra.

Örömmel nyugtázzuk, hogy ezek szerint az OBH elnöke is osztja az OBT aggályait a törvénysértő kinevezés kapcsán, máskülönben nem tartaná szükségesnek az erre vonatkozó kivétel törvényi szabályozását

– írták Handó Tünde javaslatát elemezve. De az OBH elnöke a bírák áthelyezésének szabályait is módosítaná olyan módon, hogy nemcsak a hatéves kinevezés, hanem az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló egyéves vezetői megbízás esetére is lehetővé tenné a megbízott vezetőnek a korábbi beosztási helyétől eltérő bíróságra történő áthelyezését.

Ez egy olyan, Handó által eddig törvénytelenül alkalmazott gyakorlat, amely miatt az OBT márciusban élt törvényességi jelzéssel, azaz felhívták az OBH-elnök figyelmét arra, hogy törvénytelen, amit csinál. Erre Handó Tünde válasza tehát ismét az, hogy akkor meg kell változtatni a törvényt.

Az OBT közlése szerint egyébként "a javaslat indokolásából kiderül, hogy Handó Tünde kifejezetten bizalmi elvre akarja építeni a vezetők kiválasztását, ami a törvény által előírt pályázati rendszerrel nem összeegyeztethető". A bírói testület nem tud egyetérteni Handó indoklásaival, ugyanakkor azt üdvözölték, hogy

az OBH elnöke maga is felismerte, hogy ideiglenes vezetői megbízás esetén törvényi rendelkezés hiányában nincs jogköre az áthelyezésre, mindazonáltal az OBT felhívja a figyelmet arra, hogy egy utólagos törvénymódosítás nem fogja visszamenőlegesen törvényessé tenni az érintett bírák áthelyezését.

De Handó Tünde egy másik, igencsak súlyos kérdésben is inkább a törvényekhez nyúlna hozzá, nem pedig a gyakorlatán változtat. Az OBT ugyanis még tavaly májusban szintén törvényességi jelzést tett számára a bírósági vezetők és a velük hozzátartozói viszonyban lévő beosztottak között összeférhetetlenség esetén alkalmazott kirendelések ügyében.

Handó gyakorlata ugyanis ebben is törvénysértő, ráadásul az OBT jelenleg is vizsgálatot folytat több bíróság – így például a Miskolci Törvényszék, a Gyulai Törvényszék és a Győri Törvényszék vezetői és hozzátartozói – vonatkozásában az OBH elnöke által az összeférhetetlenség feloldására megtett intézkedések miatt.

A konkrét törvényszegések ügyében ugyan Handó Tünde nem reagált érdemben az OBT-nek, a mostani törvénymódosítások azonban a hibák elismeréseként is értelmezhetőek. Más kérdés azonban, hogy mint megírtuk, Handó Tünde illegitimnek tekinti az őt kritizáló, a felügyeletére megválasztott OBT-t.

Felülkerekedne a törvényeken

Érdekesség ugyanakkor, hogy a Handóval egy éve fokozódó feszültségek nemcsak az OBT-vel kapcsolatban késztették törvénymódosítási javaslatok megfogalmazására az OBH-elnököt. Most már ugyanis azt is szeretné törvénybe iktatni, hogy a bíró szolgálati viszonyát érintő személyzeti határozatok esetében a bírák csak a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság ellen indíthatnak pert, és az OBH elnökének egyéb határozatai ellen ne legyen semmiféle jogorvoslati lehetőség.

A módosítás indokaként pedig kifejezetten meg is jelöli, hogy az OBH elnöke ne állhasson alperesi pozícióban, amire a Győri Törvényszék egy ítélete teremthet precedenst, hiszen az nemrégiben kimondta, hogy az OBH-elnöknek nincs jogképessége.

csakhogy az OBT szerint ezzel Handó Tünde törvényben is rögzítené, hogy a törvények felett áll, amely a bírók meggyőződése szerint a jogalkotónak nem lehetett és nem is lehet szándékában sem az Országos Bírósági Hivatal mindenkori, sem bármely közhatalmat gyakorló személy esetében sem.

Sokszor írtunk arról, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki  nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.

Miután pedig az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan meg is indult, erre hivatkozva pedig Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Ezt teszi legújabb nyilatkozataiban a kormányoldal több képviselője is, noha sem az Alkotmánybíróság, sem pedig az ombudsman nem hozott ilyen határozatot.

Borítókép: Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszédet mond a Szuverenitás az európai igazságügyi térségben - Tapasztalatok kihívások inspiráció címû kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján az Igazságügyi Palotában 2019. április 8-án. MTI/Balogh Zoltán