Négy tanár ma reggel megtagadta a munkát egy kőbányai gimnáziumban

Négy pedagógus ma nem tartotta meg az első óráját a Kőbányai Szent László Gimnáziumban. Akciójukkal az ellen tiltakoznak, hogy hiába akartak jogszerűen sztrájkolni, a hivatalok ezt ellehetetlenítették. 

"Mi polgári engedetlenségnek neveztük ezt, mert egy törvény hiányosság ellen szeretnék tiltakozni, de arról tájékoztattak minket, hogy erre munkahelyen nincs lehetőség, így ez munkamegtagadásnak minősül, aminek következményei lehetnek" - mondta az Indexnek Tóth Viktor angol szakos tanár.

Egy másik angol szakos kollégájával, illetve egy magyar és egy fizika szakos tanárral közösen jelentették be az igazgatónak, hogy szerda reggel nem tartják meg az első órájukat. Az igazgató elfogadta ezt, megoldotta a helyettesítést, de közölte velük, hogy ezt jelezte a tankerület vezetésének. 

"Mélységesen fel vagyunk háborodva, hogy egy törvény akadályoz minket állampolgári jogaink gyakorlásában" - mondta Tóth Viktor. Korábban ők is részt akartak venni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által kezdeményezett sztrájkban, de azt végül maga a szakszervezet fújta le önhibáján kívül álló okok miatt. Tóth Viktor, aki a PDSZ egyik alapszervezetét vezeti, azt mondta: tisztában vannak azzal, hogy mostani akciójukkal megsértik a jogszabályokat. "Ezt a saját nevünkben tesszük, ez a saját kezdeményezésünk, ehhez semmi köze a szakszervezetnek".  

A szakszervezet jogszerű sztrájkot akart tartani, amihez számos egyeztetésre van szükség az munkáltatókkal. Meg kell például állapodni az elégséges szolgáltatásról, azaz a gyerek felügyeletéről. Ebben az iskolák fenntartóinak együttműködési kötelezettsége van.

A szakszervezet azonban azt látta, hogy a tankerületek ezt a folyamatot válogatott eszközökkel akadályozzák. A szakszervezet ajánlatát például nem fogadták el, saját ajánlatot pedig nem tettek, a szakképző centrumoktól válasz sem érkezett. Volt olyan tankerületi központi igazgató, aki hirtelen rájött arra, hogy ugyan korábban már megállapodást kötött a PDSZ-szel, mégsem jogosult tárgyalni és megállapodni a még elégséges szolgáltatásról, és a Klebelsberg Központ állásfoglalására várt. A PDSZ több esetben az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordult, a bíróságtól azonban nem érkeztek meg a sztrájktörvény által előírt határidőn belül a válaszok. 

A PDSZ korábban négy pontban összegezte követeléseit:

1. emeljék a közalkalmazotti illetménytáblát
2. a pedagógusbérek számítási alapját kössék a mindenkori minimálbérhez 
3. a pedagógusok kötelező óraszámát állítsák vissza egységesen heti 22 tanórára
4. módosítsák a sztrájktörvényt, hogy kiszámítható, törvényes keretek között lehessen munkabeszüntetést tartani.

A PDSZ végül május 27-én lefújta a sztrájkot, de azt közölte:  minden jogi eszközzel küzdeni fog azért, hogy Magyarországon a közszférában is szabadon lehessen sztrájkolni. Alkotmányjogi panasz benyújtását tervezik a sztrájktörvény módosításáért, mivel a jelenleg hatályos jogszabály a még elégséges szolgáltatás körébe tartozó területek bizonytalansága, valamint az arról szóló megállapodás mint a sztrájk megkezdéséhez szükséges feltétel miatt nem teszi lehetővé a sztrájk megszervezését a közoktatásban.  

Úgy tudjuk, ma számos iskola tanári kara úgy tiltakozik, hogy képeket tesznek közzé az iskola előtt állva "ma sztrájkoltunk volna" felirattal.