Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

AB: Nem alaptörvény-ellenes a hajléktalantörvény

2019.06.06. 14:20 Módosítva: 2019.06.06. 14:45

„Nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályozása" – került ki az Alkotmánybíróság (AB) honlapjára. Az Alkotmánybíróság ezzel elutasította a hajléktalantörvény elleni bírói indítványokat.

Mint írtuk, a magyar kormány októberben új szintre emelte a hajléktalanság kriminalizálását: az alaptörvényt úgy módosították, hogy az egész országban tilos lett az életvitelszerű közterületi tartózkodás, a szabálysértési törvény pedig a kiszabható pénzbírságot cserélte le a szabálysértési eljárásra, amivel akár 60 napra elzárhatják a hajléktalanokat.

A bírók azzal érveltek, hogy a támadott rendelkezések a jogállamiság elvével és az emberi méltósághoz való joggal is ellentétesek. Hivatkoztak egy korábbi, 2012-es alkotmánybírósági döntésre, és arra is, hogy az Alaptörvény módosított szövege sem indokolja a hajléktalanság kriminalizálását.

Az AB mostani határozatában többek között azt írta, hogy megváltozott az alaptörvényi szabályozás, ezért a 2012-es döntés nem alkalmazható.

„A szabályozás mindazokkal szemben állapít meg szankciót, akik az erre irányuló alaptörvényi tilalom, illetve többszöri, kifejezett felhívás ellenére sem kívánnak felhagyni az életvitelszerű közterületen tartózkodással." Az Alkotmánybíróság szerint így az AB-hez forduló bírók által támadott tényállás nem egy állapotot (a hajléktalan létet) szankcionálja, hanem "az együttműködési kötelezettség megsértéséhez fűz jogkövetkezményt."

Az AB szerint az okozna sérelmet, ha az egyént az állam magára hagyná anélkül, hogy gondoskodna róla: nem maga a nincstelenség, a hajléktalanság, hanem az sérti az emberi méltósághoz való jogot, ha az állam nem teremti meg a védelemhez szükséges intézményi feltételeket, mert így az ember kiszorulhat a társadalomból.

Az AB szerint az indítványozó bírók nem igazolták, hogy az ellátórendszert igénybe vevőket tárgyként kezelnék, dehumanizálnák. Szerintük nem igazolt, hogy az ellátórendszer igénybe vétele esetén emberhez méltatlan körülmények közé kerülnének az érintettek.

Alkotmányos követelményként azt mondták ki, hogy a szabálysértési szankció csak akkor alkalmazható, ha a hajléktalan „ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt." A hatóságoknak figyelembe kell venniük az elesettek védelmére irányuló alkotmányos kötelezettségüket, és azt is, hogy az érintettek jogainak védelme csak az ellátórendszerbe bekerülésükkel biztosítható.

Hogy ez a követelmény a jogalkalmazásban, a hajléktalanok ellen induló eljárásokban hogyan érvényesíthető, azt majd a jövő mutatja meg. Ránézésre nem egyértelmű például, hogy ha egy időben X számú utcán élő hajléktalan ellen indul eljárás, de a szállókon ekkor csak X/2 szabad hely van, az egyes szabálysértési eljárásokban a hatóságok figyelembe vehetik-e majd, hogy bár a konkrét személy befért volna a szállóra, az összes biztosan nem.

A határozathoz fűzött közlemény azzal indokolja, hogy a mostani határozat miért mond ellent a 2012-esnek, ami egy hasonló helyi rendeletet még elkaszált, hogy időközben a parlament az alaptörvény módosításával megtiltotta a közterületen élést. Még azt is fontosnak tartották hangoztatni, hogy az AB tartalmilag nem vizsgálhatja felül ezt a módosítást. Ezt a kommentárt akár finom jelzésként is lehet értelmezni: az AB szigorúan csak alkotmányos szempontból tartja elfogadhatónak a szabálysértési törvény módosítását.

A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött. A testület tehát szűk, 7:6 arányban szavazta meg az AB-elnök Sulyok Tamás által előadott határozatot.

A legérdekesebb talán Schanda Balázs különvéleménye. Szerinte

alaptörvény-ellenes a szabálysértési szankció, ha annak célja nem az elesett személyekről való gondoskodás, ellátás. Ebből az elvi alapból kiindulva a következtetésem az, hogy az Alaptörvény keretei között a hajléktalan személy felszólítható távozásra vagy a hajléktalan-ellátóval való együttműködésre, bíróság elé azonban a hajléktalan életforma miatt nem állítható, ez az eljárás ugyanis nem közvetlenül az ellátását, a róla való gondoskodást segíti.

2018 októberétől 2019 márciusáig összesen 338 esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést a rendőrség „életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabályainak megsértése miatt. Az is kiderült, hogy a jogszabály a gyakorlatban megbukott, januártól március közepéig egyetlen embert sem állítottak bíróság elé azért, mert az utcán élt: a rendőrség mintha belátta volna, hogy értelmetlen a hajléktalanokat vegzálni.

A hajléktalantörvényről részletesen ebben a podcastunkban beszéltünk:

(Borítókép: Hajléktalanokat igazoltató rendőrök a Flórián téri aluljáróban 2018 novemberében - fotó: Nagy Attila Károly / Index)