Pártot alapíthatnak a Fidesz-árvák

VT Magyarország az EU-ban-10-3
2019.06.07. 08:11 Módosítva: 2019.06.07. 08:12
Egy, a Magyarország és az Európai Unió viszonyát kormánykritikusan tárgyaló konferenciával zászlót bontott egy értelmiségi csoportosulás, melyből a jelek szerint hamarosan új centrista párt is születhet. Az egyelőre “Felelős értelmiség” nevű közösség fő szervezője Pálinkás József, Orbán volt minisztere, és különben is dominálnak benne a Fidesz-árvák, az Európa-párti mérsékelt konzervatív értelmiségiek.

Végtelenül lebutított közbeszéd és megosztásra építő gyűlöletpolitika helyett értelmes és valódi vitát, egyszerre nemzeti és nyugatias orientációt akar az az értelmiségi csoportosulás, amely néhány hónapon belül a politikai fellépést fontolgatja. Idáig csak egy honlapjuk, a felelősértelmiség.com és egy februári nyilatkozatuk volt, amit a kultúra és a tudomány erőszakos kormányzati reformja ellen írtak alá sokan. Végleges nevük még most sincs, de illusztris névsoruk igen.

Urbán László, Orbán 1998-as majdnem-pénzügyminisztere, Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, Bod Péter Ákos volt MNB-elnök, Beer Miklós, a magyar katolikus egyház időnként Ferenc pápához hasonlított püspöke, és sok ismert magyar tudós, kutató, értelmiségi: néhányan azok közül, akik ott voltak a csoport első nyilvános eseményén csütörtök délután. A Magyarország az Európai Unióban című konferenciát és jelentős részben magát a csoportot is az a Pálinkás József szervezte, aki korábban MTA-elnökként, majd tavalyi elmozdításáig lényegében tudományos miniszterként irányította a magyar kutatási és innovációs szférát. Aztán jött az újabb Fidesz-kétharmad és Palkovics, neki pedig mennie kellett.

Ez nagyjából az a politikailag elárvult, mérsékelt konzervatív, konzervatív-liberális vagy (nem orbáni értelemben) kereszténydemokrata eszmekör, amit az illiberális és populista fordulatot végrehajtó Fidesz egész korábbi értelmiségi hátországával együtt otthagyott. Ők megszokhatták már, hogy kapnak mindenhonnan: balról a kárörvendő „az elmúlt években hol tetszettek lenni”, „miért csak most ébredtek fel” beszólásokat; az új jobboldal büszke ifjú katonáitól pedig a trollface-es kétharmados jó reggelt! harsogását.

Utóbbiak a trumpista cuckservative jelszót importálva kiáltanak árulót: az ő jól fialó világképükben a konzervatív NER-kritikusok nem értik az idők szavát, csak finnyáskodnak és nyalnak a liberálisoknak, ahelyett, hogy követnék a Vezért a totális politikába.

Te miért hallgattál?

Ma szinte nincs normális magyar közélet. A középszer és a még lejjebb egyre hangosabb, és tort ül a megtévesztett milliók felett. A végletesen lebutított közbeszéd minden honfitársunk számára megalázó

– állapította meg ezzel és a „mi” és „ők” egybites logikájával szemben felvezetésében Pálinkás József.

Az ex-miniszter, a magyar tudomány leváltott „jó királya” arról beszélt, hogy újra létre kell hozni annak a fórumát, ahol értelmes és valós kérdésekről van szó, ahol az eltérő vélemény nem bűn.

A magyar társadalom, benne az értelmiség nagy része apatikusan hallgat, talán még a gondolkodástól is tart. Valamikor meg fogják kérdezni, hogy hol voltunk és miért nem szóltunk.

A csoport első konferenciáját (jelképes helyszínen és időpontban, az Európa Tanács budai épületében, véletlenül éppen a D-napon) Magyarország és az EU viszonyának szentelték. Pálinkás azt mondta, az „állítsuk meg Brüsszelt”, és a „csináljuk meg az Európai Egyesült Államokat azonnal” jellegű szlogenek helyett az átgondolt, valódi vita a cél, az egyszerre nemzeti és európai gondolkodás képviselete. A pluralitás abban biztosan megjelent, hogy itt egymás után voltak az európai elittel szemben részben kritikus előadások (Fekete Balázs, MTA Jogtudományi Intézet) és egyértelműen EU-párti szövegek (például Király Miklós, ELTE Jogi Kar).

Király szerint egyértelmű, hogy a magyar kormány ki nem mondott célja az EU gyengítése. Az Európai Ügyészséghez szerinte Magyarország azért nem csatlakozott, mert nálunk a jog az uralkodó elitre csak formálisan kötelező.

Nálunk a korrupciós ügyeket csak a kis halaknál vizsgálja érdemben a rendőrség és az ügyészség, vannak minden gyanú felett álló polgárok.

Az ELTE tanszékvezetője arról beszélt, hogy a valaha legelismertebb új tagállamból 15 év alatt a perifériára küzdöttük le magunkat értelmetlenül, egy bezárkózó, korrupt kis állam képe rajzolódik ki rólunk. „A magyar politikai elit zöme megmérettetett és könnyűnek találtatott.”

Az EU-s támogatásokat, ezt az új Marshall-segélyt eltékozolták, talán még az is jobb lett volna, ha inkább a Bizottságra vagy valamelyik skandináv államra bízzuk a források elosztását – mondta. Kis változások szerinte lehetségesek (ezt mutatják az EP-választás utáni fejlemények, a közigazgatási bíróság bevezetésének elhalasztása és Manfred Weber újbóli támogatása), lényegi fordulatban azonban Király nem hisz, mert ahhoz alapvető belpolitikai fordulatra lenne szükség, a NER önfelszámolására.

Nem normális, hogy Trump, Brexit és a venezuelai válság alatt a CNN-en a magyar tankönyvpiac államosítása legyen a téma

– mondta Győrffy Dóra politológus-közgazdász, amivel nem a CNN szerkesztési elveit akarta szemléltetni, hanem azt, hogy soha nem volt ilyen rossz a nemzetközi megítélésünk. Akkor, amikor az EU-s támogatások fő iránya amúgy is Dél-Európa felé tolódik el a mi térségünkből, szerinte komoly veszély, ha a Fidesznek végül nem sikerül bent maradnia a Néppártban. Ez esetben „az érdekérvényesítő képességünk minimális lesz, nem leszünk a magunk urai” – fogalmazott. „Nem ez a magyar érdek. Alapvető belpolitikai fordulatra van szükség.”

Új vasfüggöny tőlünk nyugatra

Csaba László, Orbán korábbi tanácsadója, a CEU egyetemi tanára főleg az euróövezeti csatlakozásról beszélt. „Minden az EU-hoz köt minket, az EU pedig egyre inkább az euróövezetet jelenti. Nem muszáj oda belépni, de a nemzeti valuta fenntartása egy kis, nyitott gazdaságban óriási luxus. Olyan combosak vagyunk önállóan?” A még előkészítési szakaszban lévő tőkepiaci unió kapcsán szintén a kimaradás költségeit hangsúlyozta, és hogy az az EU-ellenes nézet, miszerint „megint Trianon van, mert rólunk döntenek nélkülünk”, valójában akkor lenne igaz, ha kimaradnánk az intézményekből.

Jó dolog a mézet az üvegen kívülről nyalogatni? Vannak, akik azt mondják, igen, a méz úgyis egészségtelen. De ha az euróövezet olyan szörnyű, hogy lehet, hogy egymás után lépnek be, miközben senki nem lépett ki belőle?

A mélyebb integrációból való kimaradás veszélye az egész konferenciát belengte. Urbán László szerint, ha Orbánon múlik, soha nem lépünk be az euróövezetbe. A volt SZDSZ-es külügyér Szent-Iványi István azt hangsúlyozta, hogy a kétsebességes Európában irrelevánssá válhat maga a tágabb Európai Unió, ami Magyarországra nézve nagyon veszélyes forgatókönyv lenne. Az olasz-magyar történész Stefano Bottoni, aki, miközben szervezi az akadémiai ellenállást, az olaszoknak ír könyvet az Orbán-rendszerről, szintén azt valószínűsíti, hogy Magyarország a régió nagy részével együtt ki fog maradni a belső körből. „A második vagy harmadik vonal, a nagyon futottak még kategóriája: sem gazdasági-társadalmi, sem mentalitás szempontból nem látom, hogy tudnánk ebből kikerülni” – mondta a kerekasztal-beszélgetésen.

Jeszenszky Géza arról a visegrádi tömbről beszélt, ami Orbánék reményeiben Nyugat-Európa új ellensúlyává válik. „Amikor a kilencvenes években kitaláltuk a visegrádi együttműködést, soha nem gondoltuk, hogy azt majd a migrációellenesség hozná össze. Ez egy új vasfüggönyt jelentene Nyugat-Európa és a visegrádiak között” – mondta a volt külügyminiszter, de szerinte szerencsére ennek nincs esélye, hiszen a lengyelek irtóznak a keleti orientációtól, „és a szlovákok sem fognak egy vesztébe rohanó visegrádi szekéren maradni”.

Jeszenszky óvatosan optimista, miközben finoman kritikus a mainstream nyugati politikával szemben is: „Ha képesek integrálni a jogos kritikákat, túllépnek a túlzó politikai korrektségen, akkor talán a magyar társadalomban is újra megerősödhet az európai gondolat. Még ma is az a meggyőződésem, hogy rajtunk múlik.” Atlantistaként (és Trump-ellenesként) most is egyértelművé tette, hogy merre mutat az iránytűje:

Megdöbbenve látom, hogy a mai Magyarországon magukat 56'-osnak mondó emberek Oroszországhoz akarnak közeledni. Soha nem a Kelet lesz a jövő.

A nyugati integrációnak  nem nagyon van alternatívája, a keleti nyitás legalábbis biztosan nem az. Erről Rácz András, a Political Capital Oroszország-szakértője beszélt, aki szerint az erős retorika ellenére minimálisak az eredmények, a magyar exportban nemhogy nem emelkedett, de még csökkent is (18 százalékra) a keletre irányuló magyar export aránya, pedig Orbán 30 százalékot tűzött ki célul. Egyáltalán nem reális, hogy ez érdemi integrációs alternatíva lenne, viszont néhány kormányközeli üzletembernek elég jó biznisz, miközben a kockázatot a magyar költségvetés fedezi”  utalt például a Belgrád-Budapest vasútépítésben Mészáros Lőrinc szerepére.

Hogy viszonyul igazából Orbán Viktor a globalizációhoz, mire gondol, ha arról beszél, hogy a nemzeti szuverenitás a legfontosabb? – tette fel a kérdést Urbán László. Orbán egykori pénzügyi tanácsadója, aki egy túl őszinte megszólalása miatt nem lett miniszter, azt hangsúlyozta, hogy az Orbán-rendszer igazából nem akarja fékezni a magyar gazdaság globalizációját, az autoriter jellegű lépések valódi motivációja más.

Valójában a versenyképességgel van Orbánnak baja.

„A magyar gazdaságban a versenyképességre épülő tevékenységek csak az állam által megtűrt mértékben, főleg csak az exportágazatokban működhetnek.” A jogi keretek ott is bármikor átírhatók, a hatalom monopóliummá teheti és szétoszthatja ezeket a saját klientúrájában – jelentette ki Urbán.

A nemzeti szuverenitás megőrzése Orbánéknak ennek a zavartalan folytatását jelenti.

Ha tényleg keresztények volnánk

A „keleti modellnek” valójában nincs túl komoly támogatottsága: „A turanista, szívcsakrás, hátrafelé nyilazó, lelkünk mélyén ázsiaiak vagyunk eszmét mindig csak a romantikus analfabéták és hasonszőrűek szerették. Ezen az sem fog változtatni, ha a jövőben súlyos százmilliókat fordítanak majd egy ilyen intézetre” – mondta Gyurgyák János, Kásler Magyarságkutató Intézetére utalva. Gyurgyák különben, aki tavaly igen komoly könyvet írt az európai integrációs projektről, nem éppen naiv EU-hívő, akár konzervatívnak is nevezhető. Most is arról beszélt, hogy az Európai Unió csapdába került amiatt, hogy egy, az egyre erősebb integrációs erősítést nyomó rendszer jött létre, amit viszont nem támogat az európai többség. Az igazi föderáció ráadásul közös identitást és nyilvánosságot igényelne, ilyennel azonban Európa továbbra sem rendelkezik, és akkor ott van még a kereszténység háttérbe szorulása, a migráció és „a liberalizmus mai túlhajtott formája”. Az európai civilizációs szövet ezek miatt is szakadozik – mondta Gyurgyák –, amire az új jobboldal ráerősít: „A sokszínűség Európa lényegéhez tartozik. A diktátorok, autokraták és populista demagógok soha nem fogták fel ennek az európai finom szövetnek a történelmi értékét.”

„Ha tényleg keresztények volnánk, ennek az lenne a következménye, hogy türelmesek, megértőek, toleránsak tudnánk lenne a más nemzetekkel és vallási közösségekkel szemben” – mondta felszólalásában Beer Miklós. A magyar politikai katolicizmus főáramához nem illeszkedő váci püspök Ferenc pápa romániai látogatására utalt.

Nézem a reakciókat, hogy ez a Ferenc pápa nem európai, tessék, nem beszél Csíksomlyón Trianonról.

„Nekem viszont különösen tetszett, hogy a pápa a párbeszéd kockázatáról beszélt. Aki vállalja a párbeszédet, keresztényien viselkedik” – fogalmazott.

Politika vagy vitafórum?

A „Felelős Értelmiség” (végleges név még nincs) az európai uniós után további vitákat tervez, belpolitikai fókusszal is. Egyelőre egy értelmiségi vitafórum, de érezhető, hogy többre készülnek. A kezdeményező Pálinkás József azt mondta, fél év alatt szeretnének felépíteni valamit, aminek lehet hatása a magyar belpolitikára. Azt, hogy ebből saját párt lesz-e, egyelőre nem határozták meg.

„Szeretnénk, ha Magyarországon a politika nem a tájékozatlan emberek szavazatainak egyszerű ígéretekkel való megvásárlása lenne, hanem tájékozott emberek autonóm döntései alapján alakulhatna. Hogy ebből a kezdeményezésből mi lesz, azt el fogja dönteni a következő fél év” – mondta Pálinkás. „Ez egyelőre egy értelmiségi kör, aztán ha továbblépnek, mindenkinek személyesen el kell majd döntenie, rész akar-e ebben venni” – tette hozzá Gyurgyák János. „Egy hibát nem szabad újra elkövetni: Nem lehet újra szekértábor-logika.”

(Borítókép: Csaba László beszél, mellette Pálinkás József a konferencia szervezője. Fotó: Vasvári Tamás / Index)