Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Esős majálissal ünnepelték a szabadságot

DSC 2041
2019.06.16. 23:24

Megtelt a Hősök tere vasárnap kora este a bődületes hőséget követő lehűlésben, jó pár ezer ember hallgatta a magyar kormány Ingyenes Szabadságkoncert című rendezvényét. 

Vasárnap este a házigazda Nagy Feró sok fellépőt üdvözölt: három-három dalt adott elő a Republic, a Beatrice, Vastag Csaba, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Keresztes Ildikó, Vincze Lilla, Homonyik Sándor, a KFT, az Emelet, Révész Sándor, Závodi János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint a Piramis-évek formáció is. 

Nagy Imre szerepe a mai emlékezetpolitikában

Habár sokak számára a rendszerváltásra vonatkozó közös emlékezetben Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése vált jelképpé, személye a kommunista rendszerbeli szerepvállalása miatt máig megosztó maradt.

Az ötvenes években a kommunista pártvezetésben munkálkodott, miniszterként, Rákosi Mátyás helyetteseként, majd miniszterelnökként is tevékenykedett, és bár Rákosihoz képest hozott néhány népszerű rendelkezést, enyhített a rendszer kínjain, bírálói mégis a kommunista borzalmak kiszolgálójaként tekintenek rá annak ellenére, hogy végül ő maga is a rendszer áldozata lett. 1958. június 16-án végezték ki a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán Maléter Pállal és Gimes Miklóssal együtt.

Habár a magyar kormány nyíltan nem áll ki Nagy Imre ellen, néhány szimbolikus jelenség mégis arról árulkodik, hogy Nagy Imre személye a jelenlegi kormány emlékezetpolitikájában nem igazán áll kiemelkedő helyen. Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt nagykövet egyenesen történelemhamisításnak nevezi ebben az interjúban a kormány emlékezetpolitikáját, és hogy például Nagy Imrét „kiretusálják a forradalomból”. Például tavaly decemberben áthelyezték a szobrát – titokban, nagy felháborodást keltve – a Vértanúk teréről a Jászai Mari térre. Az áthelyezés ellen Nagy Imre unokája, a Nagy Imre Alapítvány, a Nagy Imre Társaság és a szobor készítője, Varga Tamás is tiltakozott. A kormányzat akkor annyit mondott magyarázatként, hogy a Vértanúk terének felújítása miatt volt szükség a szobor mozgatására.

Az MSZP vasárnapi közleményében azt írja a kormány és Nagy Imre viszonyáról, „hogy 1956 történetét a ma hatalmon lévők újra akarják írni, már ott tartunk, hogy ki akarják törölni a történelemből a nemzetért mártíromságot vállaló politikust”. Ugyanakkor vasárnap reggel Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó virágot vitt az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imre és társai sírjára a 301-es parcellában.

A koncert nyitányaként este nyolckor a Magyar Honvédség Gripen vadászrepülőgépeinek köteléke húzott volna át a Hősök terén a párától izzadó tömeg felett, ám a viharjelzés miatt pár perccel az esemény előtt a tömeget bemelegítő Dj Dominik retróhelytartó sajnálattal bejelentette, hogy mégsem szállnak fel a vadászbombázók. A tömeg halk felhorkanással jelezte elégedetlenségét, miközben a Műcsarnok és a központi szoborcsoport közötti, három részből álló, 34 méter széles színpadot bámulták. A dalokat háttérvetítések kísérték, rendszerváltás kori videódokumentumok, továbbá egy darabokra törő vörös csillag is rendszeresen feltűnt.

A perecet, sört és világítós dolgokat árusító asztalkák és a kisszékkel érkező ünneplők miatt egyfajta majálishangulata volt a rendezvénynek, amelynek fénypontja egyértelműen a fináléban zajló, tankokat, kommunista jelképeket zseniálisan ábrázoló fényfestés volt. 

A rendszerváltás tematikája ezenkívül csak annyiban jelent meg, hogy Nagy Feró és a fellépők anekdotákat meséltek a rendszerváltás környékéről, Patkó Béla Kikinek például az rémlett fel, hogy akkoriban 56-os pólóban lépett fel, és valaki számonkérte rajta, hogy miért, akkor frappánsan annyit válaszolt, hogy

az 57-es éppen mosásban van.

Főként az ötvenes-hatvanas korosztály képviseltette magát a tömegben, és fél 10 körül, a rázendítő eső és viharos szél miatt a sokadalom esőre érzékenyebb része távozott. Nagy Feró később megjegyezte, hogy szerinte hatvanezres volt a tömeg, valószínűleg azért a valóságoshoz képest nagyságrendnyit tévedett.

A magyar kormány az 1989–90-es rendszerváltás évfordulóját „30 éve szabadon” emlékévvé nyilvánította, Schmidt Mária történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját tavaly nevezték ki kormánybiztosnak, hogy megszervezze és méltóképpen menedzselje az évfordulót.

Ennek a szervezésnek volt középponti eseménye a június 16-i koncert, amely Nagy Imre újratemetésének harmincadik évfordulójára esett, ugyanis a rendszerváltás eseményeinek sorában a kommunizmusból a demokráciára váltás szimbolikus rendezvénye az 1956-os forradalom idején magyar miniszterelnökként regnáló Nagy Imre és társainak rehabilitálása volt.

Néhány órával a koncertkezdet előtt egyébként a Terror Házában kiállításmegnyitó is volt, a múzeum előtt tizenhárom tablóból álló tárlat kronologikus sorrendben idézetekkel és fényképekkel jelenítette meg a kommunista rezsim sajátosságait. Napjaink szabadságát az EU-csatlakozás, a hétvégente lezárt Szabadság hídon boldogan üldögélő fiatalok, a Sziget és a Critical Massos bicikliemelés mutatta.

A három éven át húzódó ünnepségsorozaton csomó mindent szervez majd a kormány, az eddigiek alapján úgy tűnik, a rendszerváltás rendkívül komplex, sokszereplős és hosszú ideig húzódó folyamatából a szervezők kiemelten kezelték a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor korabeli szerepét. Legalábbis a Szabadságkoncertet beharangozó kisfilmben hangsúlyos szerepet kapott, és a Terror Háza előtt látható kiállítás megnyitóján is elmondta Schmidt Mária, hogy 

Vannak napok, amelyekre mindig emlékezni fogunk. Június 16-a péntek volt, amikor több mint 300 ezren gyűltek össze a budapesti Hősök terén, (...) ahol az egész világ megismerhette a fiatal politikust.

A vasárnapi gigakoncertet beharangozó egyperces kisfilm történetében is mintha mindenki Orbán Viktort ünnepelte volna, a földön üldögélő csókolózó pár, a könnyeit törölgető zaklatott férfi, a mosolygós úr a magyar lobogóval a szobor tetején, a kedves arcú zöldséges, a cuki család a tévé előtt, a dugig telt Hősök terényi tömeg figyelte meghatottan az újratemetést és a színpadon a fiatal Orbán Viktort – ő volt az egyetlen szereplő, aki korabeli felvételen szerepel, pedig nincs hiány a harminc évvel ezelőtti mozgóképes dokumentumokból. 

Schmidtnek nem ez az első kormánybiztosi megbízatása, korábban az 1956-os emlékév, majd az „első világháború 100. évfordulójára történő méltó megemlékezés” koordinálásáért felelős kormánybiztos is ő volt,  úgy tűnik, a miniszterelnök, bízik a munkájában.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a „30 éve szabadon” emlékév valójában három évig tart, ezalatt ünnepi programokat tartanak, oktatási segédanyagokat fejlesztenek, emlékművet avatnak, külképviseleteken emlékeznek, helyi közösségek vonatkozó programjait és a témába illeszkedő filmeket és képzőművészeti alkotásokat finanszíroznak.

A kormány a három év alatt összesen 12 milliárd forintot költ az emlékezésre.

DSC 2018
Fotó: Bődey János / Index

Borító és címlapkép: Bődey János / Index