Mégis létezik a titkos terv, ami alapján bezárnák a fóti gyermekotthont
További Belföld cikkek
- Lakást nem, de háromfős titkárságot igényelt Novák Katalin a munkájához
- Az Integritás Hatóság elnöke szerint nem tudják ellátni azt a feladatot, amiért létrejöttek
- Donáth Anna: Nem zárkózunk el a Magyar Péterrel való partnerségtől
- Vasárnap alaposan kipucolják Budapestet
- Ténylegesen életfogytiglanra ítélhetnek egy izraeli férfit Pécsett
Február végén írta meg a Magyar Hírlap, hogy a kormány még az idei év első felében bezáratja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot, és az ott gondozott gyerekeket az ország különböző pontjain – Zalaegerszegen, Kalocsán, Aszódon és Budapesten – helyezi el. A fóti intézményben 50-60 súlyos pszichés problémával küzdő és különleges ellátást igénylő, tartósan beteg vagy sérült gyereket gondoznak, illetve oda kerültek a Magyarországra kísérő nélkül érkező kiskorú menekültek is.
Kamu kormányhatározattal kerülték ki a válaszadást
Azóta viszont nagy a hallgatás Fót ügyében. Az elmúlt hónapokban Szél Bernadett független képviselő több körben próbálta megtudni a kormánytól, hogy mi lesz ezeknek a gyerekeknek sorsa, pontosan hol és milyen körülmények között helyezik el őket. Márciusban közérdekű adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy megtudja, milyen terv alapján helyezik el őket. A minisztérium válaszként azt közölte a politikussal, hogy az erről szóló kormányzati döntés 10 évig titkos.
Szél ezután a gyermekotthon fenntartóját, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) kereste meg kérdéseivel. Válaszában az SZGYF azt írta, hogy két kormányhatározat rendelkezik a fóti gyerekek költöztetéséről, de mint kiderült, az egyik határozat nem is létezik, csak kitalálták a sorszámát. Míg a másik, a 2122/2017-es számú pedig nem is a fóti gyerekekről szól, hanem a CSOK-ról.
Egy újabb csavar: a Szélnek megküldött levelében az SZGYF még megjegyezte, hogy nincs birtokában a kormánydöntéshez készült végrehajtási terv. (Amit az Emmi korábbi válasza szerint a kormányhatározat részeként 10 évre titkosítottak.) Vagyis abszurd módon az SZGYF, mint a fóti otthon fenntartója, nem tudja, hogy mi lesz az ott gondozott gyerekekkel. A másik lehetőség az, hogy az SZGYF nem mondott igazat a végrehajtási terv létezéséről.
Mégiscsak tudnak a titkos tervről
Mindezek után a politikus nemrég a Pest Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályához fordult. Erre azért volt szükség, mert még 2017-ben – amikor először dobta be a kormány a fóti gyermekotthon bezárásának ötletét – Bátori Zsolt, az SZGYF igazgatója a Pest megyei kormányhivatallal véleményeztette a Fóton gondozott gyerekek elhelyezéséről szóló végrehajtási tervet. (A gyermekvédelmi törvény szerint a fenntartónak minden intézményi átszervezésnél ki kell kérnie előzetesen a az illletékes kormányhivatal gyámügyi osztályának a véleményét. A Pest Megyei Kormányhivatal támogatta a fóti otthon átszervezését.)
Az erről szóló levélváltást kapta meg most Szél Bernadett. Két dolog miatt fontos a dokumentum: egyrészt az SZGYF igazgatójának megkeréséséből egyértelműen kiderül, hogy mégiscsak létezik az a végrehajtási terv, amiről korábban azt állították, hogy nincs a birtokukban.
Megkeresésére válaszolva megküldjük támogató nyilatkozatunkat a kormányhatározat végrehajtására készült intézkedési terv megvalósitásához. A 24 férőhelyes Különleges Gyermekotthon, a 32 férőhelyes Speciális Gyermekotthon, és a kisérő nélküli kiskorúak más intézményekbe történő áthelyezéséhez
– olvasható a dokumentumban.
Az SZGYF igazgatója és a kormányhivatal nevében eljáró Tarnai Richárd kormánymegbízott következetesen átszervezésről és az ellátás áthelyezéséről ír a levelezésben. Ezzel szemben a kormányzati narratíva a fóti gyermekotthon kitagolásáról szól: Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is a külvilágtól elzárt és elavult, nagy létszámú tömegintézmények felszámolásával indokolta a Magyar Hírlapnak a fóti gyermekotthon bezárását. Ennek a gyakorlatban úgy kellene kinéznie, hogy a gyerekeket kis létszámú, 8-12 fős lakóotthonkban helyezik el, lehetőleg integrált környezetben.
Megkerestük az SZGYF-et is az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre.
Csupán a megszűnő férőhelyeket pótolnák
A kormány érvelése azért sántít, mert a fóti gyermekotthon gyakorlatilag kitagoltnak tekinthető: a gyerekek nem a valóban leromlott állapotú kastélyépületben laknak, hanem a több tíz hektáros park területén álló, modern lakóotthonokban. Másrészt az intézmény a város központjában található, nincs elzárva a külvilágtól, a kastélypark bárki által látogatható. Ehhez képest Kalocsán – ahová elvileg a speciális ellátást igénylő fiúk egy részét költöztetnék – csupán az otthon egyik használaton kívüli részében alakítottak ki egy új részleget, nem pedig egy különálló lakóotthont hoztak létre. Zalaegerszegen valóban felépült három új lakóotthon, de az intézmény kívül esik a városon, minden oldalról szántóföldek veszik körbe, tehát nehéz integrált környezetről beszélni.
A fóti otthon felszámolása ellen szól az is, hogy ezzel csökkenne az országos hatáskörű, legsúlyosabb esetekkel foglalkozó központi speciális gyermekotthonok száma. (Jelenleg három helyen fogadnak fiúkat: Kalocsán, Zalaegerszegen és Fóton.) Maga az SZGYF írja egy korábbi uniós pályázat összefoglalójában, hogy a hosszú várólisták miatt minden központi speciális gyermekotthoni férőhelyre szükség van, egy sem szüntethető meg.
A kalocsai és a zalaegerszegi fejlesztésekkel gyakorlatilag azokat a férőhelyeket pótolná a kormány, amiket a fóti otthon bezárásával megszüntetne. Ironikus módon mindezt uniós forrásokból tennék, miközben a fóti specális otthont szintén uniós pénzből hozták létre, még 2010-ben. (Szél az OLAF-hoz, az Európai Csalásellenes Hivatalhoz fordult, mert álláspontja szerint uniós forrásokat csak lakóotthonok létrehozására vagy férőhelybővítésre lehet felhasználni.) Vélhetően az ellátás minősége sem javulna az átszervezéssel: a fóti speciális otthon 32 fős, míg a másik két intézmény 48-48 férőhellyel működik (a kalocsai otthonban teltház és várólista volt, amikor tavasszal felkerestük), a költözéssel pedig tovább nőne a létszám.
Még nagyobb talány, hogy mi lesz a beteg és tartósan sérült, illetve a menekült gyerekek sorsa. Előbbiek a kormány tervei szerint a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi intézménybe kerülnek. Riportunkban bemutattuk: az otthon nem akadálymentesített, nincsenek megfelelően képzett szakemberek a különleges szükségletű gyerekek ellátáshoz. A menekült gyerekek számára Aszódon, egy korábbi iskolaépület helyén alakítanának ki 40 férőhelyes ellátást, ottjártunkkor azonban semmi sem utalt arra, hogy megkezdődött volna az építkezés.
A címlapi kép Aszódon készült, azon a területen, ahol a tervek szerint egy 40 férőhelyes otthont hoznak létre a menekült gyerekeknek. Fotó: Szél Bernadett