Lukács
7 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Ellenzéki főpolgármester-jelölti vita: több bólogatás, mint fejrázás

DBZOL20190619018
2019.06.19. 21:39
Olyan bokszmeccsre hasonlított a csütörtöki ellenzéki főpolgármester-jelölti vita, mint amiben a bokszolók tisztelettel körbetáncolják egymást, de egy ütést se visznek be a másiknak. A kormányt viszont osztották mind a hárman.

A második vitán vettek részt az ellenzéki főpolgármester-jelöltek, azaz - ábécésorrendben - az MSZP-Párbeszédes Karácsony Gergely, a DK által támogatott Kálmán Olga és a momentumos Kerpel-Fronius Gábor, ezúttal az Átriumban. A vitán négy témát (lakhatás-hajléktalanság, közlekedés, klímavédelem, roma közösségek) tárgyaltak ki 20-20 percben (itt visszanézheti). A jelöltek azonban ahelyett, hogy egymással vitatkoztak volna, hasonló programjaik sajátosságait próbálták domborítani, sokszor egyetértésben a másik jelölt programjának részleteivel.

Felvezetés:

Kálmán Olga rámutatott, akkor tudjuk meg, hogy mitől lesz jó egy város, ha saját otthonunkkal hasonlítjuk össze: mindenki szeretne biztonságban, tisztaságban élni, élhető környezetben. De most egyik sem működik. Leszögezte: havonta 10 buszt le kell cserélni, naponta mosni kell az aluljárókat.

Kerpel-Fronius Gábor szerint egy hosszútávú vízió kell Budapestnek. Most a város a Fidesz-maffia kezében van, egy problémamenedzser jellegű, vízió nélküli vezetéssel. A Momentumnak van egy 2030-ig szóló víziója, ami választ ad a fővárosi problémákra.

Karácsony Gergely egy olyan települést szeretne, amiben jelen van a nagyváros pörgése, sokszínűsége, de ugyanakkor emberi léptékű közeg, jó a levegő, mint egy kisvárosban. Zöldebb és szolidárisabb várost akar, mert most csak a szűk elit él jól. Tiborcz-adó, fizessenek a NER-lovagok! - adta ki a jelszót.

Lakhatás:

Kerpel-Fronius Gábor szerint 5000 új bérlakás kell, de előtte egy felmérés, szociális bérlakáskataszter az üresen álló lakásokról. Az 5000 új lakást úgy képzeli el, hogy amikor új társasházak épülnek, az építtetők az új lakások egy részét alacsonyabb áron adják át az önkormányzatoknak.

Kálmán Olga is úgy gondolja, hogy fel kell mérni, mennyi önkormányzati lakás áll üresen. Nem kötelező a lakcímbejelentés, nem vagyunk tisztában a valós adatokkal. A kerületekkel együtt szerinte öt év alatt 10000 új lakást lehetne építeni. Úgy véli, nem tartható, hogy ilyen sok üres önkormányzati lakás van.

Karácsony Gergely inkább új közösségi lakásokat képzel el. Olyanokra gondol, mint például a lakásszövetkezetek, amiket az önkormányzat saját telekkel segít. Egy önkormányzati lakásügynökség szerinte tudna segíteni, hogy a rengeteg üres lakás gazdára találjon. A kevés ellenvélemény egyike hangzott el, amikor azt mondta a momentumos javaslatra, hogy nem szabad beavatkozni a piacba, a társasházépítő kötelezésével.

Kerpel-Fronius Gábor tovább ment, mint mondta, minden 9. lakás üresen áll. Ő lakatlansági adóval sújtaná ezeket, és ez biztos az albérletárak csökkenésével járna.

Hajléktalanság:

Kálmán Olga ezer új befogadóhelyet ígér a hajléktalanoknak, de mint szigorú anya, kiemelte: az utcán rendnek és tisztaságnak kell lenni. A civil szervezetekben szakértelmében bízik, 5 milliárd forintot költene hajléktalan-programokra, ami évente 100 hajléktalan kiemelését jelentené.

Karácsony Gergely a magas értékű magánlakások megadóztatásával, a Tiborcz-adóval teremtene elő pénzt, évi több milliárd forintot a lakhatási szegénység megállítására. Mert véleménye szerint ha a lakhatási szegénységet megállítják, kevesebben kerülnek az utcára. Példaképpen hozta fel a zuglói rendszert (ahol polgármester), hogy akik nem tudják a rezsiköltséget állni, azokat évente körülbelül százmillió forinttal támogatják évente. A már utcán élőknek pedig kaszárnyaszerű hajléktalanszállók helyett szobabérletet, munkásszállást javasolt.

Kerpel-Fronius Gábor óvatosan megjegyezte, hogy a Tiborcz-adóval rossz érzése van, gazdagellenes hangulatkeltés alapja lehet. Nem tudni ugyanis, hogy valaki NER-lovagként vagy érdeme szerint szerzett drága ingatlant. Az ellenvetést azzal ütötte helyre, hogy a zuglói szociális rendszer viszont tetszik neki, mert személyre szóló megoldást ad.

Kálmán Olga azzal zárta le a témát, hogy a hajléktalan-problémát rendészeti kérdésként nem lehet felfogni.

Közlekedés:

10 év alatt az összes buszt elektromosra cserélné Kálmán Olga. Hozzátette, hogy a BKK külső szolgáltatóinak lehet buszt lízingelni, Budapestnek azonban nem engedik. Nem egyszerre történne meg, havonta 10 buszt cserélnének le, az elektromos járművek pedig egyre olcsóbbak. A kormány 3000 új busz beszerzését tervezi, kérni kell belőle.

Karácsony Gergely is szeretné az elektromos buszokat, de felhívta a figyelmet, hogy Budapestnek 150 milliárdos adóssága lesz, mire az új főpolgármester munkába áll. A kötött pályás közlekedés fejlesztés tartja jobb iránynak. Pesti fonódó villamosra (a 14-es villamos összekötése a Bajcsy-Zsilinszky úton a 47-es villamossal), metrómeghosszabbításra, metróösszekötésre (2-es metró-Gödöllői HÉV) van szükség szerinte. És az éves BKV-bérlet árának csökkentésére.

Kerpel-Fronius Gábor kiszámolta: 13 év alatt le lehetne cserélni a fővárosi buszflottát 14,8 milliárd forintból. De ő rövid távon már annak is örülne, ha nem füstölnének nagyon a BKV-buszok. Véleménye szerint a vasutat is jól lehetne használni Budapesten belüli közlekedésre egy jobb menetrenddel. P+R parkolókra is szükség van, a jelenlegi 2200 helyett 40-50 ezer kellene. További alternatíva a kerékpár, de nincs összekötve kerékpárutakkal a belváros és külváros, sok helyen az életéért küzd a biciklis. 

Kálmán Olga szerint is kulcskérdés a P+R parkolás a forgalomcsökkentésben, már az agglomerációban építeni kellene őket. Biciklizni nem nagyon mer a városban, sőt autósként is fél tőlük. 

Mindenki egyetértett abban, hogy Budapestre sok pénzt költ a kormány, de nem a karmelita kolostorra, stadionokra kellene költeni, hanem olyan dolgokra, amire szükségük van az embereknek.

Klímaváltozás: 

Karácsony Gergely szerint nagy területeket kellene kijelölni, amit parknak használunk, pl Csepelen. Egy zöld sávot lehetne alkotni azzal, ha a Margit-szigetet gyaloghidakkal összekötnék az Óbudai-szigettel és a Római-parttal. Kicsiben pedig a társasházak kertjében zöld növényzetre kellene váltani a betont, az esővizet pedig összegyűjteni, azzal locsolni a növényzetet.

Kálmán Olga kijelentette, hogy a fővárosi a széndioxid-kibocsátás 70%-át a fűtés okozza, nem a közlekedés. Ezért újraindítaná a panelprogramot. Szigetelés, nyílászárók cseréje, napelemek beépítése. A pénz uniós forrásból lenne: Senki nem tiltja meg a fővárosnak, hogy pályázzon - mondta. Kiemelte még a távfűtés fontosságát.

Kerpel-Fronius Gábor szerint a globális felmelegedés európai szintű intézkedést követel, igaz, példát lehet mutatni benne. Egyetértett azzal, hogy a magánlakásokból jön a szmog nagy része, ezért a fűtéskorszerűsítésre nagy gondot kell fordítani. Úgy véli, szigorúbb szmogriadó-rendeletre van szükség.

Ennél a témánál vetődött fel a dugódíj kérdése is, amit Karácsony Gergely a stockholmi példa alapján vezetne be (társadalmi párbeszéd, népszavazás után), Kálmán Olga pedig akkor, ha már be van fejezve a körgyűrű. Kerpel-Fronius Gábor inkább a használatarányos útdíj mellett kardoskodott, mindenki annyit fizessen, amennyit használja az utat.

Roma közösségek:

Kálmán Olga szerint a fővárosban nem a nyomor és szegénység a romák legnagyobb problémája. A roma kultúra megőrzése fontos, a kulturális autonómia, az oktatás és a tanoda programok. Ezzel a másik két jelölt is egyetértett, mindketten hangsúlyozva, hogy a romák önszerveződésére is szükség van, valamint arra, hogy visszakapják az elmúlt években sorra megszüntetett intézményeiket.

Végül arra a kérdésre válaszoltak a jelöltek: miért jó, ha ellenzéki a főpolgármester?:

Kerpel-Fronius Gábor szerint szimbolikus, jó érzés, hogy le lehet győzni a Fideszt. Sok mindent Tarlós István se tudott elintézni, pedig őt támogatja a kormány. Gondos tervezéssel ellenszélben is el lehet jól irányítani a várost, vélte.

Kálmán Olga megfordította a kérdést: egy kormánypárti főpolgármester most mit tesz? Tarlós se járt ki mindent. Nála csak jobb jöhet. Egy erős főpolgármesterrel nem fordulhat elő, hogy nem hallják meg a főváros hangját. Nem bólogató főpolgármester kell, hanem erős.

Karácsony Gergely is visszakérdezett: a Fidesz vajon szereti a várost, az önkormányzatiságot, önálló döntést? És a fővárosi emberek hogy vannak ezzel? Ez a választás nem pártokról szól, hanem hogy ki szereti a várost, oldotta meg végül a talányt.

(Borítókép: Kálmán Olga független, a Demokratikus Koalíció által támogatott főpolgármester-jelölt (b2), valamint Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum (b) és Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd (j2) főpolgármester-jelöltje az aHang vitáján Budapesten, az Átrium Színházban 2019. június 19-én. Jobbra Szöllősi Györgyi moderátor. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)