Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Kúria-Alkotmánybíróság: vége a jogi pingpongnak

2019.06.21. 20:37

Beletörődött a Momentum, hogy nem sikerült jogi úton elítéltetnie a Fideszt a választási eljárás szabályainak állítólagos megsértése miatt az EP-kampányban. Mint június 21-én kiadott közleményükben írják, a párt 

nem asszisztál ahhoz, ahogy az Alkotmánybíróság bevédené a Fideszt.

A vélelmezett szabálysértésről szóló jogvitát az Alkotmánybíróság ugyan nem döntheti el, de az indoklása kötelező a Kúriára, és az ügyben született harmadik AB-határozat után a Kúriának nem sok mozgástere maradt.

"A Momentum a választási szabályok védelme érdekében egy dolgot tehet: megakadályozza, hogy egy ilyen rossz döntés megszülessen és arra később hivatkozni lehessen. Ezért úgy döntöttünk, hogy visszavonjuk a felülvizsgálati kérelmünket" - írják közleményükben.

A hosszú és szövevényes sztori előzménye:

A Fidesz aktivistái április 8-án is aláírásokat gyűjtöttek a Kálvin téren a párt EP-indulásához, illetve Orbán Viktor miniszterelnök bevándorlásellenes programjának támogatásához. Az aláírásokat nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívekre gyűjtötték, hanem kimondottan Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek. 

Ezt az aláírásgyűjtést vette videóra egy momentumos aktivista, aki többször is megkérdezte a fideszeseket, miért kérnek aláírásokat. A kormánypárti aktivisták akkor össze-vissza válaszokat adtak, és nem tudták bemutatni a támogató aláírások gyűjtéséhez az adatkezelési tájékoztatót, ezért a Momentum a Fővárosi Választási Bizottsághoz fordult.

Ezzel aztán fordulatos jogi pingpongot indítottak el az Alkotmánybíróság és a Kúria között:

  1. A Fővárosi Választási Bizottság elutasította a momentumos panaszt.
  2. A Momentum az Országos Választási Bizottsághoz fordult, amely szintén azt állapította meg, hogy a Fidesz nem követett el jogsértést.
  3. Az ügyben a Momentum a Kúriához fordult, amely viszont kimondta, a Fidesz megtévesztette a választópolgárokat.
  4. Ezt a Fidesz megfellebbezte az Alkotmánybíróságnál, amely a Fidesznek adott igazat, a Kúria döntését pedig hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte.
  5. A Kúria ezután helyben hagyta az FVB és az NVB döntését, hogy a Fidesz nem sértett jogszabályt, de a bírói tanács indoklásában benne maradt, hogy a Fidesz megtévesztette a választópolgárokat.
  6. A Momentum a Kúria ellentmondásos határozata miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, amely újból megsemmisítette a Kúria végzését, és jogosnak ítélte a momentumos beadványt, mert a Kúria nem tett eleget indokolási kötelezettségének.
  7. Ezután megint a Kúria elé került az ügy. Ők részben helyt adtak a kérelmező kifogásának, és megállapították, hogy a Fidesz-KDNP április 8-án – megtévesztő tájékoztatásával – megsértette a választási eljárás "jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás" alapelvét. (VE. 2. § (1) bekezdés e) pont)
  8. Az Alkotmánybírósághoz került a labda, akiktől a Fidesz-KDNP kérvényezte, hogy semmisítsék meg a Kúria döntését. Az AB ezt meg is tette, arra hivatkozva, hogy a Kúria döntését "lényegében nem indokolta", hanem "minden indokolás, a tényállásnak a véleményszabadság tükrében való mérlegelése nélkül utalt arra, hogy a FIDESZ-KDNP adatszerzése megtévesztő volt".