Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Finoman helyretette Handó Tündét a Kúria elnöke

D KOS20170313025
2019.07.02. 16:07

Párbeszédre szólította fel és jogilag is leckét adott Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének – a maga udvarias stílusában – Darák Péter. A Kúria elnöke a legfelsőbb bírói fórum éves tevékenységét értékelő sajtóreggelin tért ki arra: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) viszonyáról erőteljes politikai kommunikáció zajlott.

Nincs olyan szerv, amely a két intézmény vitáját eldönthetné, ezért azt maguknak kell rendezniük. Nincs működésképtelenség, de a kommunikáció elnehezült, indokolt lenne visszatérni a bizalmon alapuló közvetlen párbeszédhez

– idézte Darák Pétert az MTI.

A Kúria elnöke jó példaként a Kúria és az Alkotmánybíróság közti párbeszédet és az egymás munkájára figyelő építkezést említette. Az állami hírügynökség ezen túl mindössze annyit idézett Darák beszámolójából, hogy a közigazgatási bíráskodás szervezeti reformjának elhalasztása nem érinti az ítélkezést, a Kúria biztosítja a folyamatos, szakszerű működést.

Mindez azonban önmagában is elég egyértelmű üzenet Handó Tündének, méghozzá úgy, hogy a legfelsőbb bírói fórum elnöke feloldotta a jogértelmezési vitát is, amelyben a kormánypártok, vélhetően érdemi vizsgálat nélkül elfogadták Handó Tünde érvelését.

Számtalanszor írtunk ugyanis arról, hogy az OBH-elnök szerint tavaly óta illegitim és működésképtelen az őt felügyelni hivatott OBT, ezért Handó azokat a törvényességi jelzéseket is figyelmen kívül hagyta, amelyekben a bírók testülete az igazgatási vezető törvénysértéseit rótta fel. Mindezek nyomán az OBT május 8-án döntött úgy, hogy Handó felmentését kezdeményezi az Országgyűlésnél, ám ott végül  120 kormánypárti vokssal  nem az OBH elnökét, hanem őket marasztalták el, méghozzá gyakorlatilag szóról szóra átvéve Handó korábbi érvelését.

Egy ilyen tartalmú döntés az itthoni és nemzetközi fórumokon megfogalmazott aggályokat igazolja: az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll

–  értékelte korábban a parlamenti szavazást az OBT.

Az OBH-elnök álláspontjának számos esetbenteret adtunk, eszerint Handó úgy látja, az őt felügyelő szervezet a legitimitását már fél éve elvesztette, amikor többen lemondtak az OBT-tagságukról. Így Handó szerint a bírói kar nevében nem is hozhatnak határozatot, nem nyilatkozhatnak, csupán a saját nevükben. Ezzel kapcsolatban az alapvető jogok biztosához is fordult, Székely László pedig az Alkotmánybírósághoz.  Az ombudsman   beadványában   nem állította, hogy az OBT törvénytelenül működne, ahogyan az sem igaz, hogy a Handó eljárását érintő törvényességi kifogásoknak bármiféle köze lenne az OBH-elnököt ellenőrző testület létszámát érintő vizsgálathoz.

Az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés , miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai, így a Kúria elnöke szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya.

A helyzetre hozzáértők szerint valóban nem jelenthet megoldást az alkotmánybírósági vizsgálat, hiszen az sem nem oszlathatja fel a bírók által törvényesen 6 évre választott testületet.

Csak az derülhet ki tehát az alkotmányos vizsgálatból, amit az OBT már eddig is minden fórumon jelzett: Handó Tünde tavaly november óta nem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés. Az OBT vezetősége az Indexnek adott interjúban azt is elmondták, magukat és működésüket teljes mértékben a jogszabályokkal és az alkotmánnyal egyezőnek tartják, a Handó Tünde vezetői gyakorlatát érintő kritikáik pedig nem személyesek, hanem az OBH-elnök működése egyszerűen ellentétes a törvényekkel.

(Borítókép: Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Darák Péter a Kúria elnöke az Országgyûlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. Ezen a napon államfõt választanak a képviselõk. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)