Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Hatszáz dolgozó hiányzik a fővárosi kormányhivatalokból

DSC 2425
2019.07.03. 15:21
Míg a fővárosi kormányhivatalok előtt kígyóznak a sorok, megalázó körülmények közt dolgozhatnak azok a kormányhivatalnokok, akik a munkaerőhiány pótlására, sőt gyakorlatilag a fővárosi ügyfélfogadás összeomlásának megakadályozása érdekében jöttek sürgősen Budapestre. Vidéken mintegy 4000 ember hiányzik a területi közigazgatásból, csak Budapesten több mint 600 dolgozói hely áll üresen. Gulyás Gergely szerint 35, Budapestre hozott dolgozóval megoldották a problémát.

Az tény, hogy nagyjából 600-an távoztak a fővárosi kormányhivatalból, nagyjából ennyien hiányoznak. De ez csak egy átmeneti időszak – mondta Gulyás Gergely az Index kérdésére a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter rögtön úgy folytatta, hogy azért átmeneti időszakról beszélhetünk csak, mert 700 ügycsoport el fog kerülni a kormányhivataloktól. Szerinte a jelenlegi munkaerőhiányt orvosolták egyfelől azokkal, akik „önszántukból jöttek Budapestre”, de az átmeneti időszakot követően nyugdíjas munkavállalók bevonásával is szeretnék enyhíteni a területi közigazgatási létszámhiányát.

Múlt hét óta 35-36 kormányhivatali dolgozó érkezett Budapestre, akiknek az elszállásolását egyágyas szobákban oldották meg, mondta.

Rákérdeztünk ugyanakkor Gulyásnál arra is, hogy a megyei kormányhivataloknak küldött tájékoztató még úgy szólt, a budapesti munkát vállalók kiemelt javadalmazásban részesülnek.

Háromcsillagos elszállásolásról nem tudok, én arról tudok, hogy egyágyas szobában vannak, és pótlékot fognak kapni. Panaszosról nem hallottam 

– mondta az Index többszöri kérdésére Gulyás Gergely. A miniszter információival szemben az Index úgy tudja, a Budapesten munkát teljesítőknek háromcsillagos szállodai elhelyezést és ellátást is ígértek, csakhogy a valóságban a BME Kruspér utcai Vásárhelyi Pál Kollégiumában vannak elszállásolva, ahol közös mosdóhasználat és nem működő lift nehezíti tartózkodásukat, melynek ideje alatt az elszállásoláson felüli ellátásban egyébként sem részesülnek.

Forrásunk az ellátás teljes hiányát is felrótta, így ugyanis – szólt a kalkuláció – a budapesti tartózkodás költsége szinte a jelenleg ismert jövedelemkiegészítés egészét elviszi majd.

Miközben az erőfeszítéseikért cserébe nem sok elismerést érző dolgozók Budapestre hozását elismerte a miniszter, Gulyás ezzel lényegében lezártnak, azaz megoldottnak látta az ügyet. Arról pedig egyetlen kormányzati illetékes sem kíván beszélni, milyen nagy is valójában a létszámhiány a közszférában. Márpedig az ügyintézés egyre inkább akadozik, sőt napi szintű bosszúságot okoz az állampolgároknak.

Az elmúlt hetekben is többször foglalkoztunk az egyre kritikusabbá váló ügyfélfogadási problémákkal, de olvasóink azóta is sorra küldik beszámolóikat a végtelenségig nyúlt várakozási időkről, a sorszámproblémákról, ahogyan arról: bizonyos ügyeket egészen egyszerűen lehetetlenné vált elintézni a budapesti kormányhivatalokban.

Már a múlt héten megírtuk azt is, hogy a pénteki munkaidő lejárta előtt nem sokkal tájékoztatást kaptak a fővárosi kormányhivatali dolgozók, melyben azt közölték velük, hogy július 1-től, azaz hétfőtől módosul az ügyfélfogadási rend az I-XXIII. kerületi kormányablakokban.

A kormányzati honlapon egy olyan „magyarázat” jelent meg, mely szerint nem rövidítenek, csupán „egységesül a nyitvatartási rend Budapest és Pest megye valamennyi kormányablakában”. Mindez persze az ügyeik intézésére váróknak aligha jelent könnyebbséget, legfeljebb azokat a kormányhivatalnokokat próbálhatja a kedvezőbb időbeosztással megtartani a kormány, akik eddig benn maradtak a rendszerben. Ezzel szemben a Kormányinfón Gulyás azt állította, hogy a megrövidített nyitva tartás meghosszabbított ügyintézést tesz lehetővé. Kérdésünkre, hogy ez hogyan lehet, arról beszélt, hogy a kormányhivatali dolgozók legnagyobb terhe az ügyfélfogadás, hiszen az állampolgárok által kezdeményezett ügyeket intézni is kell.

Ők márpedig nincsenek sokan: a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint olyan nagy a gond, hogy

a munkaerőhiány miatt a megmaradt 32 429 kormánytisztviselőnek a kormány inkább kifizette a ki nem vett szabadságok után járó pénzt, de nem engedte el őket pihenni.

Mindez nemcsak a távozók miatti jelentős munkateherrel, hanem további felmondási hullámnak is okozója lehet.

Pedig már áprilisban megírtuk: egyetlen hónap alatt, csak márciusban 2500-an kérték felmentésüket a már korábban is létszámhiányos kormányhivatalokból, amelyekben eközben a kormány további 2477 fővel csökkentette a létszámot. A kormány akkor is több fórumon hangoztatta, amit most: a szakemberek távozása egybevág a bürokráciacsökkentés elképzeléseivel, és nem jelent gondot az ügyintézésben. Csakhogy ez a főváros esetében biztosan nem volt igaz, ahogyan a kormányhivatali dolgozók és érdekképviseletük is állítja:

a már március előtt is létező, súlyos szakemberhiányt statisztikailag kívánta elfedni a kormány a létszámkeret-csökkentéssel, amely csak a fővárosból majdnem 400, vélhetően üresen álló álláshelyet tekintett semmisnek.

A legkritikusabb, budapesti esetben ez azt is jelenti, hogy a fővárosi hivatal létszámából is elvontak 385 embert, miközben 623-an felmondtak márciusban. Hogy érthetőbb legyen:  miközben az eredetileg 5782-es létszámkeretet lecsökkentették 5407-re, hogy papíron kisebb legyen a létszámhiány, azok száma, akik nem fogadták el kinevezésük módosítását, és felmondtak egyetlen hónap alatt, 413 volt. Akik mindezen felül szintén – nem a vonatkozó törvénymódosítással – a távozás mellett döntöttek március 1. után, az 210 fő volt májusig, és nekik 60 napos felmondási idő után nyilván kiesett a munkájuk, legkésőbb júniusban.

Közülük, tehát 623 távozóból pedig vélhetően mindössze 8-at sikerült pótolni 3 hónap alatt, hiszen a szakszervezet szerint jelenleg 615 fő hiányzik a fővárosi kormányhivatal intézményeiből.

Információink szerint a fővárosi kormányhivatalban van olyan komplett osztály, ahol mindenki elment, ezért jelentkezhettek azok a tünetek, amelyekről már a múlt héten beszámoltunk, hogy bizonyos ügyintézési típusokra, bizonyos ügykörökre egyszerűen sorszámot sem lehet szerezni. De ott sem jobb a helyzet, ahol még maradtak, hiszen az arányokat jól jellemezheti: van, ahol a korábbi 20 ember munkáját jelenleg ketten, azaz 2 dolgozó látja el.

A szakszervezet korábbi tájékoztatása szerint ugyanis átlagosan 9 százalékkal csökkent a márciusi, a munkaidőt és egyéb juttatásokat befolyásoló jogszabály-változásokkal a kereset, emiatt pedig olyan általános felháborodás alakult ki, amelyről nem drámai túlzás azt állítani: katasztrófahelyzetet idézhet elő. Akkor a közhangulattal kapcsolatban megírtuk a beszámolót, miszerint a munkaóra és bérfeszültségek csak a jéghegy csúcsát képezik, a kiszolgáltatottság miatt egyre nő a felmondási hullám.

Nem elég ugyanis, hogy a kevés megmaradó dolgozónak át kell vennie a kiesők munkáját, a hónapok óta tartó feszített tempó, többletfeladatok ellenére szó sem esik a kieső munkaerő pótlásáról, a munkakörülmények javításának terveiről, idevágó intézkedésekről. Ehelyett újabb és újabb munkakörök automatizálásának – milliárdos – terveiről hallanak a dolgozók, akiket még tízezer forintos rendbírság is sújt, ha nem tudják tartani az ügyrendet, azaz az ügyintézési határidőket.

Az MKKSZ szerint a vidéki városokat is sújtja a munkaerőhiány, hiszen

országos szinten több mint 4000 dolgozó hiányzik a járási és megyei kormányhivatalokból.

Eleve lecsökkentették a létszámkeretet, hogy elfedjék a problémát

Végignéztük valamennyi megyei kormányhivatal korábban, márciusig érvényes és új szmsz-ét, amelyből már több hónapja kiderült kiderült, hogy a kormány mintegy 2470 álláshelyet egy tollvonással szüntetett meg.

Ezek a szakemberek is hiányoznak ugyanakkor a munkavégzésből, csakhogy most már a kevesebbhez „mérhető” a hiány:

  1. Budapest Főváros Kormányhivatala teljes létszámkerete: 5782 fő, módosítással 5407.
  2. Baranya Megyei Kormányhivatal: 1628 fő, most 1523.
  3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal: 1935 fő, most 1830
  4. Békés Megyei Kormányhivatal: 1481 fő, módosítással 1395.
  5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal: 2663 fő, a módosított 2467.
  6. Csongrád Megyei Kormányhivatal: 1655 fő, a csökkentett 1515.
  7. Fejér Megyei Kormányhivatal: 1499 fő, most 1413.
  8. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal: 1530 fő, mostanra 1447.
  9. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: 1939 fő, az új 1843.
  10. Heves Megyei Kormányhivatal: 1262 fő volt, a csökkentett 1149.
  11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal: 1507 fő, 1426 jelenleg.
  12. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal: 1075 fő, a módosított 1011.
  13. Nógrád Megyei Kormányhivatal: 908 fő, az új keret 850.
  14. Pest Megyei Kormányhivatal: 3362 fő, újabban pedig 3139.
  15. Somogy Megyei Kormányhivatal: 1414 fő, ami 1264-re csökkent.
  16. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal: 2075 fő, az új keret szerint ez 1930.
  17. Tolna Megyei Kormányhivatal: 965 fő, az új 908.
  18. Vas Megyei Kormányhivatal: 1133 fő, ami 1077-re csökkent.
  19. Veszprém Megyei Kormányhivatal: 1515 fő, ami 1385-re csökkent.
  20. Zala Megyei Kormányhivatal: 1213 fő, ami 1112 az új létszámkeret szerint.

Vagyis ha most tényleg tömegek indulnak meg Budapestről a környező városok kormányablakaiba, vagy éppen fordítva, több száz embert Budapestre rendelnek gyorsabb ügyintézés reményében, az még csak átmenetileg sem oldja meg a bajt, sőt akár fokozhatja is a káoszt. Nyilván új szakemberek felvétele lenne a megoldás az üresen álló vagy akár a befagyasztott álláshelyekre, csakhogy – mint azt forrásaink állítják – ebbe az irányba nem igazán tudnak lépni, például kedvező bérajánlatot tenni, megfelelő megbecsülést és biztonságot kínálni a kormányhivatalok.

(Borítókép: Üres kormányablak a Nyugati pályaudvarnál 2019. június 18-án. Fotó: Bődey János / Index)