Varga Judit a kettős mérce ellen akar küzdeni

2019.07.04. 15:38

A visegrádi országok (V4) és Közép-Európa sikerét hozta a legutóbbi európai uniós csúcs - mondta Varga Judit igazságügyi miniszterjelölt az Országgyűlés európai ügyek bizottsága és az igazságügyi bizottság együttes ülésén.

A miniszterjelölt szerint logikus összekapcsolni az igazságügyi tárcát és az uniós ügyeket, hiszen szinte minden uniós jogalkotás érinti a nemzeti jogrendszereket. Mint mondta, eddig is az igazságügyi tárcával dolgozott együtt a legszorosabban uniós ügyekért felelős államtitkárként.

Úgy vélte, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a bővítéspolitikára: nem mélyebb, hanem nagyobb Európai Unióra van szükség. A következő többéves uniós költségvetési keret elfogadásáról azt mondta: a minőség fontosabb, mint a gyorsaság - írta az MTI. 

Varga szerint a jogállamisági vitákat érdemes lenne lezárni, és ehhez nem kell új eszközöket kitalálni. Az egymásra mutogatás helyett erősebbé kell tenni szerinte az Európai Uniót. A miniszterjelölt az igazságügyi tárcát illetően közölte: célja a megkezdett munka folytatása.

Fontosnak nevezte a bírók bérrendezést, elmondása szerint erre ígéretet is kapott a kormánytól, de konkrétumot nem mondott ezzel kapcsolatban. Varga célja továbbá a törvények és rendeletek arányának megtartása, a túlszabályozás meggátlása, az adminisztráció csökkentése a pedig a versenyképesség miatt is lényeges - tette hozzá.

Hörcsik Richárd (Fidesz) kérdésére elmondta: a tagállamokkal szembeni kettős mérce leküzdése az egyik legfontosabb feladat, szembesíteni kell a kritikusokat azzal, hogy az általuk kifogásolt megoldások nem újak az unióban. Varga ezért nagyon örül annak, hogy felállt a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet. Juhász Hajnalka (KDNP) az uniós költségvetésről kérdezett. Varga Judit közölte: az egyik legfontosabb cél a kohéziós pénzek csökkentésének megakadályozása.

Bana Tibor (Jobbik) felvetésére a miniszterjelölt kifejtette: "minden okunk megvan arra, hogy pozitív fejleményként" értékeljük az Európai Bizottság elnökjelöltjének megválasztását, Ursula von der Leyen ugyanis alkalmas lehet arra, hogy megértse Közép-Európa problémáját. Varga-Damm Andrea (Jobbik) kérdésére felidézte: azért, hogy az alaptalan nemzetközi támadások miatt indult vitákat megnyugtatóan rendezhessék, elhalasztották a közigazgatási bíróságok bevezetését.

Szél Bernadett (független) érdeklődésére a miniszterjelölt kijelentette: Magyarország kifejezetten jól áll a klímacélok teljesítése, a széndioxid-kibocsátás csökkentése tekintetében, az országnak "nincs semmi szégyellnivalója". Ugyancsak Szél Bernadett felvetésére közölte: a csatlakozás az európai ügyészséghez nem kötelező, ha egy tagállam úgy dönt, hogy alkotmányos nehézségekbe ütközik a csatlakozás, megteheti, hogy eláll ettől. Nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem csatlakozik az intézményhez - emlékeztetett.

Több ellenzéki képviselő is arra kérte a miniszterjelöltet, hogy ratifikálják végre az isztambuli egyezményt, mire Varga azt mondta, hogy Magyarországon nagyon sok eszközzel védik a nőket a családon belüli erőszak ellen. Ugyanezt mondta arra is, hogy miért vétózta meg Magyarország a 2050-es klímasemlegességet: a kormány élen jár a környezetvédelem terén, a hangzatos célok azonban csalásokhoz vezethetnek, mint például a német autógyártók esetében is láthatóvá vált- mondta. 

Vargának az ülésen több képviselő is gratulált, hogy nőként és családanyaként is miniszteri posztig jutott, mire a jelölt azt mondta, hogy köszöni, de a munkája szempontjából nem számít, hogy nő-e vagy férfi. Az ülés végén az igazságügyi bizottság 8 igen szavazattal - 2 nem ellenében -, az európai ügyek bizottsága pedig 6 igen szavazattal - 2 nem ellenében - támogatta Varga Judit miniszteri kinevezését.

A meghallgatáson nem került szóba az alkotmányrevízió, ezért a parlament folyosóján erről kérdeztük Varga Juditot, és helyettesét, Völner Pált.