Igen, választási csalás volt, de nem nyomozunk tovább

A móri Tóth Péter azért tett még 2018 áprilisában feljelentést, mert tíz különböző kamupárt ajánlóívén találta meg jogtalanul a nevét és adatait, amikor a helyi választási irodánál élt a lehetőséggel, és ellenőrizte magát az íveken.

A Fejér megyei 2-es választókörzetben a Momentum képviselőjelöltjeként induló Tóth egy évvel feljelentése után kapott levelet a Székesfehérvári Rendőrkapitányságtól, amiből kiderül: felfüggesztik ügyében a nyomozást.

Pont ugyanez történt egyébként a budapesti 5. számú választókörzetben is, ahol a Fidesz és Lévai Katalin pártjának ajánlóívein 341 ajánlás egyezett – csak épp más volt az aláírás a neveknél. Ott egy másik rendőrkapitányság, a BRFK tárta szét a kezét a feljelentésre. Mindkét esetben a válaszok lényege az, hogy az elkövető kiléte azonosíthatatlan, ezért nem nyomoznak tovább.

Ezek az esetek nem egyediek, ahogy a HVG.hu májusban megírta, az országgyűlési választás után az összesen 256 feljelentés történt az aláíráshamisítások miatt és az esetek kevesebb mint felében indult nyomozás, amikből májusig kettő jutott el a vádemelésig.

Tóth Péter választás rendjének megsértése miatt tett feljelentést, a rendőrség megkezdte a nyomozást, átminősítették hamis magánokirat felhasználásának gyanújává, majd megállapították, hogy csalás történt. A határozatban legalábbis azt írja a Székesfehérvári Rendőrkapitányság, hogy

„az eljárás során Tóth Pétertől írásmintát vettünk fel, laikus szemmel látható, hogy az íveken szereplő „Tóth Péter” névaláírások nem egyeznek a felvett mintával. (...) Azt megállapítani, hogy a „Tóth Péter” névaláírásokat konkrétan mely aláírásgyűjtő személy hamisította az ajánlóívekre, nem lehetett.”

Tóth Péter feljelentése nyomán az derült ki a rendőrség számára, hogy a választási törvény értelmében a pártoknak nem kötelessége nyilvántartani az ajánlásgyűjtő személyeket, és a Nemzeti Választási Irodánál a pártok nem kötelesek bejelenteni székhelyük vagy elérhetőségük változását, így aztán hiába keresték őket.

A fehérvári határozat szerint ugyan kihallgattak képviselőket és ajánlásgyűjtőket a Tóth Péter által kifogásolt körzetből, de nem derült ki, ki követte el a bűncselekményt, ahogy az sem bizonyosodott be, hogy aki benyújtotta az ajánlóíveket végül, annak tudomása lett volna arról, hogy Tóth Péter aláírása hamis az íveken. 

A kamupártok azok az országgyűlési választások előtt alapított pártok, amelyek kizárólag a kampánytámogatás elnyerésének céljából indulnak. A választáson az országos listaállításhoz legalább 27 körzetben kellett egyéni jelöltet állítani, az egyéni jelöltséghez pedig egy választókerületben 500 választó ajánlása és aláírása kellett. Ezt a kamupártok úgy oldották meg, hogy segítőik egy-egy ajánlóívről átmásolgatták egy csomó ember adatait és az aláírását is a többire. Jól érzékelteti a jelenséget a korábbi beszélgetésünk azzal az emberrel, aki több kamupárt jelöltje és építője is volt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!