Kövér László szerint újra elő fogják venni a közigazgatási bíróságok tervét

Kövér László fideszes házelnök kerek perec elmondta: a kormányoldal csak a jogállamiságról szóló viták lezárásáig vette le a napirendről a közigazgatási bíróságok megalakításának tervét.

Az Inforádióban Kövér azt is mondta: a halasztás

nem a törvény minőségével, hanem azzal a teljesen irracionális nyomásgyakorlással és támadássorozattal függ össze, amelynek Magyarország ki volt téve az igazságszolgáltatás átalakítása miatt.

Kövér László azt is kijelentette: miután úgy látják, ettől jobb lenne a bíróságok rendszere, ha az idő megérik rá, újból elővehetik a törvényt,

Ismert, május végén egy kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy elhalasztják a bírósági rendszer átalakítását, vagyis a közigazgatási bíróságok több mint egyéves tervezés után, decemberben megszavazott bevezetését. Még aznap estére a parlamenti információs rendszerben is megjelent a halasztó törvénytervezet szövege, majd július 2-án a közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntött hivatalosan is az Országgyűlés.

Noha az elfogadott jogszabály-módosítás általános indokolásban a kormány kvázi elismerte, hogy nemzetközi nyomásra döntött így, hiszen azt írták, hogy „a Javaslat célja, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását”, valójában most először mondta ki Kövér László, hogy mindez csakis a nemzetközi partnerek kijátszására szolgál.

Korában is voltak pletykák arról, hogy a következő hétéves uniós költségvetés elfogadását követően – melyben számos pénzt egyfajta jogállamisági kitételhez kötnének bizonyos uniós politikai erők – a Fidesz visszatér majd tervéhez. Orbán Viktornak azért lehetett tehát szüksége a halasztásra, mert biztosra veszi, hogy 

Ugyan korántsem ez az egyetlen jogállamisági kritika az Orbán-kormánnyal szemben,  azt elsősorban az Európai Unióban többen is kifogásolták, hogy Orbán eredetileg 2020 januárjától akarta bevezetni az új közigazgatási bíróságokat. Az elképzelés azonnal heves hazai és nemzetközi  tiltakozásokat váltott ki, méghozzá azért, mert a módszer egyértelműsítette: politikai függőségi keretekbe helyeznék az ítélkezést. 

A tavaly decemberben elfogadott törvény szerint a rendes bíróságokról leválasztott közigazgatási bíróságok ítélkeztek volna az állam és állampolgár/cég közötti ügyekben – azokban, amelyekben az alperes szükségképpen mindig az állam. Itt döntöttek volna vita esetén tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekről, közérdekű adatokról vagy adóügyekről is.

Arról is írtunk, hogy április végén az Európai Bizottság (EB) is a magyar igazságszolgáltatás romló megítéléséről közölt adatokat. Vera Jourova, az EB jogérvényesülésért felelős biztosa ekkor megismételte, hogy a közigazgatási bíróságok felállítása a Bizottság szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.

A Fidesz választmányi elnöke egyébként a rádióműsorban eredetileg arról beszélt, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja szeretne maradni, mert az európai jövő befolyásolása szempontjából ott van jobb helye, ám a párt kiváró állásponton van, nem dőlt még el, hogy kilép-e vagy marad.

Kövér szerint

nem a Fidesznek fontos a Néppárt, hanem a Néppártnak a Fidesz.