Orbán: Maradjon az én titkom, hogyan sikerült rávenni Macront, hogy ne támogassa Timmermanst

2019.07.12. 08:10

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjúját adta a Kossuth rádióban. Szó volt néhány mondat erejéig Ursula von der Leyenről, az Eruópai Bizottság elnökjelöltjéről, illetve arról a folyamatról, ahogyan végül ő lett a jelölt Weber és Timmermans helyett.

Orbán elmondta, hogy sikerült megegyeznie Nyugat-Európának és Közép-Európának a jelöltekről, és fontos volt, hogy olyan vezetőket válasszanak, akik tisztelik a nemzeteket. Így öröm, hogy mind a bevándorláspárti Timmermans, mind Weber kiesett, aki pedig tiszteletlenül beszélt a magyarokról. A műsorvezető rákérdezett, hogyan sikerült rávenni Emmanuel Macron francia elnököt arra, hogy mégse támogassa Timmermanst, amire Orbán azt felelte:

"Ez maradjon az én titkom."

A visszakérdezésre, hogy erről tehát "ne beszéljünk?", Orbán azt felelte:

"Ne."

Áder János államfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is megbeszéléseket folytatott budapesti látogatásán Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök csütörtökön. Erről is beszélt néhány mondatot Orbán, aki azt emelte ki, hogy Čaputová "szereti, tiszteli, becsüli a magyarokat, az elismerés és tisztelet hangján beszélt a magyarokról". A műsorvezető megkérdezte, hogy miért lehet, hogy a szlovák köztársasági elnök most már fontosnak tartja a V4-eket, de amikor a választások előtt rákérdeztek nála, akkor azt mondta, persze fontos a V4, "e az Unió mindenek előtt". 

Orbán szerint Szlovákia helyzete sajátos, hiszen ők föladták a gazdasági függetlenségük néhány fontos elemét, például csatlakoztak az Eurozónához, nincs saját pénzük. A pénzügyi eszközök bevetése a gazdásságpolitikájuk változtatásához nem az ő kezükben van, így a szlovákoknak egyszerre kell a V4-et támogatni, és erősebben tekintettel lenni arra, mit döntenek Frankfurtban, vagy Brüsszelben, mondta Orbán.

Néhány napja két magyar alelnököt is választott az Európai Parlament: a fideszes Járóka Líviát és a DK-s Dobrev Klárát. Járóka Líviával kapcsolatban azonban kialakult némi vita, sőt később a bizottsági alelnökjelöltekkel kapcsolatban is folytatódott: a liberális frakció után a balközép képviselők is bejelentették, hogy kollektíven leszavazzák a Fidesz-KDNP bizottsági alelnökjelöltjeit Brüsszelben. A műsorvezető rákérdezett Orbánnál, hogyan lehetséges az, hogy míg Járóka Lívia megszavazta Dobrev Klára alelnökségét, és örült annak, hogy két magyar alelnöke is van az EP-nek, addig ez fordítva nem így volt.

Orbán erre elmondta, "ahány ház, annyi szokás", " a baloldalon más szokások járják", itt az egyik oldalon vannak a nemzeti erők, a másikon az internacionalisták. Orbán szerint míg a jobboldalon erkölcsi parancs a hazáért való kiállás, a baloldalon láthatóan nem.

"Vannak a dolgoknak határai"

- mondta Orbán, aki szerint az egy ökölszabály a jobboldalon, hogy sohasem utálhatjuk jobban az ellenfeleinket, mint amennyire szeretjük hazánkat. "Hazánkkal nem szabad szembefordulni, csak azért, hogy ártsunk ellenfeleinknek".

Ezután a bevándorlásról, az NGO-król is szó esett. A következő kérdést kapta a miniszterelnök a közmédia műsorvezetőjétől: "Az európai döntéshozatalból kijjebb lehet szorítani az NGO-kat?" Orbán pedig tudott válaszolni, nem szorította sarokba a kérdés. Elmondta, szerinte a bevándorláspárti politikusok legfőbb támogatói ezek a hálózatszerűen működő szervezetek. A legtöbb országban nem támogatják az emberek a bevándorláspárti politikusokat, de vannak olyan bevándorláspárti csoportok, kisebbségi csoportok, akikre támaszkodhatnak. És ez azt a benyomást kelti, mintha a nép támogatná a bevándorlást. Ezek az agresszív, pénzzel kitömött szervezetek tehát azt a képzetet keltik Európában, mintha Nyugaton tárt karokkal várnák a bevándorolókat, miközben ez nincs így, mondta.

A miniszterelnök szerint az Európai Unió most a költségvetéséből ezeknek a szervezeteknek nagy pénzösszegeket juttat, ő pedig ezt szeretné megszüntetni. Azt szeretné, ha kimondanák az unióban, hogy az NGO-knak az uniós költségvetésből nem adhatnak pénzt. A civilszervezetek támogatása legyen nemzeti kérdés, egy Franciaországban, vagy Lengyelországban tevékenykedő szervezetről döntse el az adott ország, hogy nemzeti érdek-e a működésük, hasznos-e, amit csinálnak.

"Ez egy harci kérdés"

- fogalmazott Orbán.

A ma a parlament elé kerülő költségvetésről Orbán azt mondta, ha a 2020-ra kitűzött célokat elérjük, az jó, de nem az a végcél. A költségvetésben ugyanis most 1%-os hiánnyal számolnak, de el akarnak jutni oda, "hogy ne hiánnyal fogadjuk el a költségvetést". A cél, hogy többet termeljen az ország, mint amennyit elkölt, hogy hitelfelvevőből hitelnyújtóvá váljon Magyarország:

"Szeretném ha átkerülnénk a bot jó oldalára"

- mondta Orbán, aki később úgy fogalmazott a kormány munkája kapcsán: "elkaptuk a fonalat, most azt csináljuk, amit csinálni kell".