Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Áder János aláírta a köznevelési törvénycsomagot

D KOS20190614019
2019.07.18. 16:19 Módosítva: 2019.07.18. 18:14

Áder János aláírta a köznevelési törvény módosítását, amit a parlament már egy héttel ezelőtt megszavazottírja a Mérce a parlamenti információs rendszerre hivatkozva.

A köznevelési törvény értelmében

  • kizárólagos állami hatáskörbe vonják a magántanulói státuszról való döntést,
  • az állam dönt majd szakértői vélemények alapján arról, hogy maradjon-e még egy évet óvodában a 6 éves gyermek,
  • elveszik a véleményezési jogot a tantestülettől és szülőktől az iskolaigazgatói kinevezéseknél,
  • minimum 70 százalékban a Nemzeti Alaptantervhez simítják az alternatív iskolák tantervi struktúráját,
  • az idegen nyelvű tankönyvekből, feladatgyűjteményekből, szótárakból a jövőben kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a tankönyvjegyzékre.
  • A tervezetből egyetlen dolgot vett ki időközben a kormány: azt, hogy az alternatív iskolákban is kötelező az osztályozás. Ez nem lesz most.

A törvénymódosító javaslatot egy hónapja nyújtotta be a kormány, illetve technikailag miniszterelnök-helyettesként Semjén Zsolt, míg a tervezet előadója a miniszter, Kásler Miklós.

Első körben a sajtó azt kapta fel belőle, hogy senki nem lehet többé magántanuló, ami bár technikailag igaz, a valóság kicsit árnyaltabb. Az történik ugyanis, hogy átnevezik a magántanulókat „egyéni munkarendben tanulókká”, azt pedig, hogy ki tanulhat így, az állam dönti el majd, nem pedig az iskolaigazgató, mint eddig. 

Hogy a módosítás kiket hoz majd nehéz helyzetbe, kiket kényszerít vissza az iskolapadba, azt a gyakorlati alkalmazás mutatja majd meg. Az előzetes nyilatkozatok alapján az élsportolóknál, külföldön élőknél, tartós betegeknél valószínűleg nem fog az állam izmozni, inkább az új keletű alternatív tanulócsoportoknál és/vagy a nehezen kezelhetőségük miatt magántanulóvá kényszerített gyerekeknél lesz majd változás.

Egy másik fontos eleme a javaslatnak, hogy  az állam elveszi a véleményezési jogot a tantestülettől, szülőktől az iskolaigazgatók kinevezésénél. Ezt nehéz másként értelmezni, minthogy el akarja fojtani az állam a balhékat az olyan esetekre, ha a jövőben esetleg az érintettek által ellenzett, ugyanakkor rendszerhű iskolaigazgatót neveznének majd ki – mint ahogy arra jó pár példa volt az utóbbi időben.

Az új törvény –mint arra a Nemzeti Pedagógus Kar is rámutatott szerint kvázi bemondásra nem lesz ezentúl lehetőség a későbbi iskolakezdésre, csak szakemberek véleményével alátámasztva. A végső szót ebben is az Oktatási Hivatal, azaz az állam mondja ki.

A javaslatnak vannak vitathatatlanul pozitív elemei is. A módosítással a köznevelési törvénybe olvasztják a tankönyvtörvényt, így az idegen nyelvű tankönyvekből, feladatgyűjteményekből, szótárakból a jövőben kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a tankönyvjegyzékre. A tanárok és a diákok választási lehetősége ezzel bővül, és színvonalas magánkiadók sem szorulnak ki a piacról. 

Az eredeti tervezet aztán a módosító indítványokkal még tovább keményedett. Beletették, hogy az alternatív kerettanterv akkor hagyható jóvá, ha a Nemzeti Alaptantervvel legalább félévente összeilleszthető, így a diákokat félévente lehessen értékelni, illetve hogy „az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától”. Erre mondták azt az alternatív iskolák, hogy ezzel pont a lényegük veszik majd el, hiszen nem véletlenül oktatnak más struktúrában, mint az állami iskolák. 

(Borítókép: Áder János. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)