Megmenekültek a Waldorf-iskolák

D ATI20170901006
2019.07.19. 13:37 Módosítva: 2019.07.19. 13:52

A köznevelési törvény nemrég elfogadott módosítása nem fogja hátrányosan érinteni a Waldorf-iskolák működését, mondta az Indexnek Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője. A Waldorf-szövetség képviselői szerdán személyesen egyeztettek Bódis József oktatási államtitkárral és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárral, ahol megnyugtató válaszokat kaptak kérdéseikre. 

A kötelező osztályozásra vonatkozó előírást sikerült visszavonatni, a Waldorf-intézményeket potenciálisan veszélyeztető többi módosítással kapcsolatban pedig sikerült egyértelmű helyzetet teremteni. Így gyakorlatilag elhárult minden olyan veszély, ami a köznevelési törvény módosítása alapján ellehetetleníthette volna a Waldorf-intézményeket, olvasható a szülőknek kiküldött tájékoztatóban. 

Megdöbbentek

Magyarországon 30 éve léteznek Waldorf-pedagógia alapján működő alternatív iskolák. Mostanra 45 általános- és középiskola, és 59 ilyen óvoda van, amelyekbe közel 10 ezer gyerek jár. Ez az ország legnagyobb alternatív oktatási hálózata. Ezért is keltett döbbenetet a köznevelési törvény legújabb módosítása, ami első látásra megnehezítette és/vagy ellehetetlenítette volna az iskolák működését.

A módosítás első változata például kötelezővé tette volna az osztályozást, holott a Waldorf-iskolák köztudottan csak szöveges értékelést adnak a diákoknak. Új elemként kötelezővé tették minden iskolának, hogy a tanéveket félévekre kell bontani, pedig a Waldorf-intézmények éves bontásban dolgozzák fel a tananyagot. Az a pont pedig első látásra szabályosan tönkretette volna a Waldorf-sulikat, ami nem engedett volna meg 30 százaléknál nagyobb eltérést a kerettantervektől. 

Az átgondolatlan és az érintettekkel nem egyeztetett törvénymódosítás megszavazását végül az utolsó pillanatban elhalasztották, majd egy újabb módosítással mégiscsak megengedték a szöveges értékelést. A féléves tagolás és a kerettantervtől való 30 százalékosnál nagyobb eltérés tiltása azonban továbbra is benne maradt. Így fogadták el végül a javaslatot.

Megfelelnek az új szabályoknak

"Az volt a probléma, hogy az indítvány megfogalmazása nem volt pontos. Nem volt egyértelmű, mit is jelent az, hogy a kerettanterv tantárgyi struktúrájától nem térhetünk el 30 százaléknál nagyobb mértékben" - mondta az Indexnek Szabó Zoltán. A Waldorf-iskolákban például nem 45 perces órákra bontják le a tananyagot, hanem az osztálytanító epochális rendszerben tanít, azaz a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben előírt tudásanyagot nagyobb blokkokban ismerteti meg a gyerekekkel. A diákok esetenként 3-4 héten keresztül, tömbösítve foglalkoznak egy-egy tantárggyal, témával és annak más tárgyakkal való összefüggéseivel.

Dávid Zoltán osztálytanító bevezeti az osztályterembe az elsős diákokat a nyíregyházi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanévnyitója után 2017. szeptember 1-jén
Dávid Zoltán osztálytanító bevezeti az osztályterembe az elsős diákokat a nyíregyházi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanévnyitója után 2017. szeptember 1-jén
Fotó: Balázs Attila / MTI

Az oktatási államtitkársággal folytatott egyeztetésen sikerült tisztázni, hogy a Waldorf-iskolák eddigi gyakorlata megfelel a módosított köznevelési törvénynek is, mondta Szabó Zoltán. Várhatóan idén novemberben jelenik meg az új Nemzeti alaptanterv és az ennek gyakorlati megvalósítását és időbeosztását leíró új kerettanterv. Szabó Zoltán szerint ekkor ismét módosulhat a köznevelési törvénynek az a pontja, ami a félévenkénti szakaszolást írja elő. Ha ez nem történne meg, úgy az új Waldorf-kerettantervet is összhangba tudják majd hozni ezzel az előírással.  

Szabó Zoltán azt mondta: az egyeztetésen azt tapasztalták, hogy az oktatási államtitkárság elismeri a Waldorf-iskolák eredményeit, és nem volt olyan szándék, hogy a működésüket ellehetetlenítsék. Ez meglepő is lett volna azután, hogy idén januárban a Műcsarnokban rendezett Waldorf-napon a minisztérium delegáltja az oktatási államtitkár szavait tolmácsolva külön kifejezte, mennyire fontos szereplőjének tartják a hazai általános köznevelésnek a Waldorf iskolákat.  

Több lesz az adminisztráció az óvoda- és iskolakezdéssel

A módosított köznevelési törvény többi újdonsága sem érinti hátrányosan a Waldorf iskolákat. Ezentúl is azok a gyerekek válnak tankötelessé, akik augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket, és a szülő ezután is kérheti, hogy a gyerek egy évvel később kezdje csak meg az iskolát. A különbség az lesz, hogy ezentúl nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal hozza meg erről a döntést. Az egyeztetésen elhangzottak alapján arra lehetett következtetni, hogy az Oktatási Hivatal valószínűleg nem tudja ezt a gyakorlatban másképp megoldani, minthogy továbbra is alapvetően az óvoda véleményére támaszkodik, mondta Szabó Zoltán.  

Változni fog az óvodakötelessé válás előírása is. A gyerekeket eddig 5 éves korig lehetett felmenteni az óvodába járás alól, a jövőben már csak 4 éves korig lehet ezt megtenni. A döntést erről is egy külső szerv, a területileg illetékes kormányhivatal fogja meghozni, de ehhez is alapvetően az óvoda véleményét veszik figyelembe. Szabó Zoltán szerint az óvoda- és az iskolakezdésről szóló döntések központosítása jelentős többletadminisztrációt fog okozni, de érdemben nem korlátozza a szülők jogait.  

A Waldorf-iskolákat egyáltalán nem érinti az az új szabály, amely az iskolaigazgatói pályázatoknál megszünteti a nevelőtestület véleményezési jogát. A Waldorf-kerettanterv alapján továbbra is a pedagógiai-kollégium dönt személyi kérdésekben, így az intézményvezető kinevezéséről is. Ugyanígy nem vonatkozik a Waldorf-iskolákra a magántanulói jogviszony átalakítása sem, ezekbe az intézményekbe ugyanis a gyerekek hagyományos tanulói jogviszonyban járnak. A magántanulói jogviszony természeténél fogva eleve nehezen illeszthető be a Waldorf-iskola keretei közé, a Waldorf-pedagógia ugyanis a tanulók folyamatos jelenlétére és munkájára épít.

(Borítókép: Tanévnyitó a nyíregyházi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában 2017. szeptember 1-jén. Fotó: Balázs Attila / MTI)