Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Gulyás Gergely szerint az inkorrekt vesztesek kiáltanak diktatúrát

DSC02089x
2019.07.25. 17:05 Módosítva: 2019.07.25. 18:03

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Schiffer Andrással, a jelenleg ügyvédként praktizáló, korábban LMP-elnök és országgyűlési képviselővel beszélgetett Tusványoson. A beszélgetés moderátora a Nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel volt, a téma pedig eredetileg a rendszerváltás, ám a beszélgetés viszonylag hamar átfordult a Fidesz-kormányzás, a 2011-es alkotmánymódosítás és a jelenlegi ellenzék tehetetlenségéről szóló vitába.

A beszélgetés elején megtudtuk, ki, mit csinált a '89-90-es rendszerváltás idején. Gulyás éppen befejezte az általános iskola második osztályát, és nagyon várta a '90-es olasz focivébét. Ám hozzátette, hogy „nem tudatosult emlékek” között vannak az akkori nagyobb tüntetések, a kerekasztal tárgyalások és Nagy Imre újratemetése is. Schiffer András pedig akkor vette át az érettségi bizonyítványát, és emlékszik, az iskola aulájában nézte fekete-fehér tévén Nagy Imre újratemetését. De a politika iránt érdeklődő volt, részt is vett a fiatal Gyurcsány Új nemzedék nevű kezdeményezésében Halász Jánossal és Stumpf Istvánnal egyetemben. Az MDF alakulóülésére is elment, és a szociáldemokraták szimpatikusabbak voltak neki, mint az akkori liberális Fidesz és SZDSZ, mondta. Mráz meg is jegyezte, hogy tehát a rendszerváltáskor szimpatikusabb volt neki Gyurcsány, mint a Fidesz, amit Schiffer végül is aláírt. De hozzátette:

„a Kína ellen tüntető Fideszt kifejezetten szerettem”,

bár korábban azt is mondta, hogy

„a rendszerváltás óta egészen más nexusba került a Fidesz és a Tienanmen téri tankok gazdái”.

A beszélgetés egyik kérdése az volt, próbáljanak meg példát mondani arra, mi az, amit nagyon jól csináltunk a rendszerváltáskor, a rendszerváltással. Gulyás szerint ha a történelmet nézzük, a magyar történelmi fordulópontok, csomópontok után általában rosszul jártunk, ezzel szemben a '90-es rendszerváltással az ország visszanyerte a szuverenitását, hosszú idő után saját magunk döntünk a politikai és katonai szövetségi rendszerünkről, amihez képest minden hiba, vagy hiányosság csak lábjegyzet.

Schiffer néhány pozitívum után a történelmi dimenzióról ezzel szemben azt mondta, szerinte – főleg, ha visszagondolunk a reformkorra – szellemi értelemben nem volt olyan sivár időszaka az országnak, mint az 1990 óta eltelt 3 évtizedben.

Gulyás egyébként azokkal a lábjegyzetekkel kapcsolatban is mondott pár dolgot, mint amik a rendszerváltás utáni időszak adósságai: nem volt lusztráció, nem volt olyan mélységű igazságtétel – büntető vonatkozásokkal –, ami indokolt lett volna. De van olyan adósság, ami 20 év után is csak szimbolikusan elégíthető ki, és 30 év után pedig már szinte lehetetlen. Ennek a következménye, hogy a kommunizmus bűneiről mély társadalmi párbeszéd nem indult meg.

Majd jött az aktuálpolitika. Schiffer András felvetette – többek között –, hogy ugyan nincs diktatúra Magyarországon, és a 2010-es hatalmi centralizációk egy része nem is volt ördögtől való – hiszen korábbi kormányok szívtak azzal, hogy nem tudják átverni a választói akaratot a teljes közigazgatási apparátuson –, de a 2011-es Alkotmánymódosítás után már szélsőséges hatalomkoncentráció jött létre.

„A korrekt vesztesek autokráciát, az inkorrekt vesztesek diktatúrát kiáltanak” 

– viccelt Gulyás Schifferrel és a teljes ellenzékkel.

Schiffer a fenti gondolatmenetet folytatva hozzátette, egy olyan közjogi helyzet állt elő Magyarországon, hogy könnyedén a szélsőséges hatalomkoncentráció és szélsőséges hatalommegosztás között ingadozhat az ország, mivel szerinte problémás, hogy a legfőbb közjogi pozíciók mandátuma, és a törvényhozás mandátuma elvált egymástól, és a Fidesz egy esetleges kormányváltás esetére gyakorlatilag ezeket a közjogi, közpolitikai pozíciókat hozzáférhetetlenné tette egy esetleges következő kormány számára.

De hogy a rendszerváltást is visszahozza: az ügyészséget külön kiemelte, mint a rendszerváltás hibája, hogy azt nem rendelték a kormány alá. Hogy ciklusokon túlnyúlik a legfőbb ügyész mandátuma. A mindenkori nyomozóhatóságnak így nem kell számolnia az elszámoltatással.

Miközben Gulyás szerint ez a rendszer inkább garanciális része a jogállamiság működésének, Schiffer szerint minden elkülönített közpolitikai tisztség a demokrácia minőségét rontja.

Gulyás egy következő kérdésre azt mondta, hogy szerinte az ellenzéknek lényegi kérdésekben nincs gondja az alkotmányos berendezkedéssel, 

„az ellenzéknek azzal van baja, hogy egy demokráciában nehéz úgy politizálni, hogy a választópolgárok nagy többségének támogatását egyáltalán nem kapják meg.”

Miután ez a helyzet most, előáll egy kommunikációs kényszer, hogy mondjanak valamit, mondta Gulyás, aki – egy korábbi ilyen felvetésre reagálva – azt mondta, az ellenzék viselkedéséért a kormányt felelőssé tenni nem lehet, pláne a most folytatott európai téren ellenzéki gesztusokkal kapcsolatban. Utalva ezzel arra, hogy ellenzéki EP-képviselők nem szavaztak meg fideszes jelölteket az EP-ben, és másokat is erre buzdítottak.

Schiffer erre azt mondta, ez a gesztus az ellenzéki képviselők részéről szégyenletes, és vészjósló is, de hozzátette, azért ez egy folyamat eredménye.