Nem lesz ott a Kúria döntésénél a Viking Sigyn kapitánya

Nem megy el a hétfői tárgyalásra, így minden bizonnyal ügyvédje értesíti majd a Viking Sigyn kapitányát arról, hogy a bíróságok júniusban jogsértően határoztak-e a szabadulásáról. 

Hétfőn olyan jogkérdésekről döntenek, amihez védencem érdemben nem tud hozzátenni. Joga van megjelenni, de ő nem él ezzel a jogával

– válaszolta az Index kérdésére Tóth M. Gábor, a kapitány védője.

A Kúria hétfőn, nyilvános ülésen dönt arról, hogy jogszerűen jártak-e el a bíróságok, amikor óvadék ellenében szabadlábra helyezték a 64 éves ukrán férfit. Jurij C.-t a baleset másnapján vették őrizetbe, majd a bíróság elrendelte letartóztatását. 15 millió forintos óvadék ellenében június 13-án viszont megszüntették a letartóztatását és bűnügyi őrizetbe helyezték.

Kérdeztük a Kúria sajtóosztályát, hogy mi a forgatókönyv abban az esetben, ha kimondják a jogszerűtlenséget, de érdemben először nem kaptunk választ. Később telefonon azt mondták, hogy

a Kúria döntésének nem lesz konkrét jogkövetkezménye. A bírói joggyakorlat számára azonban olyan döntés, amely elvi iránymutatást adhat a jövőben.

Túl messzire ment?

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese – és egyébként szóvivője –  két nappal a jogorvoslat benyújtása előtt, június 23-án a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorban feszegette, hogy a 15 millió forintos óvadék, vajon elég visszatartó erő-e egy olyan ember számára, aki miatt a gyanú szerint 28 ember halt meg.

Felmerült az ügyészi indítványban, de a bíróság is megállapította, hogy az ügy gyanúsítottjának minden személyi kötődése más országhoz fűződik. Magyarországon sem lakhatással, semmilyen konkrét tartózkodási hellyel nem rendelkezett. Az is tény, hogy Ukrajna olyan állam, amely saját polgárát nem adja ki és nem is uniós ország. Mindezek olyan tényezők, amelyek a legszigorúbb kényszerintézkedés irányába mutatnak és hatnak.

„Önmagában a cselekmény tárgyi súlya, amelyet a 28 ember halála ad meg, az kérdéseket tesz fel, és valóban, hát, vitathatóvá teszi, hogy vajon elegendő lesz-e ez a mód arra, hogy a büntetőeljárásban a jelenlét ellen ható tényezőket felerősítse, hiszen Ukrajna egy szomszédos ország és földrajzi távolság sem olyan nagy.” 

Kónya az interjúban aztán hozzátette, hogy a férfinak hetente kétszer kell jelentkeznie a rendőrségen és nyomkövetőt is viselnie kell. Szerinte a bírósági döntéseknek egyfajta értékrendet kell közvetíteniük és „ez az üzenet nem biztos, hogy hatékony és a megfelelő értékrendet közvetíti.”

El kell jutnunk odáig, hogy a Kúriának foglalkoznia kell az óvadék gyakorlatával. A bírósági jogalkotás egységére kell, a helyes irányú gyakorlatára kell a Kúriának vigyáznia. Ha egy ilyen kényszerintézkedéssel érintett gyanúsított szabadlábra helyezése iránti kérelmét terjeszti elő a védő,  akkor milyen indokokkal fogja ennek a döntésnek a tükrében a bíróság azt elutasítani?

Az interjúnak azért lett jelentősége, mert később Kónya István, mint az elbíráló tanács elnöke küldte ki a kapitány védőjének a július 29-i tárgyalásra szóló idézést. Tóth M. Gábor ezért a riportban megnyilvánuló elfogultságra hivatkozva Kónya kizárását indítványozta.

A Kúria sajtóosztálya az Indexnek ma azt mondta, hogy az indítvány elbírálásáról hétfőn „ adnak mindenre kiterjedő választ.” Azt viszont elárulták, hogy

A kapitány védője szerint mivel ő semmilyen határozatot nem kapott, „nem kizárt, hogy a bíró úr a rá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy a kizárásához hozzájárult.”

A törvény szerint ilyenkor egyébként az adott bíróság elnöke intézkedik másik bíró kijelöléséről. Ebben az esetben viszont arról nem kell külön határozatot hozni, azaz a kapitány ügyvédjét sem kell tájékoztatni.

A Hableány május 29-én nem sokkal 21 óra után süllyedt el. Fedélzetén 33 dél-koreai turista és a kétfős magyar személyzet utazott. A tragédiát csak heten élték túl, egy személyt továbbra is keresnek.

(Borítókép: Jurij C. a Viking Sigyn kapitánya szabadulásakor Budapesten 2019. június 13-án. Fotó: Ajpek Orsi / Index)