Ilona
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

Orbán: Gyűlölnek bennünket

28790683 a20acaf5d334b7fbabd5a9cee0e4d79f o
2019.07.27. 13:08
Egyetlen központi gondolatot fejtett ki Orbán Viktor az idei tusványosi beszédében: a következő évek legfőbb feladata szerinte az illiberális állam kiépítése, az úgynevezett keresztény szabadság biztosítása lesz. Orbán szerint ez az ő generációjának küldetése, és tévés szlengben fogalmazva "most jön az esti nagy film".

Ezúttal nincs nehéz dolgunk, ha össze akarjuk foglalni Orbán Viktor tusványosi beszédének legfontosabb üzenetét.A magyar kormányfő kijelölte a következő 15 év feladatát: az illiberális állam kiépítése, a keresztény szabadság kialakítása és a kíméletlen harc az őt gyűlölő liberálisokkal.

Ezt a 15 évet úgy kell értelmeznünk, hogy Orbán - az életkorából adódóan - nagyjából még ennyi évvel számol a politikai pályán, vagyis a politikai örökségének egyértelműen ezen illiberális berendezkedés kialakítását tekinti.

Orbán nemcsak arról beszélt, hogy mit tekint illiberálisnak, hanem azt is megjelölte az elmúlt 30 évre visszatekintve, hogy hogy jutott el ő és az ország, hogy felismerje e rendszer létrehozásának szükségességét.

Egy mondatban összefoglalta, hogy látja a rendszerváltás óta eltelt éveket: "az a jó, hogy ez a 30 év mögöttünk van és nem előttünk". Az időszakot pedig a következőképp tagolta:

  • 1990-1994: a szocialista gazdaság helyett egy tőkés kapitalizmus kiépítése, aztán a demokratikus jogi és politikai intézményrendszer kialakítása, "nevezzük ezt liberális rendszerváltásnak".
  • 1994-2010: A szocialista rendszer visszatért utódcsoportjait békés módon le kellett győzni. Nemcsak itthon, hanem a nemzetközi térben is, mert szerinte internacionalisták voltak. Külön kitért az SZDSZ "drámájára", hogy a 68-as generáció nem kapta meg a kormányzás lehetőségét. Először az MDF, utána a szocialisták kormányoztak, majd a Fidesz alakított kormányt. (Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a fideszes világban sokan ennek ellenére úgy tartják, hogy évtizedekig az SZDSZ kormányzott valójában, és a liberális eliten keresztül ők diktáltak.)
  • 2010: Egy új nemzeti rendszer bevezetése, kiépítése lépésről lépésre a tömegtámogatás megtartása mellett.

Képesek lennénk-e még egyszer végigcsinálni? Orbán egy vicces fordulattal érzékeltette, hogy ezt nem lehet megmondani. Amikor a 30 éves házassági évfordulójukon megkérdezte a feleségét, újra megkérje-e a kezét, Lévai Anikó pedig azt válaszolta ebben a romantikus pillanatban, hogy "ne kockáztass".

Orbán szerint már túl van a saját életét tekintve a főműsoridejének a felén, most jön a második fele, "az esti nagy film". A beszéde innentől pedig arról szólt, mit is fogunk látni Orbán esti nagy filmjében.

Nehéz évek jönnek Európában

Először azt magyarázta el Orbán, hogy szerinte milyen problémák vannak Európában. Ettől kell ugyanis a magyar modellnek eltérnie. Orbán szerint biztató pályán van az ország, "ezt a helyzetet ma nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély." A következő egy év feladata ezekkel szemben megvédeni az országot.

A nemzetközi térből a következő veszélyek leselkednek az országra:

  • Az ideológiai gerillák elűzése. "Nem bontom ki az igazság minden elemét, de bonyolult manőverekkel megakadályoztuk, hogy Soros embereit, az ideológiai gerillákat" válasszák az Európai Unió fontosabb pozícióba - jelentette ki . Szerinte az Európai Bizottságnak vissza kell térnie az EU alapokmányához, és a szerződések őreként kell viselkednie.
  • Védekezés a bevándorlás ellen. "A migrációs hibát", vagyis a határok nem megfelelő védelmét ki kell javítani, és Orbán erre adott is egy receptet. Az Európai Bizottságnak ki kell vonulnia ebből, a schengeni országok hozzanak létre egy belügyminiszteri tanácsot, és ők döntsenek mindenről.
  • Nem az európai alapjövedelmre. A gazdasági hiba kijavítását nehezebbnek ítéli Orbán. A kormányfő úgy látja, hogy egy európai szocializmus helyett egy versenyképes európai gazdaság eszményéhez kell visszatérni. El kell vetni ez európai alapjövedelem gondolatát, helyette munkahelyteremtést kell ösztönözni, és adócsökkentésre van szükség a miniszterelnök szerint.

Orbán azt jósolja, hogy a nyugat-európai gazdaság lelassul, "nagyon nehéz jönnek az európai gazdaságra." Magyarország számára a legfontosabb, hogy új utakat keressen, és felkészüljön erre a nehezebb időszakra. "Második és harmadik gazdaságvédelmi akciótervre is szükség lesz", ezekben pedig a versenyképességet kell javítani.

Jó idegek kellenek - a nevetés elrejtéséhez

Orbán szerint tehát Magyarországnak külön utat kell járnia. Eddig is sok támadást kapott a kormány emiatt, "úgy kellett megélnünk az elmúlt tíz évet, hogy az egyik kezünkben ott volt a kőműveskanál, a másikban kard." De  a kormányfő arra számít, hogy emiatt a különutasság miatt lesznek még csatái például a jogállamiság kérdéseiben. "Ide jó idegek kellenek", és kiemelte a Tusványoson is jelenlévő Varga Judit igazságügyi minisztert, aki jól védi a magyar érdekeket. Viszont ahhoz kellenek jó idegek, hogy "ne nevessük ki" azokat a szólamokat, amelyekkel a magyar jogállamiságot kritizálják.

Ezután Orbán megnevezte és hosszan bírálta a finn jogállami berendezkedést: Finnországban nincs alkotmánybíróság, Finnországban az Akadémia az oktatási miniszter felügyelete alatt áll, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a finn bírákat - sorolta Orbán a finn jogállamisággal kapcsolatos aggályait.

Érdemes ennél a résznél megjegyezni, hogy ezúttal Varga Judit volt az egyetlen, akit név szerint kiemelt a kormányából. Később a kérdéseknél még Semjén Zsoltot emlegette, akinek tavaly kiadta feladatként, hogy teremtse meg a határon túl is nézhető kódolatlan M4 sportcsatornát, de "még nem oldotta meg".

Demokrácia igen, liberalizmus nem

Orbán szerint onnan lehet megérteni, hogy mi történik Magyarországon, hogy milyen örökséget kellett kezelni az első kétharmados Orbán-kormánynak: 3,5 millióan dolgoztak és ebből 1,5 millió fizetett adót; szerinte folyamatosan hanyatlott a nemzeti identitás, kultúra; leépült a rendőrség és a hadsereg.

Szerinte ezekre a kérdésekre határozottan nem lehetett jó választ adni a liberális demokrácia keretein belül. Ezért jött az új koncepció:

Úgy fogalmaztuk meg, hogy demokrácia igen, liberalizmus nem. Új alapokra helyeztük az egyén és közösség viszonyát.

Létrejött tehát az illiberális állam, egy új modell, egy sajátos kereszténydemokrácia. Orbán úgy világította meg, hogy az illiberális vagy nemzeti rendszerben például nem azt mondjuk egy szép magyar sportteljesítményre, hogy ők megnyerték, hanem, hogy mi megnyertük. Orbán szerint ez az alapvető különbség a liberális és az illiberális nézőpont között.

Orbán azt mondta, hogy a rendszer kialakításánál persze számított támadásokra, de a liberálisok felé irányuló gyűlöletet sajátosnak nevezte.

Mi az embert nem utáljuk és nem gyűlöljük, ezzel szemben ők gyűlölnek minket.

Orbán tehát alapvetésnek veszi a liberális gyűlöletet, és szerinte ennek megvan a magyarázata. Például nem új történelmi helyzet ez a szembenállás, szerinte régebben is kétféle gondolkodás létezett: az egyik a nemzeti és a másik, a birodalmi, imperialista gondolkodás. Sokáig a kommunista internacionalisták sajátja volt a birodalmi gondolkodás, de ez elbukott.

Ma az európai liberálisok hisznek egy olyan tézisrendszerben, amely szerint akkor vagy szabad, ha megszabadulsz múlttól, vallástól, saját kultúrától. Ennek antitézise, az illiberalizmus, az állam nem lehet közömbös a kultúrával, a családdal és az országot lakó népcsoportokkal szemben, védi azokat. (Orbán itt úgy beszélt, mintha a liberális demokráciák közömbösek lennének a kultúrával vagy a családdal szemben.)

És Orbánnak volt még egy sajátos meglátása. Az EP-választásokat úgy értelmezte, hogy "azok lettek a legsikeresebbek, akik a liberális demokrácia tézisével szemben állnak". Példaként a magyarok mellett a cseheket, lengyeleket, olaszokat említette. Azt nem tette hozzá, hogy összességében e pártok (a bevándorlást ellenző pártok) súlya elenyésző lett az EP-ben.

Orbán ki merte mondani azt a bizonyos szót

Orbán szerint a liberálisok azért gyűlölik őket, mert egy "kis makacsság sem megengedhető", nem bizonyíthatja be senki, hogy létezik és jobb más gondolkodásmód, mint a liberális. Aki kísérletet tesz rá, azt gyűlölik.

Orbán a Gyalog galopp című filmet is idézte, hogy bebizonyítsa, nem kell félni kimondani azt a bizonyos szót. És ő kimondta: illiberalizmusra van szükség.

Ennek az illiberalizmusnak pedig a célja, a "keresztény szabadság, christian liberty"

- ismételte el angolul is a szót a miniszterelnök, egyértelműen üzenve ezzel a nemzetközi közvéleménynek. Számíthatunk arra, hogy a sokat támadott illiberális szót Orbán a jövőben a jobban hangzó - fosztóképzőt nélküli - keresztény szabadság kifejezésre módosítja. 

"Az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, hogy szembe fordulunk a liberális korszellemmel és a liberális nacionalizmussal. Ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem lesz, a pálya feléjük lejt, de nálunk van sok dolog, amit szépnek és szabadnak lehet nevezni" - mondta Orbán.

Ne féljetek!

A végén írásban lehetett kérdezni a miniszterelnököt, akitől így megtudhattuk, hogy ha nem is most, de idővel kiterjeszthetik a családvédelmi akciótervet a határon túlra, de még nincs meg ehhez a teljes anyaországi politikai és gazdasági támogatás. Dicsérte a román állami vezetőket, de azért nincs kétoldalú magyar-román csúcs, mert román politikai helyzet kavarodása miatt nem tudnának fontos döntéseket hozni.

És azt is megtudtuk, hogy nem lesz törvény az EP-ben a Fidesz ellen szavazó ellenzékiek bebörtönzéséről. Orbán erről ugyanakkor megjegyezte, hogy "ócska és vacak politika ez", hogy a baloldaliak Brüsszelben a magyarok ellen szavaznak.

Orbán - az elemzői várakozásokkal ellentétben - csak a legvégén mondott pár mondatot az őszi önkormányzati választásokról. II. János Pál pápa kommunistákról mondott szavait átültetve azt üzente a táborának: "Ne féljetek! Győzni fogunk."

(Borítókép: Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 27-én. Fotó: Simor Dániel/Index)