Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Kúria: óvadék ellenében sem szüntethették volna meg a Viking Sigyn kapitányának letartóztatását

902A5454
2019.07.29. 13:48

Törvénysértő volt a bíróságok döntése, amikor úgy határoztak, hogy a Viking Sigyn kapitányának a letartóztatását óvadék ellenében megszüntetik és a férfit bűnügyi őrizetbe helyezik, mondta ki a Kúria a hétfői nyilvános ülésén.

A tárgyaláson a 64 éves ukrán férfi nem vett részt, a dél-koreai Konzuli Szolgálat követtanácsosa egy tolmáccsal együtt azonban ott volt a tárgyalóteremben.

Polt Péter legfőbb ügyész azután terjesztett be jogorvoslati indítványt a Kúrián a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Törvényszék végzéseivel szemben, hogy a hajóskapitány letartóztatását június 13-án óvadék ellenében megszüntették. 

A Kúria indokolása szerint a törvénysértés arra vezethető vissza, hogy a bíróság hallgatott és nem adott választ bizonyos kérdésekben, ez pedig egyoldalúságot jelent. A Kúria döntésének az volt a lényege, hogy a hajóskapitány bűnügyi felügyeletének feltételei az első és a másodfokon eljáró bíróságok szerint sem álltak fent. Óvadék ellenében mégis kiküszöbölték azt és megszüntették a férfi letartóztatását. Holott a Kúria szerint,

ha a bűnügyi felügyelet törvényileg nem alkalmazható, az óvadék nem alkalmas ennek ellensúlyozására. 

Márki Zoltán tanácselnök kifejtette, hogy már az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) ítélete tele volt ellentmondásokkal. 

A Kúria szerint

az első fokon eljáró bíróság rossz jogértelmezéssel kaput nyitott az óvadéknak, a törvényszék pedig változatlanul helyben hagyta a kerületi bíróság döntését. Az ügyész álláspontjával pedig egyáltalán nem foglalkozott.

A BKKB szerint a kapitány letartóztatása ugyan indokolt volt, hiszen egy nyomkövető eszköz „nem akadályozza meg a szökést, csak a feltalálást segíti.” Bár a terhelt állandó lakcímmel illetve tartózkodási hellyel nem rendelkezett, a bíróság mégis úgy látta, hogy magasabb összegű óvadék mellett biztosítható a férfi bűnügyi felügyelete - fejtette ki Márki Zoltán tanácselnök. 

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék szerint az ügyészi fellebbezés nem volt teljes. A törvényszék kifejtette, hogy nem bocsátkozhatott a kapitány telefonját vizsgáló informatikus-szakértő értékelésére. A Kúria álláspontja viszont a törvényszék is hibázott. Többek között abban, hogy figyelembe vette, hogy a kapitány gondatlanságból követhette el a bűncselekményt, aminek a Kúria tanácselnöke szerint nincs jelentősége. A bűnügyi őrizet meghatározásakor ugyanis nem az számít, hogy gondatlanul követték el a bűncselekményt vagy sem, hanem az, hogy mennyi a büntetési tétele. Ugyanakkor a törvényszék szemet hunyt afelett, hogy kapitány ellen, az áprilisi balesete miatt már Hollandiában is büntetőeljárás folyik. 

A Kúria szerint az ukrán kapitány esetében nem lehetett volna alkalmazni a bűnügyi felügyeletet, így pedig esetében az óvadék megállapításáról sem lehetett volna beszélni.

A Kúria mostani döntése után Jurij C. nem kerül automatikusan rácsok mögé, a legfőbb ügyész ugyanis a törvényesség érdekében, elvi megállapítás céljából nyújtotta be az indítványát. Márki Zoltán tanácselnök azonban hangsúlyozta,

az ügyészség akár ismét indítványozhatja a kapitány letartóztatását.

Az, hogy mit lép most a Fővárosi Főügyészség csak napok múlva derülhet ki. Az Index kérdésére Rab Ferenc, az ügyészség szóvivője azt válaszolta, hogy 

az írásba foglalt határozat még nem áll a Fővárosi Főügyészség rendelkezésére, azonban a törvénysértés kimondása azt jelenti, hogy a legfelsőbb bírói fórum osztotta az ügyészség álláspontját azokban az elvi jelentőségű kérdésekben, amelyek a nyomozás dinamikájára és az ügyészség ehhez igazodó indítványtételi és fellebbezési jogára vonatkoznak.

„Az egyik szemem sír, a másik nevet”

Legfőbb Ügyészség képviselője a hétfői ülésen fenntartotta a jogorvoslati indítványt. Kiemelte, hogy a Legfőbb Ügyészség többek között azért fordult a Kúriához, mert

  • mindkét bíróságnak kötelessége lett volna a letartóztatási feltételek okait okonként megvizsgálni. Kiemelte, hogy a törvényszék például egyáltalán nem vizsgálta, hogy a kapitány telefonjáról töröltek-e adatokat és ez 
  • a Legfőbb Ügyészség szerint nincs lehetőség a bűnügyi felügyelet elrendelésére olyan terhelt esetében, akinél a hatóságok a konkrét tartózkodási helyét nem ismerik.

Éppen ezért Bodony István ügyész indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a bíróságok törvénysértően rendelték el a férfi letartóztatásának megszüntetését és helyezték bűnügyi őrizetbe. 

Tóth M. Gábor, a kapitány védőjének „egyik szeme sírt, a másik nevetett”, szerinte ugyanis az, hogy „ma a Kúria előtt áll és beszél, tökéletesen szimbolizálja azt, hogy ez az ügy bőven túlnőtt a büntetőeljárás normál keretein.” Ez pedig szerinte azt is eredményezte, hogy a Viking Sigyn kapitányából közellenséget csináltak, holott a nyomozás és a szakértői vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak. 

Erről az emberről megjelent a sajtóban, hogy ittas volt, ezt a BRFK és jómagam is cáfoltuk. Megjelent, hogy a baleset előtt szelfiket készített, holott a szakértői vélemény szerint a készülék 2019. május 26. és május 30. között nem volt használatban

– idézett Tóth M. Gábor a szakértői véleményekből.

A védő szerint nem igaz, hogy a bíróság úgy rendelte el a hajóskapitány bűnügyi felügyeletét, hogy az ukrán férfi Budapesten nem rendelkezett tartózkodási hellyel, hiszen

a védelem már 2019. június 8-án, vagyis négy nappal a bíróság döntése előtt előerjesztette azt az indítványt, amelyben a konkrét címet is feltüntették. 

Tóth M. kiemelte, hogy a bírói kényszerintézkedések alapját az ügyészi indítvány jelenti. A kapitány esetében az eredeti ügyészi indítványban csupán a szökés, elrejtőzés veszélye miatt indítványozták a letartóztatást. Az első fokon eljáró bíróság óvadék ellenében viszont lehetővé tette, hogy a férfi bűnügyi őrizetbe kerüljön. A Fővárosi Főügyészség fellebbezett a döntés ellen és másodfokon bedobta, hogy 

  • az ukrán kapitánynak áprilisban Hollandiában is volt már balesete és 
  • becsatolta azokat a szakértői véleményeket is, amelyek arról szólnak, hogy a férfi adatokat törölt a telefonjáról. 

A Fővárosi Törvényszék Tóth M. Gábor szerint reflektált az ügyészség lépésre. Vagyis azért nem vette figyelembe azokat az új okokat, melyeket az ügyészség a letartóztatás érdekében hozott be, mert azokkal nem is egészíthette volna ki az indítványt. A Legfőbb Ügyészség ügyésze szerint viszont a nyomozás alatt bizony folyamatosan új bizonyítékok keletkeznek, az ügyészség ezért élhetett ezzel a jogával. 

A hajóskapitány védője szerint azonban az ügyészség egy új letartóztatási okot hívott be. Az pedig elvi kérdés, hogy „az ügyészség egy eredetileg be nem hívott letartóztatási okot jogosult-e a másodfokú eljárásban behívni?” Tóth M. Gábor szerint ebben az átmeneti szakaszban az ügyészségnek erre nem lett volna lehetőssége, mivel ennek elfogadása esetén ez ellen nem lehetne fellebbezni. Végül arra kérte a Kúriát, hogy utasítsa el a Legfőbb Ügyészség indítványát. 

A legfőbb ügyész közbelépett

A Viking Sigyn kapitányát a baleset másnapján vették őrizetbe és vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetésének vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Az ügyészség indítványozta a letartóztatását, ám a bíróság  végül 15 millió forintos óvadékért cserébe lehetővé tette, hogy a férfi bűnügyi őrizetbe kerüljön. 

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség fellebbezést jelentett be a döntéssel szemben, melyben kifejtette, hogy a férfi jelenléte az eljárási cselekményeken kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható. Az ukrán állampolgár gyanúsított magyarországi lakó- illetve tartózkodási hellyel nem rendelkezik, munkájából adódóan a tartózkodási helye gyakran változik, Európában jelentős helyismerettel rendelkezik, illetve a megalapozott gyanú tárgyát képező cselekmény tárgyi súlya is a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását teszik indokolttá.

Továbbá felmerült annak a gyanúja is, hogy a hajóskapitány adatokat törölt a telefonjáról, ezáltal újabb letartóztatási ok állapítható meg.

A Fővárosi Törvényszék azonban a kerületi bíróság végzését érdemben nem változtatta meg, és engedélyezte az óvadék letételét.

Az ukrán hajóskapitány letartóztatását végül június 13-án megszüntették és a férfit bűnügyi őrizetbe helyezték.  

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Jurij C. nem hagyhatja el Budapest területét, hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen és nyomkövetőt kell viselnie. 

A legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa szerint a törvényszék határozata már önmagában attól törvénysértő volt, hogy nem tartalmazott semmilyen döntést az ügyészi fellebbezés kiegészítésében írtakkal kapcsolatban. A törvényszék ugyanis a fellebbezésben megjelölt újabb letartóztatási okot nem vizsgálta érdemben.

Továbbra sem beszél

A nyomozati iratokból korábban már kiderült, hogy a szállodahajónak a baleset előtt nem volt rádióforgalma, valamint fény-és hangjelzést sem adott le, mielőtt előzni kezdte a Hableányt. A hangfelvételek és vallomások alapján pedig egy utas szólt a Viking Sigyn kapitányának, hogy „elütött egy hajót″.

A hajóskapitányt a baleset után először tanúként tett vallomást, amit letartóztatásakor is fenntartott. Arról, hogy pontosan miről beszélt a rendőröknek, 64 éves férfi védőjét, Tóth M. Gábor eddig nem részletezte, csupán annyit mondott, hogy védence „az ügy körülményeiről részletesen nyilatkozott.”

Drámai részletek derültek viszont ki azoknak a dél-korai turisták vallomásaiból, akik túlélték a balesetet. Egyikőjük arról beszélt, hogy az ütközés előtt a Viking Sigyn utasaival még a szemkontaktusa is megvolt. Ezután két nagy lökést éreztek, de a második már teljesen befordította a kishajót a vízbe. Volt, aki már csak azt érezte, hogy a Hableány iszonyatos erővel szívja le a víz alá, és amikor végre sikerült felküzdenie magát, mindenütt elmerülő és felbukkanó fejeket látott. A dél-koreai turisták azt mesélték, hallották, ahogy koreaiul azt üvöltik nekik, hogy

fogják meg a mentőkötelet, különben meghalnak!

A baleset éjszakáján mindössze hét embert tudtak megmenteni, huszonnyolcan viszont életüket vesztették, köztük a Hableány magyar kapitánya és matróza is.

Bár egy dél-koreai turistát még mindig eltűntként keresnek, a Yonhap New Agency azt írja, hogy Dél-Korea úgy döntött, hogy a héten a Magyarországra vezényelt mentőcsapatait hazahívja és a további keresést a magyar hatóságokra bízza. A dél-koreai külügyminisztérium közölte, hogy a magyar rendőrség azt ígérte, augusztus 19-ig keresi a dunai hajókatasztrófa utolsó áldozatát. 

(Borítókép: Ajpek Orsi/Index)