Alamizsna helyett cserelakást is kaphatnának a Hős utcai tulajdonosok

Újabb fejezetéhez érkezett a Budapest X. kerületében található Hős utcai szegregátum felszámolása. A kőbányai önkormányzat ugyanis elkezdte kisajátítani a lebontásra ítélt 15/A-B háztömbök magántulajdonban lévő lakásait.

Ez a telepen senkit nem érhetett meglepetésként. Tavaly ősszel egy közmeghallgatáson Kovács Róbert polgármester kijelentette: kisajátítás vár azokra a lakástulajdonosokra, akikkel az önkormányzat nem tud megállapodni a vételárban. Márpedig a 122 Hős utcai tulajdonos többsége nem fogadta el a 4-6 millió forintos ajánlatokat.

Az önkormányzat első körben áprilisban kezdeményezett kisajátítási eljárást négy ingatlan tulajdonosával szemben a fővárosi kormányhivatalnál. A döntés eredményéről múlt pénteken tájékoztatta a nyilvánosságot a Hős utcai lakókat segítő Kontúr Közhasznú Egyesület. Ez alapján

A tulajdonosnak – aki tudomásunk szerint egy idősebb férfi – 60 napja van, hogy átadja a lakást az önkormányzatnak, ő azonban bíróságon támadja meg a döntést. Bár a tulajdonos nem akart nyilatkozni, a Kontúr Egyesület közleményéből sejthető, milyen érvekkel kéri majd a határozat felülvizsgálatát.

A Kontúr szerint az egész nincs rendben

A kisajátítási törvény alapján csak erős közérdekű indokkal lehet elvenni valakinek a magántulajdonát. A Kontúr Egyesület szerint azonban a tömbök helyére tervezett sportlétesítmény, amire az önkormányzat hivatkozott, nem olyan közérdekű cél, ami más területen, kisajátítás nélkül ne lenne megvalósítható. Vagy ha mégis így van, azt az önkormányzatnak bizonyítania kellett volna. Tudomásuk szerint ezt nem tette meg, a kormányhivatal mégis határozatot hozott az ügyben. (A határozatban megjelölt közérdekű cél pontosan ez: „terület- és településrendezés, a helyi építési szabályzat szerinti egységes övezeti kezelés miatt a lakófunkció megszüntetése”. Ennek a részletezéséből derül ki, hogy sportpályáról van szó).

Kevésnek tartják az 5,5 milliós kártalanítási összeget is, amit a kormányhivatal a lakás piaci ára alapján állapított meg. Az egyesület egyrészt azt kritizálja, hogy az értékbecslő nem friss, hanem 2017-es adatokat használt, amikor a 8. kerületi Diószegi utca és a kőbányai Pongrác-telep ingatlanárai alapján határozta meg a Hős utcai lakás értékét. Másrészt problémásnak tartják, hogy milyen indokokra hivatkozva húzták le több mint ötven százalékkal a Hős utcai lakás árát az átlagos fővárosi ingatlanárakhoz képest. Figyelembe vették ugyanis

• “az ingatlan közvetlen környezetének társadalmi körülményeit”,
• “hogy az épületben lakók foglalkoztatottsága jócskán elmarad a fővárosi átlagtól, a munkanélküliek aránya itt lényegesen nagyobb”,
• “az épület felújításra szoruló műszaki állapotát”,
• hogy a lakások “ingatlanpiaci szempontból nem keresettek”, és
• hogy “a terület bűneseteivel és botrányaival hívta fel magára a közvélemény figyelmét”.

A Kontúr Egyesület szerint az első kettőt nem is lehetne figyelembe venni a törvény alapján. A többire pedig “felháborító” hivatkozni, amikor világos, hogy az önkormányzatnak is van felelőssége az ingatlan leromlott műszaki állapotában és a környéken kialakult közbiztonsági helyzetben.

Bár az önkormányzat a társasház többségi tulajdonosa, az egyesület szerint semmit sem tesz az épület leromlásának megakadályozásáért, vagy ha mégis, akkor nagyon lassan. A házat kezelő vagyonkezelő pedig “csak hónapokon át tartó noszogatásra tesz bármit is a beázások megszüntetéséért”.

Vannak bajok, de nem önmagában a kisajátítási eljárással

Beszéltünk egy szakértővel, aki nem érintett az ügyben, de jól ismeri a kisajátítási eljárásokat (az ügy átpolitizáltsága miatt csak név nélkül nyilatkozott). Ő a határozat és a szakvélemény ismerete nélkül, a Kontúr Egyesület közleménye alapján úgy látja, a kisajátítási eljárás alapvetően megfelelt a jogszabályoknak.

Szerinte nincs gond az értékbecsléssel, mert bár a törvényben tényleg nincs benne külön, hogy figyelembe kellene venni “az ingatlan közvetlen környezetének társadalmi körülményeit”, szerinte ez mindig része a piaci árnak, akárcsak a lakás műszaki állapota. Abban viszont egyetért a Kontúrral, hogy a tömbben élő munkanélküliek arányának semmi köze az ingatlan árához. Azt sem tartja problémának, hogy 2017-es lakásárakat vettek alapul, hiszen az ilyenkor forrásnak használt Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) még nincsenek frissebb, lekérhető adatai.

Azt viszont ő is súlyos mulasztásnak tartaná, ha kiderülne, hogy nem ellenőrizték, megvalósítható lenne-e máshol is a sportberuházás.

Ennyi pénzből nem lehet mást venni

A Kontúr Egyesület korábban is többször hangsúlyozta, hogy hiába ajánl az önkormányzat 4-6 millió forintot a lakásokért, ennyiből nem lehet másikat venni Budapesten. Ugyanez igaz az 5,5 millióért kisajátított lakás esetében, ráadásul a telepen lakók többsége nem hitelképes, nem tudják ezt a pénzt banki hitellel kiegészíteni.

Ugyanakkor az is nehezen elképzelhető, hogy a többi eljárásban magasabb összeget állapítson meg a kormányhivatal. A nekünk nyilatkozó szakértő szerint ez azért nem lehetséges, mert “a kártalanításban a tulajdon elvétele előtti vagyoni viszonyokat kell helyreállítani”.

Létezhet azonban egy megoldás erre a problémára. Mivel a törvény szerint a kisajátítás nem taszíthatja a tulajdonost hajléktalanságba, a tulajdonos kérheti, hogy pénz helyett cserelakással kompenzálják. Ha a cserelakás többet ér a kisajátított lakásnál, a különbözetet – akár részletfizetéssel – a tulajdonos fizeti ki.

Az azonban kérdéses, hány tulajdonos tudná még ezt a lehetőséget igénybe venni, mivel úgy tudjuk, vannak tulajdonosok, akik már nem élnek a Hős utcai lakásukban. Ahogy az a telepfelszámolásoknál általános, az otthonvesztés elől előremenekülve, igyekeztek még időben megoldani a lakhatásukat. Cserelakást pedig csak azok tudnak követelni az önkormányzattól, akik a kisajátításkor az ingatlanban laknak.

Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület önkéntese szerint a velük kapcsolatban lévő tulajdonosokat elszomorítja, hogy az önkormányzat a kisajátításhoz folyamodott, és a beleegyezésük nélkül veszi el tőlük a lakásaikat. Többen azzal is megelégednének, ha lakásukért cserébe az önkormányzat határozatlan idejű szerződéssel biztosítana a nekik megfelelő állapotú cserelakásokat. Ilyen egyezség azonban, úgy tudják, egyelőre nem jött létre a háztömbben tulajdonos és az önkormányzat között.

Az állam 2,1 milliárd forintos támogatást adott a 15/A-B tömb rehabilitációjára, amiből több mint 1,1 milliárd forint költhető lakásvásárlásra és kártalanításra. Az Átlátszó korábbi cikke szerint azonban a támogatás folyósítása óta eltelt egy évben mindössze 130 millió forintot költöttek el a teljes összegből.

A Kontúr Közhasznú Egyesület közleményével kapcsolatban megkerestük Budapest Főváros Kormányhivatalát is, reagáljanak a szervezet kisajátítási döntéssel kapcsolatos kritikáira. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, a Népszavának azonban annyit mondott a kormányhivatal, hogy a kártalanítás összegét ingatlanforgalmi szakértő bevonásával határozták meg, és hogy a kisajátítási döntést ők nem vonhatják vissza, ezt csak az önkormányzat teheti meg.