Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Nem teljesítette az Alkotmánybíróság határozatát a kormány a rokkantsági ellátások ügyében

2019.08.05. 10:12

Március végén lejárt az Alkotmánybíróság által szabott határidő, amikorra a parlamentnek új törvényt kellett volna alkotnia a rokkantsági ellátásokról, ám ez nem történt meg. A hétfői Népszava azt írja, hiába állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly novemberben, hogy a kormány 2012-ben jogellenesen vette el a rokkantnyugdíjasok juttatásainak jelentős részét, a kabinet még semmit nem tett az érintettek érdekében.

Konkrétan az Ab azt mondta ki:

  • a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak;
  • erre hivatkozva pedig drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátásukat, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel. 

EMIATT A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST ÁTALAKÍTÓ 2011-ES TÖRVÉNY BIZONYOS RÉSZEI ELLENTÉTESEK AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYÉVEL.

A döntés értelmében az Ab előírta a bíróságoknak, hogy a rokkantsági ellátásuk visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne azokat a százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, amiket a 2012-es új rendszerben kaptak az emberek, hanem azt, hogy ténylegesen javult-e az emberek egészségügyi állapotuk.

Az Országgyűlést pedig kötelezte, hogy 2019. március 31-ig úgy módosítsa a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt. 

Ezzel szemben most az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszavával azt közölte, véleményük szerint

az Ab nem konkrét intézkedésre tett javaslatot, csupán elvi döntést hozott, de ennek gyakorlatba ültetését és a jogszabályi környezetet a kormány jelenleg is vizsgálja.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint minél hamarabb felül kellene vizsgálni a törvényt, ami miatt több tízezer egykori rokkantnyugdíjas került hátrányos helyzetbe. Ehhez parlamenti képviselők segítségét is kérték még márciusban.

A Demokratikus Koalíció (DK) készített is egy, a helyzet rendezését célzó törvényjavaslatot, amit áprilisban nyújtott be a párt képviselője, Varjú László. A parlament népjóléti bizottsága júniusban tárgyalta a javaslatot, amit a kormánypárti többség végül leszavazott, így nem kerülhetett az Országgyűlés elé.