Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

A háztűz után a bontásban sem volt köszönet

IMG 1700
2019.08.29. 05:03 Módosítva: 2019.08.29. 15:38

Egy hétszintes ház tetőtere kapott lángra augusztus 19-én dél körül a Soroksári út és az Ipar utca sarkán. A tűz 2400 négyzetméternyi területen égett, a tűzoltóknak este hét órára sikerült eloltani a lángokat. Két nappal később saját felelősségre visszaengedték a lakókat, kivéve a legfelső két szintre, azok a lakások lakhatatlanná váltak: a tetőhéj teljesen elégett, és a vízoltás miatt jelentős vízkár is keletkezett az épületben. A tűzoltók azt mondták, a soroksári út felőli oldala a legveszélyesebb, mert a cserepek bármikor lezuhanhatnak az útra. Ezután a tetőszerkezetet elkezdték lebontani, ebben a videóban mutattuk meg a munkálatokat.

És éppen a bontás alatt került elő egy probléma, illetve kérdés: a tetőszerkezetben található szigetelőanyagot, a táblákban feltett kőzetgyapotot a tetőről dobálták le napokon át úgy, hogy a lakóknak nem szóltak, hogy ez a rész problémásabb egy fokkal, mint a cserepek ledobálása. És közben a szemközti épületben vagy 70 lakás ablakai nyíltak az udvarra, ahová repült a kőzetgyapot. Már, ami leért a földre, mert olvasói fotókon a mai napig látszanak cafatok, amelyek felakadtak az erkélyeken különböző szinteken.

Bontas az Ipar utcában

Azt, hogy talán nem így kellene kezelni azt a kőzetgyapotot, amit a legmodernebb formájában is kesztyűben, maszkban és szemüvegben ajánlatos felhelyezni, először egy szemközti lakó próbálta meg felvetni. A múlt péntekjét áldozta rá, szép menetet is ment, bár jutni nem nagyon jutott semmire:

  • Először felhívta a jegyzőt, arra gondolt, leginkább önkormányzati probléma ez. A jegyző elmondása szerint arról tájékoztatta, hogy valóban nem adott ilyen bontásra engedélyt, de nem is kell neki, nem illetékes. Majd megadta a katasztrófavédelmi referens számát.
  • A katasztrófavédelmi referens azt mondta, ez a bontás magánterületen zajlik, nincs nagyon dolga vele, de megadta a közös képviselő elérhetőségét.
  • A ház közös képviselője elmondta, neki a bontás kivitelezője azt mondta, nem nagyon van más mód erre, ráadásul az a kérés érkezett hozzájuk, minél hamarabb végezzenek, így maradt a tetőről ledobálás
  • A referens a közös képviselőn túl még a kormányhivatalt is ajánlotta. Így a lakó felkereste az illetékes kormányhivatalt is, ahol egy osztályvezetővel sikerült beszélnie, aki elmondása szerint megígérte, hogy jelzi a problémát a munkavédelmieknek, de visszajelzést nem kapott.
  • A lakó ezután megkereste az ÁNTSZ-t, ahol már telefonon azt a tájékoztatást kapta, hogy ez a fajta kezelése ennek a használt, beépített kőzetgyapotnak nem a legjobb, de ők csak hétfőn tudnak leghamarabb kimenni, megnézni a helyszínt.
  • Aztán a lakó felesége is elment a jegyzőhöz, hogy írásbeli panaszt tegyen. A jegyző egyébként a közös képviselőn túl a közterület-felügyeletet is említette, hogy talán őket kellene megkeresni.
  • A közteresek ezután kimentek a helyszínre, majd felhívták a lakót, hogy beszéltek a közös képviselővel is. Ők ott abban maradtak, hogy ez a legjobb módszer, illetve, hogy az oltás miatt a szigetelőanyag nagy része vizes, így jó, hogy most dobálják le így.
  • Eközben elment a rendőrségre is, a kerületi kapitányságon azonban nem akarták felvenni a feljelentését, és elmondása szerint hiába mondta, hogy szerinte életveszélyesen zajlik a bontás, a rendőr végül visszaküldte a jegyzőhöz. Itt a végére már csak annyira maradt ereje, hogy írásban, emailben tegyen feljelentést, illetve panaszt, amiért nem tehetett feljelentést élőben.

Önmagában megállna ez az egész állampolgári nap, de ennél még fontosabb, és érdekesebb, hogy a szálló szilikátpor vajon mennyire tett jót a lakóknak a környéken - illetve a munkásoknak -, és hogy a sietség ellenére lehetett volna-e esetleg máshogy kezelni a bontott kőzetgyapotot?

"Nekem már viszketett a bőröm, kisgyereket nem tudtuk hova tegyük"

- mesélte a nálunk jelentkező lakó, aki videót is küldött a bontásról, illetve több fotót, ahogy a mai napig csüngenek a kőzetgyapot táblák cafatjai különböző erkélyeken. A bontással végül egy héttel a tűz kitörése után, egy hétfői napon végeztek.

Beszéltünk egy építés-kivitelezés területen dolgozó szakemberrel, aki látatlanban is azt mondta, egész biztosan nem a legjobb módja a kőzetgyapot kezelésének a több emeletről való ledobálás. Ráadásul, ha ez egy sok éve beépített szigetelés, akkor azon megült már a por, így még könnyebben szállhattak a kőzetgyapot szálak.

Valamilyen kerítéses, zacskózós megoldást biztosan ki lehetett volna találni, mondta, de azt is hozzátette, hogy a bontási munkálatoknál előfordul, hogy tartani kell bizonyos tempót, hogy gazdaságos legyen a munka, itt pedig, mint láthattuk fentebb, külön kérés volt a mielőbbi végzés. Így előfordul, hogy nem mindig tartanak be minden óvintézkedést a legteljesebben.

Ebben az esetben a műszaki ellenőrnek kellett volna erre figyelnie szerinte, illetve még a katasztrófavédelem is szereplője lehet a történetnek korábban, ők azok, akik rábólintanak a bontásra, tehát megnézik, mennyire vannak szennyező anyagok a bontás területén, azokat hogyan kell kezelni.

És itt adódik a kérdés, hogy van-e szabályozás, vagy bármilyen szabvány, előírás a kőzetgyapot biztonságos elbontására. A gyártóknak szokott lenni ajánlás, de leginkább a beépítésre vonatkozóan: kesztyű, maszk, szemüveg, stb. Ez viszont azt jelenti, hogy egy sokéves kőzetgyapot szigetelésnél nem valószínű, hogy a bontásnál ne kellene jobban odafigyelni erre.

Ezzel a kérdéssel megkerestünk egy építésügyi műszaki szakértőt is, aki szerint - az Index bontásról készült videója alapján:

SZABÁLYTALAN ÉS SZAKSZERŰTLEN VOLT A BONTÁS ELVÉGZÉSE.

A mi videónkon is és az olvasó videóján is látható, ahogy a bontást végző munkások nagy magasságból úgy dobáltak le törmeléket, a kőzetgyapotot, cserepet, a bádogozás darabjait, hogy azok erkélyeket, burkolatokat is károsíthattak, továbbá szabadon szétszóródtak az épület homlokzatai mentén. A törmelék anyagok lejuttatásához szerinte más eljárást kellett volna alkalmazni: használhattak volna kiépített zárt csúszdát, vagy konténert. A munkások ráadásul a tetőn végzett munkához sisakot, maszkot, lezuhanás elleni védőfelszerelést nem használtak.

A kőzetgyapot hőszigetelés darabjai, szálai bőrrel érintkezve, belélegezve kellemetlen irritációt, tüsszögést, viszketést okozhatnak, ezért a bontás során ügyelni kell arra, hogy a táblák ne essenek szét, ne porozzanak.

- mondta. Ezt mint a felvételeken láthattuk, nem sikerült betartani.

A szakértő elmondása szerint több rendelet is szabályozza a bontási munkákat. A 2002-es, munkavédelmi követelményekről szóló rendelet szerint "a kibontott anyagot úgy kell eltávolítani, hogy az se porhatást, se egyéb olyan hatást ne okozzon, amely a környezetre, illetve az építési munkahelyen vagy annak közelében tartózkodókra káros vagy kellemetlen lehet".

A rendelet szerint tárgyakat és anyagot az építményről ledobni csak biztonságosan kialakított ledobó helyről, és csak akkor szabad, ha a veszélyeztetett területet figyelő személy biztosítja azt.

Szem előtt kell tartani azt is, hogy az égett építőanyagok egy része veszélyes hulladékként kezelendő.

A vonatkozó szabályok betartatása a felelős műszaki vezető dolga, ellenőrzésre, szankcionálásra az építésfelügyeleti hatóság jogosult, tette hozzá a szakértő.

Frissítés: 

29-én, csütörtökön ugyanazzal a technikával folytatták a bontást, a tetőről dobálták le a szigetelőanyagot és a cserepeket. Friss olvasói videónkon annyi látszik, hogy ezúttal már munkavédelmi sisakot hordanak a munkások:

Folytatják a bontást a leégett Soroksári úti házon

(Borítókép: Olvasónk / Index)