Ha egy kicsit is árad, folyik a szennyvíz a Dunába

01
2019.09.03. 11:41 Módosítva: 2019.09.03. 13:03
Nemcsak Szentendréről folyik időnként a szennyvíz a Dunába, hanem egy olyan kis szigetről is, ami közigazgatásilag Budakalászhoz tartozik. A Lupa-sziget déli csücskére még a múlt század harmincas éveiben építettek egy ülepítőt, de azt évtizedek óta nem látta szippantós hajó. Ha a Duna csak kicsit is árad, a szennyvíz a Dunába megy a római part irányába.

Festői környezetben található a Lupa-sziget, ahol hétvégente vízi túrázók, fürdőzők, hajósok is sűrűn megfordulnak. A táj és a szigetet környékén lévő homokpadok mesések, ám azt kevesen, szinte csak az ott élők tudják, hogy a sziget déli csücskénél egy olyan ülepítő „üzemel”, amelyhez a múlt század óta alig nyúlt valaki.

Mindez azzal jár, hogy ha egy kicsit is megemelkedik a Duna vize, mindaz a szennyvíz, amit a sziget lakói termelnek, folyóba megy, és megindul a Római part irányába.

Aki a sziget déli csücskéhez közel, a fordulóban kajakozik, kenuzik, az gyakran érezheti a szennyvíz szagát, hiszen maga az ülepítő folyamatosan szivárog. A sziget déli csücskében éppen ezért egy táblát is kirakott valaki, ami arra figyelmeztet, hogy a szennyvízátemelő nem működik, veszélyes a környékén tartózkodni, a szennyvíz pedig kontrollálhatatlanul folyik bele a Dunába.

Nem éri meg a szolgáltatónak

Úgy tudjuk, hogy a helyzettel az illetékes vízügyes cég, a DMRV Zrt. is tisztában van. Kerestük a céget az ügyben, de nem értük el, így csak a környéken élők elmondásai alapján lehet megfejteni, miért nem történik semmi előrelépés a szennyvízügyben. Eszerint a DMRV Zrt.-nek nem származik annyi bevétele a kicsiny sziget víz- és csatornadíjat fizető lakóitól, hogy egy új csatornarendszert kiépítsenek. 

Bal: Tábla figyelmeztet arra, hogy az ülepítő nem működik és a szennyvíz kontrollálhatatlanul folyik bele a Dunába. - Jobb: A platánok gyökerei a vízvezeték-rendszer ósdi csöveit kezdhették ki.
Bal: Tábla figyelmeztet arra, hogy az ülepítő nem működik és a szennyvíz kontrollálhatatlanul folyik bele a Dunába. - Jobb: A platánok gyökerei a vízvezeték-rendszer ósdi csöveit kezdhették ki.
Fotó: Huszti István

A Lupa-szigeten alig több mint nyolcvan ingatlan van, az ingatlanok közel felének tulajdonosai nyaranként vannak kint, a téli időszakban alig három-négy család lakja a hídon keresztül nem, csak vízi járművekkel megközelíthető, nagyjából 800 méter hosszú területet. Sokan vannak tehát azok a szigetlakók, akik csak a rezsiszámla alapdíját fizetik, tehát önmagában a sziget inkább csak nyűg, mint komoly bevételi forrás egy szolgáltatónak. És költséges, hiszen nemcsak a csatornarendszer, de a vízvezeték is ósdi, az is valamikor a '30-as években készült, ma már nem szabványos. És bár a Lupa-sziget egyik jellegzetessége a gyönyörű Platán sor, a platánok gyökerei az ósdi vezetéket is gyaníthatóan kikezdték. 

nem elég, hogy a jelenlegi ülepítő a múlt század harmincas éveiben épült, gyakorlatilag emberemlékezet óta nem járt ott szippantós hajó.

Mivel a szigetre szippantós kocsi nem tud jönni, szippantós hajóval lehetne orvosolni a problémát időlegesen, de már ez sem biztos. Hosszú évekkel ezelőtt ugyanis a Mahart megszüntette a lupai kikötőjét (feltehetőleg nem volt a cégnek rentábilis), az állandóan változó vízállás miatt nehezen tudna kikötni egy szippantós hajó a sziget déli csücskében. Ugyanakkor még az áradások után sem végez senki az ülepítőnél tisztítást, pedig olyankor nemcsak a szennyvíz folyik a Dunába, hanem az iszap is az ürítőbe, ami aztán tovább rontja az állapotát.

Fenti és bal alsó: Az ülepítő, ahonnan a szennyvíz folyik. - Jobb alsó: A Mahart egykori kikötője, ahol ma már nehezen tudna kikötni egy szippantós hajó.
Fenti és bal alsó: Az ülepítő, ahonnan a szennyvíz folyik. - Jobb alsó: A Mahart egykori kikötője, ahol ma már nehezen tudna kikötni egy szippantós hajó.
Fotó: Huszti István / Index

Önkormányzati lobbi

A Lupa-sziget közigazgatásilag a budakalászi önkormányzathoz tartozik. Megkeresésünkre Kovács Andrea, az önkormányzat kommunikációs vezetője azt mondta: az önkormányzat évek óta lobbizik a helyzet megoldása érdekében.

Kovács felhívta a figyelmünket arra, hogy a jogszabályi előírások miatt 2014 júniusától a Lupa-sziget csatornahálózatának üzemeltetése, így a lakossági szolgáltatási szerződések megkötése a DMRV Zrt. feladata, aki „ezáltal a működtetéshez, felújításokhoz szükséges forrásokkal is rendelkezik”. Az önkormányzat szerint „örömhír”, hogy a DMRV Zrt. Gördülő Fejlesztési terve nettó 63,3 millió forint értékben tartalmazza a Lupa-sziget csatornahálózatának rekonstrukcióját. „A beruházás részleteiről, pontos ütemezéséről a szolgáltatónál érdeklődhet” – közölte az önkormányzat.

A DMRV Zrt.-nél is érdeklődtünk több napja, de egyelőre nem kaptunk érdemi választ.

A környéken sajnos van hasonló eset. Ahogy arról korábban beszámoltunk,

Szentendrének is van olyan része (a Kacsakőnél), ahol egy nagyobb esőzés vagy áradás után szar ömlik a folyóba,

ráadásul a szennyvíz a közelben lévő városi strand, a Postás strand vendégeivel „találkozik”. A probléma évek óta ismert, de nem igazán tesz senki semmit érdemben. Az illetékes ott is a DMRV. A Postás strand annak fejében kaphatott működési engedélyt két évvel ezelőtt, hogy a DMRV és a szentendrei polgármesteri hivatal között forródrót épül ki, hogy amennyiben a Kacsakőnél lévő kiömlőből szennyvíz folyik a Dunába, a szentendrei közterület-felügyelők azonnal ki tudjanak menni a Postásra, lezárni a strandot. Csakhogy ahogy a júliusi cikkünkben írtunk, a legutóbbi szarömlésnél (is) nyitva volt a strand. 

(Disclaimer: a cikk szerzője a szigeten él.)

(Borítókép: Kenus evez a Lupa-sziget mellett - fotó: Huszti István / Index)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.