Törvénysértőnek tartja a Kúria, hogy egy bíró az uniós bíróságon vizsgáltatná meg a függetlenségét

D SOS20180615007
2019.09.11. 05:02

Mindenben alaposnak találta, így elfogadta a Kúria a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványát a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) végzésével szemben, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál egy büntető ügyben. Polt Péter személyesen lépett azért, hogy megakadályozza, hogy a luxemburgi bíróság vizsgálódjon a magyar igazságszolgáltatás háza táján, a legfelsőbb bírói fórum pedig, úgy tűnik, segítő kezet nyújtott most neki ebben. A Kúria nyilvános ülésen határozott, méghozzá úgy, hogy abból lényegében az következhet:

magyar bírók ne, de legalábbis ne nagyon forduljanak az uniós bírósághoz, főként ne a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelezve.

Noha vélhetően nem egy súlyos nemzetközi jogsértés lenne a cél, de a kúriai "iránymutatás" pszichológiai visszatartó hatását emelték ki bíró forrásaink, amikor a Kúria döntését magyarázták. A legfelsőbb bírói fórum ugyan csak jogegységi határozattal szabhatná meg kötelező érvénnyel azt, hogy a bíróknak mely jogszabályokat kell, vagy nem kell figyelembe venniük döntéshozataluk során, és hogyan járjanak el, ilyet Polt Péter indítványára, egy folyamatban lévő eljárásban most nem hozhattak.

A Kúriának arra sincs jogosítványa, hogy megszabja, mely kérdések tartoznak az Európai Uniós Bíróságának hatáskörébe, hiszen az ügyek befogadhatóságáról a luxemburgi testületnek magának kell dönteni. Így kérdéses, a Kúria mostani döntésével eléri-e célját a konkrét ügyben, hiszen az Európai Unió Bírósága még nem határozott.

Július közepén  számoltunk be  arról, hogy a luxemburgi Európai Unió Bíróságához fordult a PKKB csoportvezető bírája egy külföldi állampolgár ellen indult büntetőper "farvizén".  Vasvári Csaba bíró felfüggesztette a büntetőügyet azért, hogy az Európai Unió bírósága meg tudja vizsgálni:

ÖSSZEFÉRNEK-E AZ EURÓPAI JOGGAL A MAGYAR BÍRÓSÁGI RENDSZER RÉGÓTA ISMERT VISSZÁSSÁGAI.

Vasvári szerint ugyanis felmerült annak a lehetősége, hogy ha a konkrét ügyben, vagy akár más eljárásban érintett külföldi állampolgárral szemben elmarasztaló ítéletet hozna Magyarországon, az elítélt utána joggal fordulhatna mindenféle nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségén esett csorbát, avagy csorbákat kifogásolva.

ENNEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI INDÍTVÁNYT TERJESZTETT ELŐ AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK, AMelyBEN A TÖBBI KÖZÖTT AZ IS A KÉRDÉS, HOGY ÖSSZEEGYEZTETHETŐ-E AZ UNIÓS JOGGAL HANDÓ TÜNDE, AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL (OBH) ELNÖKÉNEK TÚLHATALMA.

A konkrét eljárás lőszerrel való visszaélés gyanújával indult egy külföldi, svéd állampolgár ellen, az ügyészség ugyanakkor "csak" pénzbüntetést, nem pedig elzárást indítványozott az ügyben. Vasvári határozata nem is az alapügy miatt vált érdekessé, hanem azért, mert a külföldi állampolgár védője arra tett indítványt, hogy az eljáró PKKB függessze fel a pert és forduljon az Európai Bírósághoz. Vasvári bíró ennek eleget téve azt kérte az uniós bíróságtól, hogy az vizsgálja meg:

  1. A terhelt anyanyelv-használati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen.
  2. Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá. Így egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
  3. A magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt.

Azt is megírtuk viszont, hogy Polt Péter szerint Vasvári nem is kérdezhetett volna ilyeneket. A vádhatóság vezetője ezért a Kúriához fordult, indítványa szerint legalábbis az uniós alapszerződés szerint az EU bíróságának előzetes döntés meghozatalára csak a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek, vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kérdésében van hatásköre. Márpedig Polt és a Kúria szerint az, hogy Handó Tünde törvényesen látja-e el feladatát, így az OBH-elnök bírói függetlenséget befolyásoló esetleges működése, valamint a bírók befolyásolhatatlanságát biztosító bérezése nincs összefüggésben az uniós alapszerződéssel, amely ugyanakkor – szemben Polt érvelésével – kiköti a függetlenség bizonyos garanciáit.

Csakhogy a Kúria most ezt, Vasvári döntésért érdemben bírálva, különös érveléssel, de gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta úgy, hogy Luxemburg még nem döntött.

Az EU bírósága hivatott dönteni arról, hogy a hozzá intézett kérdések, ügyek befogadhatóak-e vagy sem, ezt nem a Kúria dönti el

– mondta Csire Balázs, az alapügyben érintett vádlott ügyvédje az Indexnek. A jogi képviselő szerint azt még nem tudni, hogy ez a kúriai döntés befolyásolja-e majd az uniós eljárást, mégis nagy jelentősége van. Méghozzá azért, mert Csire véleménye szerint így a Kúria elvi éllel mondta ki, hogy hiába elidegeníthetetlen, alanyi joga a magyar bíróknak az Európai Unió Bíróságához fordulni, azt mégsem tehetik szabadon, sőt: egy nemzeti jellegű megszorítással gyakorolhatják csak ezt a jogot a jövőben. A kúriai döntés ráadásul az adott bírót egyenesen azzal vádolja, hogy rosszhiszemű értelmezésével visszaélt saját jogával és így törvényt sértett.

Ennek márpedig nemcsak az alapügyben, hanem hosszú távon a teljes bírói karra gyakorolt hatása miatt is jelentősége lehet. Csire Balázs szerint ugyanis visszatarthatja a bírókat attól, hogy a jövőben a jogukkal élve, szabad, független döntést hozzanak.

SŐT, A MAGYAR BÍRÓK UNIÓS BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁSHOZ VALÓ JOGÁNAK EZZEL A DÖNTÉSSEL A KÚRIA EGY – JOGILAG NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ, ÁM A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN KIKERÜLHETETLENNEK TŰNŐ – KORLÁTOT ÁLLÍTOTT.

A törvénysértés kimondásával pedig megbélyegezték a PKKB bíróját is. Márpedig közismert, a konkrét ügyben eljáró bíró, Vasvári Csaba neve nem először kerül a nyilvánosságba. Ő volt az, aki azért indított munkaügyi pert az OBH elnöke és a Vasvári szerint neki asszisztáló Fővárosi Ítélőtábla elnöke ellen még 2017-ben, mert kétszer is hiába pályázott a fővárosi ítélőtábla bírói posztjaira, és végzett az aspiránsok közül első helyen, az eljárásokat lényegében indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánították. Forrásaink szerint a kúriai döntéssel azt érték el, hogy ezentúl a bírósági igazgatási vezetők és a politika minden szinten arra hivatkozhasson: törvénysértően járt el Vasvári, így el lehet őt lehetetleníteni bíróként.

A Kúria szerint azonban a döntéssel csakis az ítélkezés egysége felett őrködnek, és nem vonják el az EU bíróságának hatáskörét, ahogy a bírák alanyi jogát sem, hogy kérdéseket intézzenek a luxemburgi testülethez, csak éppen azt szabják meg, mit kérdezhetnek.

Csak olyanokat kérdezhetnek, amelyek az alapügy eldöntéséhez szükségesek, az előzetes döntéshozatali kérelem nem szolgálhat vélt vagy valós személyes sérelmek orvoslására

– jelentette ki indoklásában Kónya István, aki szerint a törvénysértő végzések kapcsán felmerülhet az eljárások elhúzása is, ami miatt sérülhet a tisztességes eljárás követelménye.

Az ügy jelentőségét éppen az adta, hogy még a tavaszi parlamenti ülésszak végén a Fidesz-KDNP érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) törvényességi jelzéseit és az indítványát, mellyel méltatlanná válás miatt arra kérte az Országgyűlést, hogy mozdítsa el posztjáról Handó Tündét. Csakhogy a nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület, az OBT megfelelő kontrollt jelent az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az OBH elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét. 

Írtunk arról, hogy ezzel szemben az OBT szerint az Országgyűlés döntésének következménye az lesz: nemzetközi színtéren is egyértelművé válik, hogy az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. Ráadásul az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke, és az Európai Bizottság ajánlása is ugyanerre utalt.

Nagy kérdés, a Kúria döntésének miféle konkrét következménye lesz, forrásaink ugyanis egybehangzóan állították: ezzel a Kúria maga bizonyította be akár az Európai Unió Bíróságának, akár más uniós szerveknek, hogy Magyarországon nagyon is van oka a bírói eljárások, döntéshozatal befolyásolhatóságát érintő vizsgálatoknak. Különösen fontos kérdés lehet az a következő hetekben is, hiszen a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárásban szeptember 16-án meghallgatást tartanak. Az egyik első kérdés pedig éppen a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének helyzetét érintő aggály.

Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész MTI Fotó: Soós Lajos