Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Nem kell feltétlenül vérnek folynia a családokban

D  TT20120609009 (1)
2019.09.12. 10:57

Az utóbbi hetekben komoly médiafigyelem és visszhang övezett több gyilkosságig fajuló családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetet. Két hét leforgás alatt előbb egy budai, majd egy Heves megyei férfi végzett a családjával és önmagával. Számos áldozatvédelemmel és érdekérvényesítéssel foglalkozó civil szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy ezek nem egyedi, izolált esetek, és szakszerű fellépéssel megelőzhetőek lennének. Az érintett szervezetek most egy követeléscsomagot állítottak össze.

Magyarországon átlagosan hetente egy nő esik áldozatául családon belüli erőszaknak - írja 12 civil szervezet közös közleményben. A bántalmazó esetek aránya még ennél is sokkal magasabb. Az ilyen jellegű gyilkosságok a legritkább esetben előjel nélküliek. Többnyire folyamatosan fokozódó és ismétlődő kontrolláló viselkedés, erőszak és fenyegetések előzik meg. Ezeket sok esetben az áldozat környezete is észlelheti, aminek köszönhetően jól időzített beavatkozással megelőzhetőek lennének. 

A rendőrség augusztus 26-i közleményében azt javasolja, hogy aki zaklatást vagy bántalmazást tapasztal, feltétlenül tegyen bejelentést a központi segélyhívón. Azt sajnos rengeteg eset bizonyítja, hogy az áldozatoknak sokszor nincs lehetőségük segítséget kérni, vagy ha mégis megteszik azt, a kellő védelmet nem kapják meg. 

A NANE segélyvonalra bejövő hívások és PATENT Egyesület kutatása arról tanúskodnak, hogy a rendőrség gyakran lebeszéli a bántalmazottat a feljelentésről, vagy azt mondják neki, hogy ameddig vér nem folyik, nem tehetnek semmit. A rendőrségi közlemény szerint akkor tudnak hatékonyan fellépni, ha az áldozat vallomást tesz a bántalmazója ellen. Az áldozatok ezzel viszont csak nagyon ritkán élnek, hiszen a biztonságuk hatóságilag nem garantált a vallomásuk után, holott az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrök kérés nélkül, hivatalból is elrendelhetnék. Érthető hát az áldozatok megtorlástól való félelme, ha a vallomást követően is bántalmazójukkal együtt kell élniük, a rendőrség nem gondoskodik a védelmükről, ráadásul esetenként a bántalmazó jelenlétében kellene a sérelmeikről beszámolniuk. 

Ezzel együtt azt is fontos tudni, hogy a nyomozás megkezdésének nem feltétele a feljelentés az áldozat részéről, sem a vallomás. Ha hivatalból üldözendő bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrség megkezdheti a nyomozást. A kapcsolati vagy családon belüli erőszak pedig egyértelműen ez a kategória, ráadásul ilyenkor gyakran felmerül a kiskorú veszélyeztetése is, ami tovább súlyosbíthat egy adott esetet. Ha ezek közül bármelyikre utaló jel felmerül, a rendőrség köteles lenne megindítani az eljárást. 

E felelősségnek és kötelezettségnek az áldozatokra hárítása szakszerűtlen és embertelen - írják a civil szervezetek a közösen kiadott felhívásukban. 

Az áldozatokkal napi szinten foglalkozó civil szervezete a hatékony megelőzés érdekében a következő követeléseket támasztották az illetékes hatóságokkal szemben:

  • vizsgálják felül és szigorúan tartsák be a vonatkozó ORFK utasítást;
  • alkalmazzák széleskörűen és konzisztensen az ideiglenes megelőző távoltartás és a távoltartás intézményét;
  • kövessék nyomon a távoltartás betartását az elkövető részéről, és széles körben alkalmazzák a vonatkozó szabálysértési őrizetet, illetve elzárást a távoltartó határozatszabályait megszegőkkel szemben;
  • haladéktalanul kezdjék meg a rendőrök rendszeres és országos szakmai képzését a családon belüli erőszak felismerésére és kezelésére, az ebben a témában évtizedek óta aktív nőjogi civil szervezetek bevonásával.

Ezentúl pedig a kormányt és az Országgyűlést is felszólították, hogy vizsgálják felül a távoltartási törvényt és az áldozatok védelmét szolgáló jogszabályokat, valamint haladéktalanul lépjenek az Isztambuli Egyezmény törvénybeiktatásáért.

Az Isztambuli Egyezményt az Európa Tanács dolgozta ki. A nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és annak felszámolási lehetőségeiről szól. A kormány még 2014. márciusában írta alá az egyezményt, a törvénybeiktatására azonban nem mutatkozik valós szándék. A kormányt azóta több platformon is elmarasztalták, Németh Szilárd Fidesz alelnök pedig korábban az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, hogy

amíg Fidesz-többségű parlament van, addig az Isztambuli Egyezmény nem fog átmenni.


A civil szervezetek a felhívásukban arra biztatják az áldozatokat, hogy amennyiben nem megfelelő eljárást vagy védelmet tapasztalnak a rendőrség részéről, tegyenek panaszt. Ezt egyébként a rendőrség is javasolja a saját közleményében. A panasztétel megkönnyítéséhez egy mintát is készítettek.  

A felhívás és a követeléscsomag kidolgozásában az alábbi szervezetek vettek részt:

  • Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület
  • PATENT Egyesület
  • Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
  • Nőkért Egyesület
  • Labrisz Leszbikus Egyesület
  • Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület (VENŐKE)
  • Anthropolis Egyesület
  • JÓL-LÉT Alapítvány
  • EMMA Közhasznú Egyesület
  • Regina Alapítvány Miskolc
  • Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete
  • Egészségért és Elviselhetőbb Életért Kiszombor és Vidéke Alapítvány

A családon belüli erőszak és a családirtás témájával korábban podcastünkben is részletesebben foglalkoztunk. 

(Borítókép:  A családi erőszaknak áldozatul esett nőket megjelenítő figurák állnak a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület demonstrációján amelyen a kényszerláthatás ellen tüntettek a budapesti Kossuth téren 2012 júniusában. - fotó: Kovács Attila / MTI)