Dömötör
9 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Megmérgeztek egy teljes parlagisas-családot Békés megyében

2019.09.18. 10:17

Augusztus 17-én a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság lakossági bejelentés alapján madármérgezésről értesült Békés megyében, a természetvédelmi őr a helyszínen a két kifejlett parlagi sas teteme mellett megtalálta  a nemrég kirepült két fiókát is, így a teljes parlagisas-család áldozatul esett - közölte a Parlagisas.huA természetvédelmi kár 4 millió forint. 

A megmérgezett család négy tagja - fent a hím és a tojó, lent a hím és a tojó fióka
A megmérgezett család négy tagja - fent a hím és a tojó, lent a hím és a tojó fióka
Fotó: Marik Pál, KMNPI

Az egyik szülőről egyedi ornitológiai gyűrűje alapján kiderült, hogy még fiókaként gyűrűzték meg Heves megyében 2016-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai. Ilyen pusztulást csak mérgezés tud okozni, így a tetthely és a közeli területek átvizsgálását már a rendőrség és az MME Méreg- és Tetemkereső Kutyás Egysége végezte.

Több, a mérgezéshez kipreparált galambcsalétket és a mérgezés miatt elpusztult szarkát is találtak a közelben. Mivel a csalétkeket a sasfészek közvetlen közelében helyezték ki, ezért az sem kizárható, hogy az elkövetők szándékosan a sascsaládot vették célba. A tetemeket vizsgálatra a NÉBIH laboratóriumába szállították és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feljelentése alapján a rendőrség nyomozást indított az ügyben.

A sasvédő honlap szerint a sok sasmérgezés történt az elmúlt 15 évben Magyarországon, de egy teljes sas család lemérgezésére 2006 óta nem volt példa. 

Miért mérgezik meg a madarakat?

A Parlagisas.hu szerint a felelőtlen elkövetők leggyakrabban rókákat és varjúféléket akarnak megmérgezni az apróvadak vagy háziállatok védelme érdekében, de öt komoly problémára nem gondolnak:

  1. A mérgezés tiltott vadászati módszer, ráadásul a rókák és varjúfélék gyérítését legális és szelektív módszerekkel is csak kizárólag a vadgazdálkodók végezhetik. Aki ezt engedély nélkül vagy illegális módszerekkel végzi az orvvadászat bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (Btk. 245. §).
  2. A mérgezésekhez használt rendkívül veszélyes szerek szinte mindegyikét régen betiltották Európa-szerte, így már a birtoklásuk is méreggel való visszaélésnek minősül és az elkövetők ezen vétség miatt elzárással büntetendők (Btk. 188. §).
  3. A mérgek az állatok indokolatlan kínszenvedését és pusztulását okozzák, így az elkövetők állatkínzás bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók (Btk. 244. §).
  4. A mérgek nem szelektívek, így szinte minden esetben védett vagy fokozottan védett állatok is áldozatul esnek, így a mérgezők természetkárosítást is elkövetnek, ami akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető (Btk. 242. §).
  5. Nem utolsó sorban ezeknek a szerek kevesebb, mint egy grammja már képes egy felnőtt ember halálát okozni, így az őrizetlenül hagyott méreganyaggal vagy az emiatt elpusztult állattal érintkező emberek is halálos mérgezést szenvedhetnek.

A parlagi sasokat is érintő természetvédelmi problémára a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) is felfigyelt, ezért a faj bekerült abba a nagyszabású nemzetközi adománygyűjtő kampányba, ahol 7 kiemelt fajjal mutatják be az évi 25 000 000 madarat érintő illegális madármészárlások problémáját.