Etelka, Aletta
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Karácsony Gergellyel és Dobrev Klárával is találkozott a finn miniszterelnök Orbán előtt

2019.09.30. 17:57 Módosítva: 2019.09.30. 21:41

Hétfőn Budapestre látogatott az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke. Antti Rinne szociáldemokrata kormányfőt Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozik, este erről tart várhatóan sajtótájékoztatót Orbán. Napközben viszont Dobrev Klárával, DK-s EP-képviselővel és Karácsony Gergely főpolgármester-jelölttel is találkozott a finn miniszterelnök, amiről Dobrev egy videóban számolt be , Karácsony pedig telefonon mondott pár mondatot az Indexnek.

A magyar propagandasajtó és vezető fideszes politikusok - Orbánnal az élen - nap mint nap szállnak bele páros lábbal Finnországba, mióta a soros EU-elnök Finnország nyilvánvalóvá tette, hogy legfőbb célja a jogállamiság megerősítése. Orbán arról beszélt, önuralom kell ahhoz, hogy ne nevessük ki "finn barátainkat", de a propagandasajtó is naponta írja, meg, hogy a finneknél nincs is alkotmánybíróság, a finn média kiegyensúlyozatlan, elnyomják a kisebbségeket, és a finn liberális oktatási modell is romokban hever.

A uniós pénzek oda valók, ahol az emberek ténylegesen használni tudják

Dobrev elmondása szerint a finn miniszterelnök azért jött Magyarországra, hogy tájékozódjon személyesen is, hogy is épül ki ez az illiberális demokrácia.

A megbeszélésen világossá vált, az Európai Unió a jövőben csak tisztességes, nem korrupt és demokratikus kormányoknak fog pénzt adni. Éppen ezért, miután a magyar kormány se nem tisztességes, korrupt ráadásul, és nem is demokratikus, ezért veszélybe kerülnek az európai uniós forrásaink. Arról beszéltem a finn miniszterelnöknek, hogy azon dolgozunk, hogy a jövőben az önkormányzatok a civil szervezetek, az egyesületek, a tudományos intézetek, akiktől Orbán elvette a pénzt, azok közvetlenül pályázhassanak az európai uniós forrásokra

- mondta a politikus, aki szerint az a cél, hogy az Európai Unió döntsön arról, hogy ki az, aki forrást kaphat, és "ne a korrupt Orbán-kormány".

Fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy Tiborczok, Mészárosok, Garancsik, Orbán-papák zsebét gazdagítják az európai uniós pénzek. A uniós pénzek oda valók, ahol az emberek ténylegesen használni tudják: az önkormányzatokhoz, a civil szervezetekhez, az egyesületekhez. Ezért küzdünk, és én azt látom, ebben a finn miniszterelnök is partner lesz

- mondta.

Ahogy hétfői cikkünkben írtuk, Finnország élen jár az EU-ban a jogállamisági kérdések képviseletében, amit az EU-s elnökségük prioritásává is tettek a klímaügy mellett. Fő szorgalmazói, hogy az EU-s költségvetést jogállamisági feltételekhez kössék, ami konkrétan leginkább a magyarokat és a lengyeleket fenyegetné. A téma hangsúlyozása hatással lehet a következő nagy költségvetési tárgyalásokra akkor is, ha a kérdésben, mint azt a papírforma mutatja, nem lesz megegyezés a finn elnökség, vagyis az év végéig.

Valamilyen szankciót ki kell alakítani

A finn miniszterelnökkel Karácsony Gergely is találkozott. Az Indexnek a megbeszélésről, melyen Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Mesterházy Attila, a külügyi bizottság szocialista alelnöke is részt vettek, Karácsony azt mondta, a finn miniszterelnök kifejezetten képben volt a magyar belpolitikai helyzettel kapcsolatban, azt is pontosan tudta, hogy amilyen megosztottan indult korábban az ellenzék, most sikerült a legtöbb helyen közösen indulniuk. Karácsony beszélt neki a magyar médiahelyzetről. Hogy az ellenzéki politikusoknak mennyi lehetőségük és terük van elmondani álláspontjukat, és hogy a kormánypárti sajtó gyakorlatilag nem nevezhető sajtónak, azokkal szemben egyébként sorra nyerik a helyreigazítási pereket, mondta.

Karácsony azt mondta, felvetette az Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnökének, hogy az Unió két hibát követett el: az egyik, hogy nem csinál semmit, nincs semmilyen szankciója annak, ha visszaélnek az uniós jóindulattal, a másik rossz pedig az, hogy a kormányok számára lehetővé teszi, hogy az általuk képviselt politikával szembeni szankciókat az ország ellen hozott szankcióként értelmezzék. Márpedig a források megvonása erre alkalmat fog adni. 

Azokban az ügyekben, amelyek az Európai Unió számára különösen fontos értékek, és a tagállamok nagy elmaradásban vannak, akár azáltal is, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indít velük szemben, tegyék lehetővé, hogy az önkormányzatok közvetlenül pályázható forrásait bővítsék

- mondta, és hozzátette, hogy erre a finn miniszterelnök kifejezetten nyitottnak mutatkozott.

Karácsony szerint a finn politikus a beszélgetés végén kifejezetten mint szociáldemokrata pártelnök, és nem mint finn miniszterelnök, de sok sikert kívánt a választásokhoz.

Hogy mennyi esély van arra, hogy az EU-s költségvetést valamilyen szinten a jogállamisági feltételekhez kössék, arra Karácsony szerint a finn miniszterelnök az mondta, hogy erről minden tagállammal tárgyaltak már, beleértve Magyarországgal is, és senki sem volt teljesen elzárkózó.

Nyilván a magyar kormány álláspontja úgy alakul, hogy idehaza mást mondanak, mint Brüsszelben. Mi kifejeztük azt, hogy bennünk erős szkepszis van azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány elfogad-e bármilyen olyan szankciót, amelyről mondjuk az Európai Bíróság, vagy más olyan, független fórum dönt, ahol nem politikai játszma zajlik, hanem világos, előre lefektetett szabályok alapján járnak el

– mondta Karácsony, de hozzátette, hogy a finn miniszterelnök nagyon magabiztos volt abból a szempontból, hogy valamilyen szankciót ki kell alakítani azokkal a tagállamokkal szemben, akik szembe mennek az európai értékekkel. 

A Finnország elleni magyar támadások egyébként sokkolták a magyarokat hagyományosan testvérnemzetnek tekintő finneket. Helsinkiben kérdeztünk helyieket, magyarbarátokat és kint élő magyarokat, hogy az ő szemükben mégis mi ez az egész, a válaszokat ebben a cikkünkben olvashatják. Joonas Pörsti, a Finn Külügyi Intézet kutatója, a Finnish Journal of Foreign Affairs főszerkesztője például azt mondta, a magyar kijelentések őt bizonyos szempontból a szovjet propagandára emlékeztetik, amikor a szovjetek a finn kommunistákon keresztül kérdőjelezték meg rendszeresen a finn demokráciát: „igaz, annak több ideológiai tartalma volt, ez most ahhoz képest tiszta propaganda”.