Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Orbán fake newsnak mondta, hogy a veje EU-s pénzeket kapott

2019.09.30. 22:48
A valódi, jogállamisággal kapcsolatos vitakérdéseket illetően szűkszavú közös sajtótájékoztatót tartott hétfő este Orbán Viktor és Antti Rinne finn miniszterelnök. Orbán ugyanakkor megerősítette, hogy Várhelyi Olivért jelölte EU-s biztosnak Trócsányi helyett, azt hangsúlyozta, hogy az EP nem válogathat a magyar jelöltek között. Szerinte az EU-s költségvetés jogállamisághoz kötése egyelőre csak politikai szlogen, nekünk a jogállamiság amúgy sem jogi kérdés. Amikor finn kollégáját Tiborczról kérdezték, Orbán magához vette a szót, és azt állította, fake news, hogy a veje EU-s pénzeket kapott.

Antti Rinne finn miniszterelnök Prágából jött Budapestre, miután a cseh fővárosban Andrej Babišsal találkozott. Orbán Viktor Jacques Chirac párizsi gyászmiséjéről érkezett haza, hogy a történelmi mélyponton lévő finn–magyar kapcsolatok közben tárgyaljon az EU soros elnökségét betöltő Finnország szocdem kormányfőjével. A konfliktus oka, hogy Finnország az EU-n belül széles koalíciót próbál összehozni, hogy a jövőben jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat – a tervre Orbán Tusványoson szólt lekicsinylően „finn barátainkról”, a fideszes propagandasajtó kettős mércéről cikkez, arról, hogy Finnországban szerintük sokkal inkább van demokratikus deficit, mint nálunk. A finn közvélemény meghökkenéssel figyelte az elmúlt hónapok finnellenes magyar reakcióit.

A hétfő esti találkozójuk után a közös sajtótájékoztatón a gazdasági kapcsolatok erősítése és más kötelező diplomáciai körök után Orbán megerősítette a napközbeni sajtóértesüléseket, hogy Trócsányi megbuktatása után Várhelyi Olivért jelöli EU-s biztosnak. Azt, hogy politikus helyett technokratát küld Magyarország biztosként Brüsszelbe, azzal indokolta, hogy az EP nem válogathat a magyar nép által megválasztottak között.

Lehet klímamegegyezés

A finn–magyar szempontból is releváns ügyek közül legérdemibbnek a kölcsönös klímapolitikai vállveregetés tűnt. A finn EU-elnökség egyik prioritása a 2050-es EU-s karbonsemlegességi klímacél elfogadtatása még ebben az évben. Ezt azonban júniusban a lengyeleket követve, a csehek és az észtek társaságában Magyarország júniusban megvétózta. Ezt a kelet-európai blokkot szeretnék a finnek feloldani, és a finn miniszterelnök erről most konkrétumok nélkül, de optimistán nyilatkozott: reménye szerint még a finn elnökség alatt meglehet az EU-s megegyezés. Az tudható, hogy a magyar vétó visszavonását a magyar kormány alapvetően extra kompenzációs forrásokhoz, vagyis pénzhez köti – ennek részleteiről azonban most nem esett szó.

Orbán Viktor egyébként a két ország klímapolitikájának hasonlóságait emelte ki, arra utalt, hogy a finnek is orosz atomerőművet építenek. Orbán arról beszélt, hogy a klímasemlegességet szerinte nem lehet elérni atomerőmű nélkül. Azt ő is elismerte, hogy a finnek Magyarországnál ambiciózusabb klímacélokat tűztek ki (a finnek már 2035-re karbonsemlegesek akarnak lenni, mi 2050-be se mentünk még bele).

A jogállamisági feltétel csak politikai szlogen

A finn miniszterelnök ezúttal is megerősítette, hogy a jogállamisági szempontok betartásához akarják kötni a következő nagy költségvetési ciklusban az EU-s támogatásokat. Rinne azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt napokban közeledtek a tagállamok álláspontjai, hogy az EU-s költségvetés kialakításakor a jövőben vegyék figyelembe

  • klímaváltozás elleni intézkedéseket,
  • a bevándorlásra hozott válaszokat
  • és a jogállamiság betartását.

Megerősítette: Orbánnak is arról beszélt arról, hogy az EU-s pénzek folyósítását a jogállamiság elveinek betartásához kötnék, és az EU-s bővítés egyik fő szempontja is a jogállamiság lenne.

Orbán Viktor szavaiból azonban nem úgy tűnt, hogy a magyar kormány nagyon komolyan venné és a közeljövőben realisztikus forgatókönyvnek tekintené a jogállamisági mechanizmus intézményesítését. Azt hangsúlyozta, hogy egyelőre nem lát kiérlelt javaslatot az asztalon, leírt szöveg helyett inkább csak politikai szlogennek látja a kondicionalitást (vagyis a jogállamiságtól függővé tett EU-s támogatásokra vonatkozó javaslatot).

A magyaroknak a jogállam nem jogi kérdés

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a hetes cikkely szerinti eljárást meg kellene szüntetni Magyarország ellen, Orbán azzal kezdte, hogy „mi nem voltunk olyan szerencsések, mint a finnek, minket a II. világháború után megszálltak, és itt több mint negyven évig diktatúra volt”, és a finnek talán nem értik, hogy

a jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés.

„Ilyenkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg” – mondta. Orbán arról beszélt, hogy nem arra épülnek a nemzetközi kapcsolatok, hogy sértegessük egymást. Nehéz jogállamiságot összemérni a különböző országokkal. Van, ami nálunk van, és a jogállamiság alapja, a finneknél nincs. Ettől még nem gyengébbek. De nem javasolja, hogy egy másik ország miniszterelnökének a fejét meg lehet mosni jogállamiság ügyben. Szeretné, ha nem használnák ezt politikai fegyverként Magyarország ellen, „de ha kell, akkor küzdeni fogunk” – fogalmazott Orbán Viktor.

Tiborcz egy fake news

A sajtótájékoztatón egy finn újságíró arról próbálta kérdezni a finn miniszterelnököt, hogy hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán Viktor vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogy lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat. Rinne helyett azonban Orbán válaszolt.

Bár a kérdés nem hozzám szólt, de ön nem mond igazat, ez egy fake news

– mondta Orbán Viktor, lényegében azt állítva, hogy Tiborcz István nem kapott EU-s támogatásokat (az Elios-ügy részleteiről pl. ebben az összefoglaló cikkünkben olvashat). A finn miniszterelnök általánosságban válaszolt: ha valakik nem tartják be a közös szabályokat, szankcióknak kell következniük.

15%
4290 Ft
3647 Ft
15%
3499 Ft
2975 Ft