Greenpeace: Zöldek a főpolgármester-jelöltek, de nem eléggé

A klímaügyek irányítása tekintetében mindhárom jelöltnél látni az elköteleződést, de maradnak kérdések. Karácsony Gergely a szükséges szervezeti, személyzeti feltételek megteremtését ígéri a „klímaváltozás elleni harchoz”, ennek pontos kereteit azonban sem levelében, sem programjában nem világítja meg. Puzsér Róbert a főváros valamiért pusztán „klímaadaptációs”-ként aposztrofált politikáját a „Klímaügyi Titkárságnak” megfelelő, vagy annál erősebb formában tervezi megjeleníteni. Emellett azt ígéri, hogy minden budapesti szakpolitikát átsző majd a klímapolitika. A Tarlós István nevében válaszoló titkárság számos dokumentumot felsorol levelében, konkrétumok nélkül. Budapest Klímastratégiája megemlékezik a Klímaügyi Titkárságról, de az ennek szentelt rövid említésből nem derülnek ki a részletek.

Zöldterületek ügyében mindhárom jelölt sokat ígér, de csak Puzsértól kapott a Greenpeace ígéretet cselekvési terv megalkotására. Karácsony cselekvési terv és költségvetés készítését nem ígéri, átfogó zöldfelületfejlesztési programot azonban igen. Kiemelendő elem nála, hogy a fejlesztések dedikált felelőst kapnának a budapesti főkertész személyében. Puzsér elengedhetetlennek nevezi, hogy 2020 közepéig kidolgozott cselekvési terv álljon rendelkezésre, és a kerületekkel közös stratégiát is kidolgozna. A Tarlós-kabinet által hivatkozott, már létező fővárosi dokumentumok írnak a zöldfelületek, vízfelületek arányának növeléséről, ehhez azonban nem talált hozzárendelt forrást a Greenpeace, csak a fák, fasorok védelmére, új fák ültetésére.

A hőhullámokhoz való alkalmazkodás kérdésében látszik, hogy a jelöltek fontosnak tartják a kérdést, de a cselekvés tekintetében jobbára szerteágazó, vázlatosnak tekinthető ígéreteket nyújtottak. Karácsony nem ígéri cselekvési és költségvetési terv készítését, de ígéretet tesz arra, hogy a közterületek átalakításakor alapvető szempont lesz a klímaadaptációs képesség biztosítása. Puzsér cselekvési terv és költségvetés készítését szintén nem említi, ellenben a hőhullámok hatásainak mérséklése terén a zöld infrastruktúra fejlesztését emeli ki, és ígéri, hogy az épített infrastruktúra felkészítése is a program része lesz. A Budapesti Klímastratégia (Tarlós) több ponton is foglalkozik a kérdéssel, cselekvési tervet azonban nem foglal magába, a konkrét, forrással ellátott intézkedések száma és a célra szánt összeg (2020-ig 15 millió és 20 millió forint) alacsony. 

A Greenpeace a légszennyezés mihamarabbi csökkentésének megoldását a szennyező járművek fővárosból való fokozatos kitiltásában látja. Ezt teljes mértékben egyik jelölt sem vállalta be, ám részben bevezetnének tilalmakat (Karácsony) vagy jelentős útdíjakat a kiemelten a szennyező dízelekre (Puzsér). Karácsony és Puzsér továbbá növelné a budapesti légszennyezés-mérőállomások számát és azok színvonalát.

Karácsony válaszában hivatkozik a Budapest Mindenkié programjára, melyben deklarálja, hogy szeretne alacsony kibocsátású zónákat bevezetni a londoni és a madridi példákat figyelembe véve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kitiltaná a szennyező járműveket a város bizonyos részeiről. Azaz nem az egész városban, hanem egyes területekről lennének kitiltva a járművek és egyelőre nem ismert, hogy mikortól és mekkora területen. Behajtási díjat tesztelést követően és népszavazástól függően vezetne be Karácsony, ám nem ír szennyezés alapú megkülönböztetésről. A szennyező turistabuszok korlátozását is ígéri Karácsony, ám pontos részletek nélkül. Válaszából és programjából nem egyértelmű, hogy az egyéb szennyező belső égésű motoros járműveket miként korlátozná.

Puzsér a szennyező járműveket nem kitiltaná, hanem bevezetne egy napidíj, illetve kilométer alapú fővárosi útdíjrendszert, ami magasabb lenne a dízelekre (10 évnél fiatalabbakra másfélszeres, 10 évnél idősebbekre kétszeres). Az útdíj vonatkozna motorokra, robogókra és tehergépjárművekre is. A jelölt ettől várja ezek fokozatos kiszorulását. Emellett Puzsér programjának része, hogy a belvárost, valamint a kerületek bizonyos frekventált részeit mentessé tegye a gépjárművektől.

Tarlós válasza nem tartalmaz ígéretet a szennyező járművek általános tilalmára. Csupán a szmogriadó rendelet már megszületett módosítására hivatkozik, ami – bár jelentősen korlátozza a szennyező járműveket –, de csak szmogriadó esetén. A válasz kitér továbbá a taxik már megszületett szabályozására, mely újabb járművek használatát írja elő számukra. A levélben nincs szó a szennyező buszok kitiltásáról, de látható, hogy a buszflotta modernizációja már elindult és a tervek szerint ez tovább folytatódik. Tarlós a szennyező turistabuszokat sem tiltaná ki a válasz alapján, ám említi, hogy korábbi intézkedése eredményeképp új engedélyt turistabuszok csak legalább EURO 4-es motorral vagy beépített részecskeszűrővel kaphatnak. 

Karácsony és Puzsér is ígéri a hajóforgalom csökkentését, a szennyező hajók lehetőségek szerinti korlátozását. A jelenlegi fővárosi vezetés álláspontja szerint a hajók jelentette légszennyezés csökkentésében nincs hatásköre a főpolgármesternek. A Greenpeace kérdéseit és az azokra adott válaszokat részletesen itt olvashatja el.