Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Jó városnak érezzük Budapestet?

budapest valasztas zavech
Nem pártszimpátiára és nem személyes népszerűségre voltunk kíváncsiak, hanem arra, hogyan értékelik a fővárosi életvitel körülményeit és lehetőségeit a budapesti lakosok. Miközben az egyes jelöltek népszerűsége szélsőségesen befolyásolja Budapest elmúlt ötéves fejlődésének megítélését, a Závecz Research Index számára készített kutatásából az is kiderül, mi keseríti meg leginkább a budapestiek mindennapjait a valóságban.

A budapestiek pontosan fele érzi úgy, hogy egy fejlődő városban él, 41 százalék stagnálónak, 8 százalék pedig kifejezetten hanyatlónak találja a fővárost – derült ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából, amelyet az Index számára készített.

A reprezentatív felmérésben elsősorban nem pártpreferenciákat, hanem azt vizsgáltuk, mennyire elégedettek a városvezetéssel, vagy mennyire látják a nagyvárosi hiányosságokat a kérdezettek. Az adatokból egyértelmű, Budapest lényegesen kritikusabb, mint a vidéki nagyvárosok lakossága, de ez nem személyi kérdés: a város- és kerületvezetők megítélése rendre pozitívabb, mint arra a közszolgáltatásokkal való elégedettségi mutatókból következtetni lehet.

A felmérés a fővárosi felnőtt népességet reprezentáló, 1000 fős mintán készült szeptember 30. és október 4. között. A legszembetűnőbb a fővárosi választópolgárok felkészültsége volt, hiszen például arra a kérdésre, hogy tisztában vannak-e azzal, ki jelenleg a kerületi polgármesterük, 79 százalék tudta megnevezni a kerületvezetőt, és csupán 21 százalék nem. Viszonylag magasnak tekinthető azok aránya is, akik az ellenzéki pártok közös kerületi polgármesterjelöltjét ismerték: 58 százalék meg tudta nevezni ezt a jelöltet, 42 százalék válaszolt nemmel a kérdésre.

Még a kerületvezetőknél is jobban ismerik a fővárosiak Budapest jelenlegi főpolgármesterét. A kérdésre a válaszadók 84 százaléka meg tudta nevezni Tarlós Istvánt, és mindössze 16 százalék nem ismerte a Fidesz–KDNP főpolgármesterének nevét. Arra, hogy ki az ellenzéki pártok közös főpolgármester-jelöltje, a válaszadók 75 százaléka azt felelte, hogy Karácsony Gergely. A megkérdezettek 24 százaléka nem tudott válaszolni, és 1 százalék nevezett meg más jelöltet.

De hogy a fővárosi lakosság mennyire elégedett a kerületük fejlődésével, a kerületi vezetők elmúlt öt évben végzett munkájával?

Átlagosan 3,6-ra osztályozták polgármestereiket a budapestiek. a közepes osztályzatot a választók 37 százaléka, a jót, azaz a 4-est 33 százalék választotta.

Elégtelenre mindössze a fővárosi választók 4 százaléka értékelte polgármesterét, a rendkívül elégedettek, azaz az ötös osztályzatot adók aránya pedig 18 százalékra rúgott.

Hasonlóképpen a Tarlós István vezette főváros is közepesre vizsgázott, a pontos átlag 3,2 lett.

A válaszadók 9 százaléka elégtelenre osztályozta a főpolgármestert és a fideszes városvezetést, 17 százaléka kettest, azaz elégségest adott. 34 százalék értékelte közepesre az elmúlt öt évet. Jónak, azaz 4-esnek megfelelő osztályzatot a válaszadók 20 százalékánál ért el Tarlós, és 16 százalék mondta, hogy rendkívül elégedett Budapest vezetésével.

Érdekesen alakultak a kampányban bevett, megszokott ígéretek teljesülését érintő kérdésekre adott válaszok. Az egyes fővárosi kerületvezetők esetében ugyanis a válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy inkább megvalósultak ígéretei, 8 százalék úgy látja, teljes mértékben megvalósultak ezek. A válaszadók 15 százaléka mondta, hogy inkább nem érzékeli az ígéretek beteljesítését, 7 százalék szerint egyáltalán nem valósultak meg, és

a budapestieket reprezentálók 18 százaléka felelt úgy: nem is tudja, mit ígértek neki öt évvel ezelőtt.

A főváros vezetőinek öt évvel ezelőtt tett ígéretei esetében 8 százalék látta úgy, hogy Tarlós teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, 35 százalék szerint inkább megvalósultak, 32 százalék szerint viszont inkább nem valósultak meg ezek az ígéretek. A főpolgármester, illetve a fideszes városvezetés ígéreteiben 5 százalék csalódott nagyon, szerintük egyáltalán nem valósult meg semmi, 14 százaléka a válaszadóknak viszont ebben az esetben sem tudta, milyen ígéretek voltak.

Szinte egyenlő arányban osztoznak a Budapest fejlődésével elégedettek és elégedetlenek: az idevágó kérdésre a válaszadók 50 százaléka azt mondta, a főváros fejlődik, 41 százalék szerint stagnál, míg 8 százalék azt mondta, Budapest kifejezetten hanyatlik.

Mindezt alaposan árnyalta, amikor a budapesti közszolgáltatásokkal és egyéb, önkormányzati hatáskörben lévő feladatokkal kapcsolatban kérdeztünk rá a helyiek elégedettségére. A felmérés eredményei szerint ugyanis

a budapestiek kizárólag a szórakozási lehetőségek és a kulturális élet esetében értékelték jónak, 4-es átlagon felülinek a főváros teljesítményét.

Ezzel szemben például a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság területén vagy éppen olyan hétköznapi problémák esetén, mint a parkolóhelyek száma (ami nyilván összefüggésben lehet a korábban ígért, máig sem megvalósult P+R parkolók építésével és egyéb fővárosi intézkedésekkel) a válaszadók még közepesre sem tartják Budapestet, előbbi esetében 2,4, a parkolás terén 2,5-ös átlagot hozott a felmérés.

A kutatás szerint a budapestiek roppant elégedetlenek az utak és járdák állapotával (átlagosan 2,5-re értékelték ezt), de hasonlóan negatívan ítélték meg az útfelújítások szervezettségét is (2,7). Ami a fővárosi egészségügyi ellátást illeti: miután csak a járóbeteg-szakellátás tartozik mára önkormányzati hatáskörbe, erre kérdeztünk rá. Az orvoshoz jutás – vélhetően elsősorban a várólisták, betegfogadási problémák miatt – 2,7-es átlaggal vizsgázott, és ugyanennyit kapott a budapesti betegellátás színvonala is.

Érdekesség, hogy az egyik leghangosabb probléma, a fővárosi tömegközlekedés az itt élők értékelésében az egyik legpozitívabb, bár még így is csak a 3,4-es átlagot hozta, ahogyan az elmúlt hónapokban, években a közbeszéd tárgyává vált lakhatási lehetőségek is közepesre vizsgáztak, ezt a budapestiek 3,3-ra értékelték.

Az mindenesetre biztos, hogy szinte pártszimpátiától függetlenül egyetértettek a válaszadók abban: lenne mit jobban megszervezni a fővárosban. Más kérdés ugyanakkor, hogy a válaszadók 36 százaléka szerint a főváros vezetése a befizetett adókat olyan fejlesztésekre költi, amelyekre a legnagyobb szüksége van Budapestnek, míg 46 százalék úgy látta: nem, nem ilyen fejlesztésekre megy a pénz.

Fordított azonban ennek megítélése a kerületekben, hiszen ott 46 százalék mondta azt, hogy a helyi polgármester és csapata a megfelelő célra fordítja a kerületi bevételeket, míg 37 százalék úgy látta, hogy nem olyan fejlesztésekre megy el a közpénz, amire a helyieknek a legnagyobb szükségük lenne.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)