A Békehozó és a Félelem Felszámolója között választhat Vásárhely

Az október 13-i választás nyitottnak tűnik Hódmezővásárhelyen, de látható, hogy a Fidesz tanult a tavaly februári kudarcból: miközben Orbán Viktor a pártkongresszuson üdvözölte, hogy minden korábbinál több polgármesterjelöltje van a Fidesznek, addig az egykor megfellebbezhetetlenül fideszes fellegvárban – ahol tavaly az országgyűlési választáson a Fidesz színeiben Lázár János viszonylag könnyedén behúzta az egyéni mandátumot – a kormánypárt inkább függetlenként indított jelölt mellé állt be, kerülve a narancssárga bármilyen árnyalatát. Grezsa István civilzöldbe öltöztetett plakátjain a kulcsszó a béke, amit az egykori körzeti orvos helyreállítani hivatott.

Márki-Zay szerint ez azonban akkor áll be, ha végre olyan közgyűlése lesz a városnak, amelynek többsége őt támogatja. Úgy véli, Lázár János továbbra is igyekszik irányítása alatt tartani a fideszes önkormányzati képviselőket, és távol tartani a vállalkozókat az önkormányzattal való együttműködéstől, pályázatoktól. „Helyben még számít a szava, bár szerintem az országos nagypolitikába számára már nincs visszaút” – mondta Lázárról, akivel utoljára tavaly nyáron találkozott, de pár szóbeli ígéret ellenére nem járt közben a város érdekében a miniszterből képviselővé és kormánybiztossá lett Lázár, akivel békülni sem sikerült.

A választók mintha unnák az egészet

„Én nem megyek, egyikben sem bízom” – legyint Márki-Zay és Grezsa István plakátjára egy asszony, nem messze az eszesen ravasz és a pökhendi tekintet között ügyesen egyensúlyozó, Rapcsák András néhai polgármesternek emléket állító szobor közelében. „Ha jönne közülünk egy rendes paraszt, azt támogatnám, engem ezek viszont ne győzködjenek! Hívtak telefonon, el is küldtem az anyjába, tessék, paraszt vagyok, vállalom” – mondta

Felnőtt lánya sem nagyon lelkesedik a választásért, de ha megy, akkor a Fideszre szavaz, mert ők vezetik az országot, így a városnak is több lehetősége lesz. És ha másmilyen kormány lenne? Akkor annak a jelöltjét támogatná. Ez a szempont – amit a kormány is sokszor hangoztat – szinte minden megkérdezettnél előjött, igaz, többnyire úgy, hogy ez csak a Fidesz kormány esetében igaz, más kormánnyal szemben is inkább a Fidesz jelöltjét támogatná.

„Nem örülök a Fidesz kormánynak, de ők vannak hatalmon, így a városban is rájuk van szükség” – mondta egy fiatalember. Miközben elhangzott Grezsa István neve, egy arra kerékpározó asszony odaszólt: „Ne hagyja magát megtéveszteni, Grezsa nem független!”

Egy idős úr arról beszélt, hogy ideje lenne nem mások gazdagodására irigykedni. „Nem Lázár Jánosra kell emiatt fújni, hanem a várossal foglalkozni és véget vetni a gyűlölködésnek”. Ez szerinte leggyorsabban Grezsát és a Szeretünk Vásárhely+KDNP+Fidesz jelöltjeinek győzelmével érhető el.

Mert aki nem akarja, hogy az unokájának a torkát elvágja egy migráns, az a Fideszre szavaz

– mondta az idős férfi.

Nem sokkal távolabb egy Márki-Zay-plakátot kerekeken húzó asszony tekert át a téren. „Mondanak mindenfélét, amikor meglátják a plakátot, de a legtöbben inkább drukkolnak. Szeretném, ha vége lenne a gyűlölködésnek és a félelemnek” – mondta a nyugdíjaskorú nő.

Hódmezővásárhelyen sok az árok

Az 50 ezres városban könnyű most útépítésekbe botlani, zajlik a tram-train építése. Ennek megítélése néha úgy tűnik, politikai alapú: aki a Fideszt támogatja, az üdvözli a Lázár János által kilobbizott projektet, aki nem, az feleslegesnek találja a Szeged és Hódmezővásárhely között futó elővárosi villamost. De azért akad, aki felülemelkedik a sínekhez ásott árkokon és vagy fideszesként tartja rossznak a projektet vagy Márki-Zay mellett kiállva lát benne fantáziát.

„Felesleges, de ha már épül, inkább készüljön el” – mondja erről Márki-Zay Péter. A polgármester szerint talán valóban lerövidül ezzel az út a két város között, de szomorúnak tartja, hogy az elmúlt 30 év Hódmezővásárhelyen csak látványberuházásokról szólt, új nagy vállalatok nem jöttek a városba, legfeljebb a régi porcelángyárat vették át.

Szerinte erre nem volt meg az igazi szándék elődeinél, ő most bízik abban, hogy jönnek új cégek az új ipari parkba, tervben van egy bútorgyár megjelenése, amely 80-100 főnek adhat munkát. Ezen kívül egy építőipari üzem telepítésére is megjött a telekvásárlásról szóló közgyűlési jóváhagyás.

Ettől eltekintve azonban az együttműködés közte és a fideszes többségű közgyűlés között rossz, leszámítva, hogy a választás közeledtével néhány beruházáshoz megadta a jóváhagyását a közgyűlés, például a bölcsőde 230 millió forintos projektjére.

Példaként megemlített egy telket, amit az állam tízmillióért megvett volna egy iskolai fejlesztéshez, ám a testület megszavazta, hogy ingyen adják át a területet. Egy másik esetben százmilliót követel egy hulladékgazdálkodó cégtől, éves díjként, ám ezt az igényét már tavaly is elbukta a bíróságon, miközben a cég évi ötmilliót készséggel fizetne. Tavaly pedig 40 millió forint tao-pénzről mondott le az önkormányzat azzal, hogy ingyen bocsátotta rendelkezésre a sportlétesítményeket a sportegyesületeknek.

Ez az állapot akkor szűnne meg, ha a közgyűlés többsége őt támogatná. Szerinte kizárólag ez számít, az sokkal kevésbé, hogy eközben a kormány milyen színezetű.

A Modern Városok Program lassulása sem azért történt, mert a Fidesz ki akar tolni a polgármesterrel: Márki-Zay szerint erre egyszerűen nincs pénz a központi költségvetésben – a hivatalos magyarázat szerint munkaerőhiány van és az építőipar kapacitásának határára ért –, ezért intik türelemre a fideszes vezetésű városokat is.

A választás tétje a polgármester szerint tehát nem a központi források megszerzése, és persze nem is az, hogy migránsváros lesz-e Hódmezővásárhelyből vagy az ellenzéki vezetésű városokból. „Nem polgármesteri kompetencia” a migránsok beengedése – mondta, megjegyezve, hogy egyébként az is ostoba, aki azt gondolja, hogy a Fidesz a gyakorlatban nem engedi be a migránsokat – hiszen ott a letelepedési kötvény, vagy a szerb és ukrán állampolgároknak megadott könnyített munkavállalási engedély.

Azoknak, akik egyetértőn vagy kényszerből, de elfogadják a Fidesz által gyakran hangoztatott érvet, hogy a városok jobban járnak, ha az önkormányzat vezetése ugyanolyan színű, mint a kormány, Márki-Zay azt üzeni:

Akik maffiaállamot akarnak, szavazzanak a Fideszre.

Az önkormányzati választás Márki-Zay szerint elsősorban valóban a településekről szól, de nem áll önmagában:

Ez a választás már 2022 tesztje

– mondta, megismételve szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom nyáron megfogalmazott üzenetét. Igaz, a 2018. februári is ebben a kontextusban volt értelmezve, mondván, ha Hódmezővásárhelyen nyer az egységes ellenzék, akkor a parlamentin is megszorongathatja a Fideszt, ám 2018 áprilisában a kormánypárt simán nyert kétharmaddal. Márki-Zay is elismeri, hogy az országos és a helyi választás más, mert sok fideszes van, aki rá szavaz.

Szerinte jó jel, hogy a Fidesz tavaly nem merte a közgyűlés feloszlatásával kikényszeríteni az önkormányzati választást. Az is a kormánypárt saját győzelmével kapcsolatos kétségeit mutatja, hogy Márki-Zay ellen is működött a kampány-közvélemény-kutatás hibridje.

Telefonon arról érdeklődtek a választóknál, hogy „Akkor is támogatná-e Márki-Zay Pétert, ha kiderülne, hogy titkos megállapodást kötött Gyurcsány Ferenccel a migránsok betelepítéséről” – idézte fel Márki-Zay. Mivel a kérdésbe bújtatott állítást jóval kevesebben hitték el, mint amennyien egyébként az országgyűlési választáson a Fideszre szavaztak, a polgármester szerint továbbra is igaz, hogy számíthat olyan szavazókra is, akik a parlamenti választáson egyébként a Fideszt támogatnák. 

Grezsa István: Márki-Zay folytatta a polgárháborút

Ez a tavaly februári eredmények alapján bizonyosan így van, ez is magyarázhatja, miért döntött úgy a Fidesz, hogy ezúttal egy független jelöltet támogat. 

„Meggyőződésem, hogy a háborús hangulatot további 5 évre meghosszabbította volna az, ha a Fidesz is saját jelöltet állít a mostani választáson, különösen, ha az a győzni is esélyes Lázár János” – válaszolta írásban Grezsa István, aki „nem a tavaly február előtti állapot helyreállítását akarja, hanem azt, hogy csakugyan új korszakot kezdjünk Vásárhely életében”.

„Független jelölt vagyok, így sem okom, sem jogom nem lett volna arra, hogy bármelyik párt logóját vagy színét fölhasználjam a kampányanyagjaimon. Ugyanakkor soha egyetlen pillanatra sem tagadtam vagy akárcsak hallgattam el a választópolgárok elől sem azt, hogy jobboldali, konzervatív világnézetű ember vagyok, sem azt, hogy – pártonkívüliként – a kormánypárt helyi frakciójában, illetve a kárpátaljai óvodafejlesztések kormánybiztosaként dolgoztam az elmúlt években.”

Szerinte Márki-Zay győzelméhez valóban hozzájárulhatott az ellene vitt negatív kampány is, amely Grezsa politikai ízlésétől távol állt. Márki-Zay is harciasan kampányolt, „A nagyobb bajnak azt láttam, hogy a kampányolással, a harci hangulat fönntartásával a nyertes választás után sem hagyott fel a polgármester úr” és ez fontosabb volt a helyi ügyek kezelésénél.

Miközben ezzel elismeri a Fidesz részleges felelősségét a korábban kialakult helyzetben, – ezért áll kampánya középpontjában a béke –, Grezsa szerint az országosan ismét az ellenzék migránsbetelepítő szándékairól beszélő Fidesz kampánystratégiája nem rá tartozik. Hogy akar-e migránsokat betelepíteni az ellenzék, arról „Márki-Zay Pétert kell megkérdezni. Az én elvem az, hogy semmit a vásárhelyiekről a vásárhelyiek nélkül és semmit a magyarokról a magyarok nélkül, ez pedig a migránsok betelepítésére is igaz.”

Grezsa szerint Márki-Zay „négy dolgot ígért. Szeretetet, transzparenciát, nyitottságot és fejlődést. Ehhez képest nemcsak szüntelen, de gyakran méltánytalan politikai támadások köthetők a nevéhez (a kampányban nekem is kijutott: apám állítólagos ügynökmúltjáról vagy a házasságon kívül született negyedik gyerekről is beszélt, bár igen körmönfont módon); ami a transzparenciát illeti, nem egy esetben átláthatatlan városházi döntésekről érkeznek nyugtalanító hírek (elég, ha az olaszszemét-ügy zavaros történetére utalok), a nyitottság nevében lezárta a városházát a vásárhelyiek elől” – mondta a beléptető rendszerre utalva, amely azóta valamelyest finomodott, ám a kormánypárti képviselők szerint így is ellentmond az átláthatóság elvének, ráadásul kellemetlen helyzetbe hozza azokat, akiknek ügyeiket mások füle hallatára kell egy ügyintézőnek előzetesen elmondania, mielőtt a megfelelő helyre irányítják.

A túloldalon másképp látszik

„Gyerekes lenne azt állítani, hogy azzal kezdődött, hogy visszaütöttem. A megromlott kapcsolatban mind a két fél benne van” – ismerte el a KDNP helyi vezetője is. Bálint Gabriella szerint ezért újult meg a pártszövetség helyben, és jött létre a Grezsát indító „Szeretem Vásárhelyt” civil szervezet és a Fidesz–KDNP összefogása. 10 jelöltből csak négy volt a korábbi közgyűlésben, és Bálint szerint örvendetes az is, hogy a jelöltjeik fele nő. Ez is egy gesztus „a béke és a szeretet irányában” – mondta az állóháborút rendkívül károsnak tartó politikus, aki tavaly februárban arra figyelmeztette a választókat, hogy ha Márki-Zayra szavaznak, akkor a város a Soros-szervezetek dél-magyarországi bázisa lehet, amely megnyitja a kapukat a migránsok előtt.

„A migránstéma nem jelenik meg az önkormányzati választáson” – mondta a KDNP-s politikus, Grezsa István békére fókuszáló kampányát említve. Hozzá hasonlóan gondolja Korsós Ágnes, egykori jegyző, akit még tavaly márciusban bocsátott el a polgármester, és most a Szeretem Hódmezővásárhelyt kérésére elindul egy képviselői helyért. Szerinte azonban nem alaptalan a migránstéma felvetése az önkormányzati választáson: „Befogadásukhoz önálló hatásköre nincs a polgármesternek, de ha olyan testület alakul ki, amely gondolkodás nélkül hajtja végre az ő döntéseit, akkor elképzelhető, hogy tényleg megjelennek a migránsok”, mondta. A közigazgatásban 41 évet lehúzott jogász, aki a város eddigi összes polgármesterével együtt dolgozott, nem zárja ki, hogy az EU megpróbálja lehetővé tenni, hogy a városok közvetlenül is befogadhassanak migránsokat – bár nem világos, hogyan kerülhetnék ki az államot.  

A jelöltek szerint az egészségtelenül felfokozott hangulat lassan két éve indult Hódmezővásárhelyen, és örvendetes lenne, ha ez véget érne. Márki-Zay azonban erre nem vevő, „országos politikát vitt be az önkormányzatba”.

Szerintük más a helyzet az önkormányzat gazdálkodásával is, mint amit a polgármester állít:

• a sportlétesítmények bérleti díjáról azért mondott le az önkormányzat, mert a sportegyesületek nem kapták meg a tao-pénzeket, így tartozásba verték volna őket a bérleti díjjal, elesve a későbbi tao-pénzek lehetőségétől.
• És azért nem kapták meg, mert Márki-Zay minden vállalkozót letolvajozott. Márki-Zay szerint valójában Lázár János próbálta megakadályozni, hogy a cégek pénzt nyomjanak az egyesületekbe.
• Az is vitatható eredmény Bálint és az eddig minden polgármester alatt szolgált jegyző, a most képviselőségért induló Korsós Ágnes szerint, hogy kevesebb lett a kifizetetlen számlákkal felhalmozódott lejárt tartozás. Ez Márki-Zay szerint egymilliárd forint volt, most csak 300 millió, amit feszes költségvetési fegyelemmel értek el. A Fidesz támogatottjai szerint csak azért lett egymilliárd a tartozás 2018 tavaszán, mert Márki-Zay elűzte az önkormányzatban dolgozó szakértő, tapasztalattal rendelkező munkatársakat, így a céltámogatások felhasználásának elszámolásakor rengeteg hibát vétett az új gárda.

Korsós Ágnes (ex)jegyző tavaly márciusi elbocsátása téma volt annak idején a városban. Vele együtt az elmúlt másfél évben több tucatnyian hagyták ott az önkormányzatot. Az történteket azonban másképp ítélik meg: személyi bérek megvonásával lehetetlenítette el az embereket Márki-Zay, így sokan kénytelenek voltak elmenni, a polgármester szerint viszont Lázár János igyekezett minél több embert áthúzni a minisztériumokba – legalábbis tavaly májusig, amíg miniszter volt. Eltérően emlékeznek Korsós elbocsátására is: a polgármester szerint kénytelen volt a  jogi iroda vezetője javaslatára így dönteni, miután az aljegyző felmondott, Korsós pedig több hónapnyi betegszabadságra készült. "Azért mentem oda, hogy könyörögjek neki, hogy maradjon, de azt mondta betegslge miatt nem tud, a város munkája viszont nem állhatott le" - emlékezett vissza Márki-Zay. Tanácsadói állásba viszont szívesen visszavárta volna. Korsós szerint viszont pár nap múlva tudott volna menni dolgozni - szerencsére kiderült, hogy mégsem súlyos beteg -, így Márki-Zay valójában kirúgta őt, és ilyen hozzáállás után nem látta értelmét, hogy tanácsadóként visszamenjen.

A címzetes jegyző arra is emlékszik, hogy Márki-Zay a győzelme után közölte: választási programjának célja börtönbe juttatni Lázár Jánost és felszámolni a félelem légkörét. „Mi nem féltünk Lázár Jánostól” – mondta Korsós. Márki-Zay szerint ő sosem beszélt Korsósnak „olyan butaságról”, hogy börtönbe juttatná Lázárt, elvégre „ez sem polgármesteri hatáskör”.

Korsós – aki hangsúlyozta, Márki-Zay személyesen rosszat nem mondott rá és ő sem tett ilyet vele szemben – azt sajnálja igazán, hogy az önkormányzatban szétesett az a szakmai csapat, amely az elmúlt évtizedekben megbízhatóan bonyolította le a közbeszerzéseket – ezzel szemben a mostani önkormányzatot már megbüntette a közbeszerzési döntőbíróság. Márki-Zay szerint ez politikai alapon történt, és bíróságon támadta meg a döntést, Korsós szerint azonban egyértelmű, hogy az informatikai rendszer kezelésére vonatkozó szolgáltatást pályáztatni kellett volna.

Bálint szerint Márki-Zay alatt fontos beruházások állnak, tavaly március óta az idősek otthona korszerűsítésére vonatkozó pályázat van parkolópályán és nem halad a napelemparkos beruházás sem.

„Ötmilliárd forint áll a számlán, de a fejlesztések nem haladnak” – Korsós szerint „Márki-Zay fél a felelősségtől, nehezen ír alá papírokat.”

Lehet, hogy nehéz volt az együttműködés a testülettel, de a képviselőjelöltek szerint Márki-Zay pontosan tudta, mit vállalt az időközi választással, így ezzel a helyzettel kellett volna valamit kezdenie. Egyébként is, a testület konstruktív volt, mert kérésének megfelelően átruházta a polgármesterre a közbeszerzések lebonyolításának jogát.

Ezzel azonban szerintük nem tudott élni, sok pályázatra nem is jött pályázó –

• „mert elmarta őket a polgármester”, mondják a képviselők,
• „mert letiltotta őket Lázár”, mondja Márki-Zay.

Mindketten úgy látják, a helyzetet csak a választás oldja fel – feltéve, ha a bő száz éve paraszt Párizsnak becézett vagy inkább csúfolt városban az eredményből nem lesz újabb kényszerű cohabitation.