Útmutató készült a választások tisztaságához

Útmutatót adott ki a szavazatszámlálóknak az Unhack Democracy Europe nevű civil szervezet. A pontokba szedett tudnivalókat azért szedték össze, mert a tavalyi parlamenti választás után sok panasz jutott a tudomásukra, és a vizsgálataikkal arra jutottak, hogy tényleg sok furcsaság is történt.

(Fontos tudni, hogy a szavazókörök többségében mindenki mindent rendben talált. De voltak olyan helyek, ahol többen is egybecsengően nyilatkoztak a gyanús dolgokról. A furcsaságok ellenére a választás eredménye mindenhol jogerős, azokat egy szűk határidő után már nem lehet megtámadni, de fontos, hogy ha bárhol gyanús dolgok történnek, akkor mi a teendő.)

Bőven voltak furcsaságok

Szóval, a szervezet aktivistái a tavalyi választás óta összesen 170, pártok által delegált szavazatszámlálóval készítettek interjút arról, hogy tapasztaltak-e akkor bármilyen rendellenességet. Azokkal beszéltek, akik azokban a szavazókörökben voltak bizottsági tagok, ahol atipikus statisztikai adatok születtek, különös tekintettel az érvénytelen, a hiányzó-többlet, és a nemzetiségi szavazatokra, valamint a szavazatmegosztás jelenségére.

Szavazatmegosztás alatt azt értik, amikor a szavazó a listás szavazatát az ellenzékre, az egyéni szavazatát pedig a kormánypártra teszi le és fordítva. A magyar szavazók általában ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak egyéniben, mint listán is. Különböző okok miatt ugyanakkor előfordul időnként, hogy megosztják szavazataikat. Ez önmagában nem volna gyanús. Adatelemzésük azonban azt tárta fel, hogy a szavazóhelyiségek 5,6%-ában a szavazatmegosztás aránya az országos átlag négyszeresére rúgott, és kétszeresére növekedett a szavazatmegosztás valószínűsége azokban a szavazókörökben, ahol ellenzéki pártdelegáltak nem felügyelték a szavazást.

Összességében úgy látják, hogy a bizottsági tagoknak hiányos az információjuk arról, hogy milyen jogkörrel rendelkeznek. Sokan már a rendszerváltás óta bizottsági tagok és évtizedes tapasztalatuk miatt magabiztos rutinnal végzik bizottsági munkájukat. De az is kiderült, hogy a vélt rutin miatt a választás tisztaságát biztosító lépésekről és ellenőrzési mechanizmusokról gyakran megfeledkeznek, valamint hiányosak az ismereteik a választási eljárási törvényről, annak módosításairól, és az őket illető jogkörökről.

A jegyzőkönyvezés a legfontosabb

Az interjúk alapján egy csomó furcsaságról számoltak be a szavazatszámlálók. Sok gond volt a jegyzőkönyvekkel. A jegyzőkönyvezésnek azért van jelentősége, mert csak akkor lehet bármilyen jogorvoslattal élni, ha a kifogásolt dolognak van hivatalos nyoma.

Többen jelezték azt is, hogy a szavazatszámláláskor leállt az informatikai rendszer, nem tudták az adatokat beküldeni, és voltak gyanús gondok a mozgóurnás szavazatokkal is.

A hiányzó és többlet szavazatok vizsgálata során több ellenzéki delegált arról számolt be, hogy a felhasznált és felhasználatlan szavazólapok száma a szavazáson megjelentek számával nem egyezett.

Saját vizsgálataik is megerősítették - amit a választások után a Kúria és az ügyészség is megállapított, hogy hogy az ukrán- magyar határon „szervezett” választási csalás történt, mivel a választás napján szervezetten buszoztattak szavazókat a határon keresztül. Az összes furcsaság itt olvasható.

Kevés az információ

Az Unhack Democracy Europe-nak az ellenzéki pártok nem szolgáltattak semmiféle információt arról, hogy hány megbízott delegáltjuk volt. A Nemzeti Választási Iroda hivatalos adatai alapján elmondható, hogy a 10 285 szavazókörből csaknem 1100-ban nem volt ellenzéki delegált, így a pártok nem használták ki a törvény adta lehetőségeiket. Szavazókörönként átlagban 700 választásra jogosult személlyel számolva és az országos részvételi adatokat figyelembe véve (70,22 %) ez azt jelenti, hogy körülbelül 540 000 választópolgár szavazatának leadása és összeszámolása zajlott teljes ellenzéki felügyelet nélkül.

Az önkéntesek arról számoltak be, hogy nagyon nehezen tudtak kapcsolatba lépni az őket delegáló pártokkal. Egyik ellenzéki párt sem szolgáltatott elegendő információt a küldötteinek a bizottsági munkával és a lehetséges szabálytalanságokkal kapcsolatosan.

Érdekes megállapításuk, hogy központilag egyik párt sem kérdezte meg a szavazatszámlálóit a választáson megfigyelt anomáliákról.

Ezekre kell figyelni

Az Unhack Democracy Europe ezért most - a korábbi tapasztalatok összegyűjtése mellett - összeszedte, hogy mire kell szerintük figyelnie annak, aki szavazatszámláló:

• A pártok delegáltjai minden mukafolyamatban részt vehetnek, egyenlő jogai vannak azokkal, akiket az önkormányzat választott a bizottságba
• Ha rendellenességet tapasztalnak, azonnal jegyzőkönyveztetni kell
• A jegyzőkönyveket, amiket alá kell írni, alaposan át kell nézni, ha valami nem világos, rá kell kérdezni
• Ha leáll az informatikai rendszer, akkor szólni kell a delegáló pártoknak
• A szavazatszámláló bizottságban mindenkinek joga van elmenni a mozgóurnás szavazásokra. Itt arra kell figyelni, hogy titkos és nyomásgyakorlás nélkül zajlik-e a szavazás.
• Meg kell számolni a szavazólapokat a nap elején. Akkor is, ha a többiek már megszámolták
• A jegyzőkönyvet 2 eredeti példányban kell aláírni. Biankó jegyzőkönyvet sose szabad aláírni,
• Ha egy delegált a névjegyzéket nézegeti és telefonálgat, szintén jegyzőkönyveztetni kell
• Ha felmerül a láncszavazás gyanúja, akkor rendőrt kell hívni. Ha valaki kiviszi a szavazókörből a szavazólapot, az lopás. Ha az egyik bizottsági tag mutatja, hogy hova tegye az X-et a választó, vagy például tömegesen jönnek emberek, netán ittasan, azt is jegyzőkönyvbe kell vetetni.
• Ha tömegesen szállítják a szavazókat, le kell fényképezni a járművet, amivel szállítják őket, és mehet az is a jegyzőkönyvbe.

(Borítókép: Szavazatszámlálás Ózdon 2014-es önkormányzati választások idején - fotó: Adrián Zoltán / Index)