Új politikai korszakot hirdetett a fideszes holdudvar

Sokkal vidámabban indul a buli, mint gondoltam. Azt hittem, hogy ki fogsz állni, és elsírjuk magunkat. 

Nagy Feró, a Nemzet Csótánya ezekkel a szavakkal vette át a szót Szánthó Miklóstól, az Alapjogokért Központ nevű kormánypárti szervezet vezetőjétől a budapesti Corinthia Hotelben rendezett, választási eredményeket értékelő konferencián. 

A rendezvényt múlt hét közepén, napokkal az önkormányzati választás előtt hirdették meg; az ötcsillagos szálloda díszletei, a luxuskörnyezet, a felszolgált ételek és a bekészített borokból egyértelmű volt, hogy a fideszes szervezet nem ilyen választási eredményre készült. Ünnepi koccintások helyett végül a keserédes, a Fidesz szempontjából időnként kijózanító gondolatoké volt a főszerep. 

Szánthó egyébként azzal vezette fel az első felszólalót, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy egy „már-már unalomba fulladó” konferenciára készültek, de aztán volt egy „nem várt baki” a kampányban,

a fővárosban pedig történt valami, amire nem számított a jobboldal.

Tévedtünk

Mintegy biztatásul, beszédének elején Gulyás olyan számokat és összesítéseket sorolt, amelyekből az volt kiolvasható, hogy a pártok közötti politikai verseny országos tekintetben alapvetően nem változott az Európai Parlamenti választás óta: listán 50 százalék körüli Fidesz, 40 százalék körül ellenzék. 

A miniszter szerint a fővárosi vereségnek mégis oka volt, méghozzá az, hogy baloldali, a liberális és a jobbikos szavazóknak nem volt kifogása a Gulyás által csak Molotov-Ribbentrop paktumnak nevezett teljes ellenzéki összefogás ellen. „Tévedtünk”, a DK és a Jobbik szavazói „nem gyűlölték meg egymást”, így nem szabad levonni szavazatokat, ha összeadjuk a pártok támogatottságát, amikor egyéni jelöltek mögé állnak – mondta. 

Ma azt látjuk, amit sosem láttunk még a magyar demokrácia történetében: pártkoalíciók tekintetében kétpártrendszer jött létre

– mondta a miniszter, aki szerint egyelőre kérdéses, hogy az ellenzéki szövetség létre tud-e jönni parlamenti választáson is, a lehetőséggel mindenesetre „számolni kell”. Elárulta, hogy a Fideszben azt gondolták, hogy országgyűlési választáson „könnyebb összeállni”, mint a helyhatósági választáson jelöltek mögé felsorakozni. 

A budapesti eredményekről azt mondta, hogy szerinte a Fidesz olyan eredményeket ért el, amelyekre korábban nagyon büszkék lehettek volna, azonban több kerületben is 47-48 százalékos eredménnyel szenvedtek vereséget a jelöltjeik. A miniszter a szoros küzdelemben elveszített kerületek miatt Borkai Zsoltot okolta. 

Gulyás szerint a fővárosban mostantól osztott a felelősség; az ellenzék eddig mindig csak kritizált, most viszont már rajtuk is múlik a város fejlődése. „Most majd meglátjuk, hogy mit tudnak ők, és mit tudunk mi velük kezdeni” – zárta beszédét. 

A politikusok lopnak

Jerikó, Jerikó, fala porba hullott rég 
Jerikó, Jerikó, múlandó a dicsőség.

Az alkalomhoz illően Kósa Lajos egy Beatrice-dalszövegből vett idézettel indította beszédét, amely lényegében arról szólt, hogy új politikai korszak és verseny kezdődik a NER történetében. 

A Fidesz alelnöke az utolsó hetek botrányairól (Karácsony-hangfelvétel, Lackner-felvételek, Borkai-anyagok) azt mondta, hogy ezek közül az váltott ki általános felháborodást, ami „karakteridegennek bizonyult”. Szerinte Karácsony vallomása karakterazonos volt, mert kiderült belőle, hogy „bugyuta”. Az is karakterazonos volt szerinte, hogy politikusok arról beszélgetnek kokainozás közben, hogyan kell ellopni az önkormányzat pénzét. 

Ha 100 embert megkérdezünk, hogy a politikusok lopnak-e, 110 azt mondja, hogy igen. Olyan ez, mint hogy a halak isznak-e vizet. Nem tudjuk, de alkalmuk biztosan van rá

– magyarázta, miért nem akadtak ki az emberek a kispesti bűncselekménygyanús történeteken. A Borkai-felvételekről azt mondta, hogy „egy alacsony minőségű Kovi-filmből is lehetett volna egy részlet”. 

Titokban reménykedtünk

Kósa ezután rátért a választási eredmény és a választási rendszer átalakulásának okaira. „Eddig hozzászoktunk a 6:1-hez, most pedig 3:2 lett az eredmény, és csodálkozunk, hogy mi van.” Szerinte 2006-tól elindult egy folyamat, ami 2010-re kialakított egy struktúrát, amelyet centrális erőtérnek neveztek el. Ennek lényege az volt, hogy a középen álló Fidesz jobbról is, balról is tudott szavazatokat szerezni, a nála kisebb pártok pedig nem működtek együtt, így 40 százalékkal is kényelmesen lehetett nyerni. 

A Fidesz alelnöke szerint az ellenzék hosszas kísérletezés után összeállt, duális szerkezet alakult ki, ebben pedig már nem 40, hanem 51 százalék kell a győzelemhez: „Teljesen máshogy kell gondolkodnunk erről, mint a centrális erőtérről”. Például el kell felejteni a korábbi 6:1-eket, egy kiélezett, nagy meccsben 3:2-re nyerni is szép teljesítmény szerinte. 

Titokban reménykedtünk, hogy mégis csak lesz valami elvi megfontolás, ami fékezi ennek az abszurd duális erőtérnek a kialakulását (...), hiszen a másik oldalon olyan szavazók vannak, akik semmiben nem értenek egyet egymással, még egy teremben sem tudnának együtt lenni

– jelentette ki a politikus. 

A kérlelhetetlen demokrata

A választás óta gyakorlatilag minden fideszes megszólalás hangsúlyozza, ez az ellenzéki győzelem ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarországon virul a demokrácia. Kósa tovább ment, és elmesélte, hogy a Fidesz eleve azért tolta ki öt évre az önkormányzati választási ciklusokat, hogy az egész politikai berendezkedés még demokratikusabb legyen. 

A korábbi berendezkedés szerinte ugyanis túlságosan egyoldalú volt, és nem biztosított valódi beleszólást az embereknek. Amíg négyévenként tartottak önkormányzati választásokat, általában az tarolt az őszi helyhatósági választásokon, aki megnyerte tavasszal az országgyűlési szavazásokat. A parlamenti fordulón vereséget szenvedő pártoknak nem volt lehetőségük őszig megújulni, így borítékolható volt a vereségük. 

A kérdésről „nagyon éles vita volt a Fideszben”, Kósa pedig saját bevallása szerint „messzemenőkig támogatta”, hogy legyenek a parlamenti ciklusok között választások, ahogy a fejlettebb demokráciákban is vannak kongresszusi, szenátusi, tartományi választások.

Az önkormányzati ciklus ötévesre kitolásával a Fidesz szerinte kockáztatott, mivel örök igazság a politikában, hogy a regnáló kormányok a ciklusok közepén a legnépszerűtlenebbek. „A magyar demokrácia történetében ez egy kulcslépés” – mondta a politikus, aki kicsit később hozzátette: „nem vártunk azért drámát”. 

A Fidesz alelnöke arról is beszélt, hogy nem szeretnének változtatni azon, hogy a települések közvetlenül válasszák meg vezetőiket, azonban abban még lehet munkája a kormányzatnak, hogy akkor is működőképes legyen egy képviselő-testület, ha az egyébként megosztott. 

Megérkezett a bizonyíték

A kormánypárti politikusok után kormánypárti elemzők értékelték a választást. G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke szerint a Borkai-ügy hatására „új szavazók jelentek meg a politikai piacon”. Olyanok, akik eddig is azt mondták, hogy köpök rátok, de nem vettek részt a szavazáson, most azonban elmentek, és „csináltak egy büntető népszavazást a Fidesz ellen”. 

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy a választások előtt a rejtőzködő szavazók (akik elmennek szavazni, de nem mondják el a közvélemény-kutatóknak, hogy kire) egyharmada a Fidesz, egyharmada az ellenzék felé húzott. Az utolsó héten szerinte „valami nagyon megfordult”, átalakult a rejtőzködő szavazók gondolkodása; megnőtt a táboruk és Fidesz-ellenesebbé váltak – mondta. 

Mráz szerint a kampányban az ellenzék sikeresebben kezelte a botrányokat. A Karácsony-hangfelvételt kivédték azzal, hogy titkosszolgálati lehallgatásról beszéltek, Lackner-ügyben működött az a narratíva, hogy ha valóban fogyasztott kábítószert a kispesti képviselő, akkor le kell mondani. (Nyilván utóbbi sosem fog kiderülni.) 

A Fidesz viszont lefagyott a Borkai-ügytől, annyira váratlanul jött – mondta a kutató, amit valamelyest árnyal, hogy háttér-információk szerint a Fideszben már rég tudtak a Borkaira terhelő felvételekről és információkról. Mráz szerint

G. Fodor szerint a kampány hosszú távú tanulsága, hogy egyre feljebb tolódott a választóközönség ingerküszöbe, most egy pornóvideón keresztül lehetett elmesélni a Fidesz elitjéről szóló történetet. A jövőben ehhez az ingerküszöbhöz kell alkalmazkodnia a pártoknak. 

Csináljuk azt, amit ők

Mindkét elemző egyetértett abban, hogy a Fidesz szempontjából elég vágyvezérelt abban bízni, hogy az önkormányzati választásra összeállt ellenzéki szövetség, majd szétesik. Mráz azért adna egy esélyt az ellenzéki összefogás működőképességének, mert szerinte „rendkívül kiéhezett politikusok vannak azon az oldalon”. 

Szerinte a pártok a következő időszakban távolodni fognak egymástól, építik majd saját karakterüket, a kérdés, hogy 2022-re ismét összeérnek-e. „Ha fogadnom kell, akkor az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltet fog állítani 2022-re” – mondta a Nézőpont vezetője. G. Fodor is arról beszélt, hogy

hitegethetjük magunkat, hogy össze fognak veszni, meg nem tudnak majd kormányozni, de erős érv, hogy két nappal ezelőtt politikai sikert értek el, ami cementként felülírhatja az egymás iránti viszolygásukat. 

A kerekasztal-beszélgetés végén Nagy Feró még egyszer magához ragadta a szót, és azzal próbált lelkesíteni, hogy a fideszes tábornak össze kell zárnia, ha „a jövőben bárkit támadás ér, csináljuk azt, amit ők”. 

(Borítókép: Behűtött pezsgő az önkormányzati választásokat értékelő, Két nappal október 13. után című konferencián a fővárosi Corinthia Hotelben 2019. október 15-én. A tanácskozást az Alapjogokért Központ szervezte. Fotó: Fábián Tamás/Index)