Hortenzia, Gergő
8 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

2022-ben sokkal nehezebb lesz az ellenzék dolga

ceu-hunpol-10
2019.10.21. 19:43

A magyar önkormányzati választás eredményeiről tartottak panelbeszélgetést hétfő délután a CEU-n, ahol a vasárnapi lengyel parlamenti és az idei törökországi önkormányzati választások párhuzamairól is szó esett.

Elsőként László Róbert, a Political Capital választási szakértője foglalta össze a múlt vasárnap legfontosabb tanulságait. A mostani eredményeket az előző választásokéval összevető adatsorok azt mutatják, hogy a Fidesz gyengülésénél sokkal jelentősebb az ellenzék erősödése, és ha összefognak a pártjai, idén tavasszal, 2018-ban és a 2014-es önkormányzati választásokon is sokkal jobb eredményt érhettek volna el. László azt mondta, hogy a Borkai-ügy mobilizáló hatása kiszámíthatatlan, de feltűnő, hogy az utolsó héten a magyar Google-ön a "Borkai" volt a legnépszerűbb keresőszó.

2022-ben sokkal nehezebb dolga lesz az ellenzéknek

László szerint Budapest és tíz nem fideszes vezetésű nagyváros már majdnem a fél országot jelenti, ekkora tömeget már nem lehet megbüntetni, amiért nem a kormányoldalra szavaztak. Úgy tippelt, hogy Orbán konfliktuskereső, militáns hangnemén az eredmény nem fog változtatni. Arra is kitért, hogy a kormányoldal átlépett egy piros vonalat, amikor a rendőrséget ráküldte az ellenzékre.

A Fidesz megőrizte pár fontos várát és a kistelepüléseket, az ellenzék újraépítheti magát, a jelek szerint megtanulták a korábbi választások leckéjét. Ugyanakkor a siker nem jelent receptet a 2022-es parlamenti választásra: most a pártoknak viszonylag könnyű volt osztozkodni a polgármesteri, képviselői helyeken, de 2022-ben az ellenzéki összefogás, ha lesz, csak egy miniszterelnök-jelöltet állíthat, és arról nem lesz könnyű megegyezni.

A CEU politikatudomány tanszékének profeszora, Tóka Gábor egyebek mellett arról beszélt, hogy élesedik a politika verseny, és most láthatóan az ellenzék van lendületben, ismét van vonzereje. Nőtt az ellenzék hitelessége, az ellenzéki pártok megint mernek az értékeikről, politikai céljaikról beszélni, a Fidesz etnicista-tekintélyuralmi kártyái már nem überelnek mindent. Az ellenzék nemcsak az önkormányzatokban jut erőforrásokhoz, a támogatottság adományokban és az önkéntesek számának növekedésében is megnyilvánul majd.

Eltűnnek a Puzsér-félék, az LMP és a Kutyapárt

Tóka azt mondta, hogy az ellenzéki összefogás sikere hihetővé tette, hogy a Fidesz legyőzhető, és ennek nyomán eltűnhetnek a térképről az olyan, protesztszavazatokra gyúró figurák, mint Puzsér Róbert, de a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is. Az LMP szerinte meg fog szűnni, most is csak az ellenzék részeként nyertek helyeket az önkormányzatokban. A Jobbikot ez nem fenyegeti, de nem világos, hogy a párt honnan tudna új szavazókat szerezni. A CEU professzora úgy véli, vezetőinek opportunizmusa miatt a Jobbik integrálódni fog az ellenzékbe, de a párt további növekedésére nincs sok esély.

Tóka meglepőnek nevezte, hogy mennyire simán ment az ellenzéki együttműködés, hogy a pártok nem estek egymásnak. A Momentum szerinte azért lehetett sikeres, mert a párt vezetői felismerték, hogy akkor van jövőjük, ha ők mennek neki a legkeményebben a Fidesznek, ők a legerősebb, legharciasabb kihívók. Tóka arról is beszélt, hogy a magyar demokrácia "nem túl jó minőségű": a politika iránti érdeklődés megdöbbentően alacsony, és felidézte Karácsony Gergely szavait, miszerint az ellenzéki szavazókat nem érdekli, ő milyen politikát javasol, mert bárminek örülnek, ami nem a Fideszé.

Jönnek a megszorítások, 2022-re a Fidesz átrajzolja a választási térképet

Tóka szerint nem halasztható tovább a pénzügyi szigor: 2016-ban Európa egyik legfeszesebb költségvetése volt a magyar, az idei viszont az egyik leglazább. A válság miatt elkerülhetetlenné válnak a megszorítások. Az ezzel járó elégedetlenség az ellenzék térnyerését erősítheti.

A CEU professzora szerint mostantól két pólus között kell választani, és biztos benne, hogy lesznek még "Borkai-videók". Tóka ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy törvény rendeli el, hogy a 2022-es választás előtt az egyéni választókerületek határait újrarajzolják, ami az egész országot érintheti.

Ennek papíron demográfiai indokai vannak, valójában azonban a Fidesz hatalmi céljait szolgálja, és azt eredményezheti, hogy az ellenzéknek úgy tíz százalékkal több szavazatra lesz szüksége a Fidesznél, hogy ugyanannyi egyéni képviselőt juttasson a parlamentbe. 2022-ig Tóka szerint még jobban elmosódhat a kormánypárt és az állam közötti határvonal, és további nemzeti konzultációkra, vagy akár népszavazásokra is sor kerülhet, hogy a Fidesz erősítse a hatalmát.

Erdogan legyőzhetetlenségének mítosza is megdőlt

Maryna Vorotnyuk, a CEU kutatója sok egyéb mellett arról beszélt, hogy Törökországban Erdogan elnök és pártja, az AKP szerint minden biztonsági kérdésnek számít. A 2019-es önkormányzati választásokat ennek megfelelően bizalmi szavazásnak állították be, ahol az ellenzék mögött áruló nyugati erők állnak. Az ellenzéki pártok viszont felismerték, hogy félre kell tenniük a nézetkülönbségeiket, mert csak együtt győzhetnek, és ennek érdekében még a kurd pártokkal is koordinálták az indulásukat. Vorotnyuk emlékeztetett rá, hogy a választás előtt Karácsony Gergely Isztambulban járt, ahol az új ellenzéki polgármester, Ekrem Imamoglu azt tanácsolta neki, hogy kampányában békülékeny és befogadó hangot üssön meg.

Izmir már az ellenzéké volt, de most Ankarában és (a megismételt választáson) Isztambulban is győztek. A fő kérdés Törökországban is az, hogy megismételhető-e az összefogás sikere nemzeti szinten. Az AKP és Erdogan legyőzhetetlenségének mítosza mindenesetre megdőlt. Erdogan viszont egyebek mellett a mostani szíriai akcióhoz hasonló katonai lépéseket is tehet, hogy népszerűsítse magát, ha az infláció és a munkanélküliség miatt a választók kezdenének elfordulni tőle.

Budapest után Varsó?

Pár éve Jaroslaw Kaczynski, a nacionalista lengyel kormánypárt, a PiS erős embere arról beszélt Orbán Viktornak, hogy Budapest után Varsó jön. Most Varsóban a progresszív erők pont ebben reménykednek, mondta Wojciech Sadurski, a Sidney Egyetem politikatudósa. Sadurski felidézte, hogy hiába szerzett a PiS múlt vasárnap történelmi győzelmet és abszolút többséget a Szejmben, vezetői mégis csalódottak: nem lett kétharmados többségük, így se alkotmányozni nem tudnak, se egy esetleges elnöki vétót felülírni, amennyiben elveszítik a 2020-as elnökválasztást (jelenleg a PiS-es Andrzej Duda az elnök). Ráadásul a felsőházban kisebbségbe szorultak, miután a szenátusi választás tekintetében megvalósult az ellenzéki összefogás.

A Szejmbe visszajutott a baloldal, és ott van a szélsőjobb is. Az ellenzék három külön induló demokratikus blokkjára, az agrárszövetségre, a zöld-liberális polgári koalícióra és a baloldali pártszövetségre összesen többen szavaztak, mint a Jog és Igazságosságra (PiS), de nem tudni, ez akkor is így lett-e volna, ha összefognak. A parasztpárt Sadurski szerint épp azért nem volt hajlandó közösködni, mert attól tartott, hogy jobboldali vidéki szavazóit elriasztja a baloldal jelenléte. Sadurski szerint ha az ellenzék a 2020-as elnökválasztáson győzni akar, kénytelen lesz összefogni, és a nem biztos pártválasztókat is megcélozni.

Ki legyen a jobbszélen?

Kaczynskiékat nehéz helyzet elé állítja, hogy a Szejmbe bejutott egy, a PiS-nél szélsőségesebb jobboldali pártszövetség, a Konföderáció. Sadurski szerint Kaczynski azt szereti, "ha tőle jobbra már csak a fal van", elsősorban azért, mert Lengyelországban a katolikus egyház befolyása nagyon erős, és ha van egy még radikálisabb, még inkább klerikális abortuszellenes erő, az egyház elgondolkodhat, hogy kitartson-e a PiS kizárólagos támogatása mellett.

Ha azonban a PiS, amely már elérte az üvegplafont, az egyház kegyeit keresve túl jobbra tolódik, elijeszti az ingadozó szavazókat. Orbánnak viszont épp az a problémája, hogy nem maradt jobboldali ellenzéke, így nem tudja magát centrális erőnek láttatni, ezért is érdeke a Mi Hazánk erősítése – ezt már László Róbert tette hozzá.

(Borító- és címlapkép: Aradi László / Index)