Natália
1 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Fürjes: Ha a főváros épületek helyett parkot akar, alkalmazkodunk

HUSZ9392
2019.10.25. 11:29
Tárgyalni fognak tételesen minden egyes kormányzati forrásból finanszírozott fővárosi beruházásról Karácsony Gergellyel, és amit a főváros nem akar, azt nem erőltetik, mondta lapunknak Fürjes Balázs kormánybiztos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. (KKBK) vezetője. Ha a főváros parkot akar a Városligetben új épületek helyett, ahhoz is alkalmazkodnak. Közölte, bár átvette a KKBK vezérigazgatójának Tarlós István fejlesztési főpolgármester-helyettesét, Szeneczey Balázst, nem épít alternatív városházát. A mostani, békülékeny hangnem a fővárossal csak annak meglepetés, aki nem ismeri őket, mondta a lapunknak adott interjúban.

Azt mondják, ön áll annál a csapnál, amin az állami pénzek a fővároshoz folynak. Jó ez a hasonlat?

Nem. A kormány a csapos, én legfeljebb a pincér vagyok, de az sem egyedül. Nem csak az én feladatom a budapesti kormányzati fejlesztések irányítása. Két sapkám van: egyszerre lehetek a Miniszterelnökség Budapest fejlesztéséért felelős államtitkára, általános városfejlesztési-várostervezési feladatokkal és a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosa, aki felelős néhány konkrét projektekért – például MOME Campus, Ludovika Campus – Orczy-kert, Groupama, új Puskás, Duna Aréna, a Sorsok Háza épülete, Gül baba türbéje, Duna Aréna, Déli Városkapu-Diákváros, az Akvárium megújítása. A projektek megvalósítását végzi az irányításom alatt működő KKBK nevű állami fejlesztővállalat. 

A kormány határoz, önök pedig elköltik a pénzt.

Magyarország költségvetését a kormány terjeszti be az Országgyűlés elé, a parlament fogadja el, és különböző kormányzati intézményeken keresztül költi el vagy adja át a fővárosnak a budapesti forrásokat. A budapesti feladatok forrásai között valóban vannak olyanok, amik a Miniszterelnökségen vagy a KKBK-n mennek keresztül.

Úgy tudom, a napokban új igazgatója lett a KKBK-nak, méghozzá Szeneczey Balázs, Tarlós István volt fejlesztési helyettese. 

Igen. A 2015-ben létrejött KKBK vezérigazgatója, Mihályfi László négy év után távozott, amit januárban jelzett. Körülnéztem, ki az, aki jelentős budapesti fejlesztési tapasztalattal bír, Szeneczey Balázs elég logikus választásnak tűnt. Ezért még jóval a választások előtt kikértem Tarlós Istvántól, akivel megegyeztünk, hogy Szeneczey Balázs a választási eredménytől függetlenül nálunk folytatja novembertől.

Hozta a stábját is, gondolom.

Három közvetlen kollégáját hozta magával. Ha vannak még hasonló kérdések, behívhatjuk a HR-vezetőnket is...

Olyat is hallani lehetett, hogy Tarlós főtanácsadóját, Szegvári Pétert is felveszik önökhöz.

Akkor ön többet tud, mint én. Ezt most hallom először. Nincs szó róla, bár nyitott lennék, Szegvári Péter komoly szakember. 

Vele vagy nélküle körülbelül hányan dolgoznak a KKBK-nál?

Körülbelül százhúszan. Várostervezés, magasépítési tervezés és kivitelezés, közlekedéstervezés, jogalkotás-közkapcsolatok, nemzetközi sportesemények a legfontosabb szakmai területek, és persze az admin részlegek. Őszintén meglep, szerkesztő úr, nem szervezetfejlesztési beszélgetésre készültem. 

Azért kérdeztem, mert létezik olyan, fővárosi berkekből származó vélemény, hogy ön a KKBK-val egy alternatív városházát épít.

Ön tényleg többet tud nálam... Ezt is most hallom először. Eszünk ágában sincs ilyet csinálni, lehetetlen is lenne. A mindenkori magyar kormány mindig is felelős volt és felelős lesz Budapestért. Az államnak mindig feladata volt Budapest építése. A fővárosban rengeteg fejlesztés – a hidak, a pályaudvarok, a legfontosabb középületek és intézmények, a közlekedési hálózat zöme – mind kormányzati munkával és pénzből épült meg. Egész egyszerűen azért, mert nem várható el a nemzet fővárosától, hogy önerőből valósítsa meg mindazt, amire Budapestnek szüksége van. A kormány nem hagyhatja magára Budapestet, és természetesen nem is gyámkodhat felette. 

Nem lesz új Budapest-miniszter sem?

Fake news, szerkesztő úr, hírlapi kacsa... Gulyás Gergely a Budapest-miniszter – a kormány ügyrendje szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyben a Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter is. Nincs változás. A kormány e felelősség létrehozásakor saját magát korlátozta – a jogszabály azt is kimondja, hogy a miniszter e feladatát kizárólag a fővárossal együttműködésben látja el. Végképp korlátoztuk saját mozgásterünket, mikor elfogadtuk Tarlós István javaslatát, és létrejött a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, egyenlő számú fővárosi és kormányzati képviselővel, kizárólag egyhangú döntéshozatallal. 

A jelenlegi főváros-kormány egyeztetési struktúrát nem volt egyszerű kialakítani, a későbbi beruházásoknál pedig több komoly vitájuk volt Tarlós Istvánnal.

A kialakítás során nem volt vita, az egyeztetések gyorsak és eredményesek voltak. Városfejlesztési kérdésekben sokat vitatkoztunk, ami szerintem jó dolog. Ezek nem egyszerű kérdések, több szem többet lát, a jó szakmai viták a város javára válnak. Tarlós István egy karakteres, a szó jó értelmében vett öntörvényű városvezető volt, aki kiválóan értett a dolgához, és megvolt a maga véleménye. Ha vele vitatkozni akart az ember, fel kellett kötni a nadrágot.

Az, hogy van egy ilyen egyeztetési rendszer, a mostani meglepően békülékeny kormányzati kommunikáció mellett, Tarlósnak köszönheti az új főpolgármester?

Mihez képest békülékeny? Ugyanazt mondjuk, és ugyanazt tesszük, amit Tarlós István idején is mondtunk és tettünk. Budapesten a kormány nem valósít meg olyan városépítő fejlesztéseket, amelyeket a városvezetés nem támogat. Budapest nem lehet csatatér, mi nem a háborúzás, hanem a békés építkezés pártján állunk. 

Nagyon sokan azt várták a kemény választási kampány után, hogy befeszülnek az álláspontok. Ehhez képest a kormányzati kommunikáció most arról szól, hogy a kormány csak azt a fejlesztést folytatja, amit a főváros is akar.

A következetes kormányzati álláspont annak meglepetés, aki nem ismer bennünket, és nem hitte el, hogy amit mondtunk Tarlós Istvánnak, és amilyen gyakorlatot folytattunk, azt komolyan gondoljuk. Demokraták vagyunk, és szeretjük a várost. Álljuk a korábban is mondott szavunkat.

Igen, voltak, akik ezt nem hitték el. Vannak még sokan, akik most sem hiszik el.

Mi azt mondtuk, hogy a kormányzat természetesen szeretné Budapestet építeni, szeretjük ezt a várost. Tarlós István idején is azt mondtuk, hogy semmit nem építünk Budapesten, amit a budapesti városvezetés nem támogat. Minden egyes beruházást, építkezést előzetesen leegyeztettünk Tarlós Istvánnal. A megvalósítás során is egyeztettünk, és ő állított is le dolgokat: leállította a teniszcentrum építését a Margitszigeten, leállította a Red Bull Air Race-t. Most ugyanezt a magatartást folytatjuk, és mondjuk, hogy csak olyan kormányzati beruházás lehet Budapesten, amit a főváros is támogat.

Azért biztosan lesznek viták az új főpolgármesterrel is. Karácsony Gergelyben milyen vitapartnerre számít?

Az tuti, hogy kinevezett kormányzati tisztviselőként nem fogok a demokratikus legitimációval bíró, frissen megválasztott főpolgármesterről karakterológiai találgatásokba bocsátkozni. Majd leülünk, és meglátjuk. A főpolgármester is úgy nyilatkozott, hogy azt tervezi, hogy a fővárosi közgyűlés alakuló ülése után kezdeményezi a Közfejlesztések Tanácsának első ülését is. Természetesen erre nyitottak vagyunk. Elkezdjük a közös munkát, és találgatások helyett fél év múlva szívesen elmondom önnek, milyen vitapartnernek ismertem meg Karácsony Gergelyt.

Személyesen beszéltek valaha?

Ismerjük egymást évek óta, és korábban több alkalommal is beszéltünk. 

A választás óta is?

Üzenetváltás volt közöttünk. Gondolom, leülünk majd az alakuló közgyűlés után, előkészítendő a Közfejlesztések Tanácsa első ülését. 

Ez is szerepet játszott a békésebb hangnemben?

Azt folytatjuk, amit eddig is csináltunk. A kormány magatartása nem változott, ahhoz, hogy kialakítsa az álláspontját, nem volt szükség külső tényezőkre. Karácsony Gergely világossá tette a választási kampány során, hogy bizonyos dolgokat nem akar, megválasztották, és mi szükségesnek tartottuk leszögezni, hogy csakúgy, mint korábban, ezután semmi nem épül meg Budapesten kormányzati beruházásként, amit a városvezetés nem támogat.

Akkor térjünk rá a konkrét projektekre, amit az új főpolgármester nem akar. Városliget-projekt. Új épületeket már nem akar, szeretne viszont zöldfelületeket helyettük.

Alapállásunk, hogy mindenre nyitottak vagyunk. Ha a fővárosi közgyűlés úgy döntene, hogy folyamatban levő építkezés álljon le, akkor leállítjuk. Ha azt mondják, hogy az elkezdett épületek fejeződjenek be, de új dolog ne épüljön, akkor nem fog új dolog épülni a ligetben. Bízom a higgadt szakmai párbeszédben. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa első ülésére meghívjuk Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját is, aki a Liget kormányzati felelőse. Remélem, meghallgatjuk arról, hogy a projekt az elmúlt száz legnagyobb kulturális fejlesztése, Budapest második legnagyobb közparkjának felújítása a zöldfelület bővítésével, játszóterek, pihenő területek, sportpályák létesítésével, fásítással. Kerüljenek terítékre az érvek, nézzük a dolgot magát!

Csakhogy a fővárosi közgyűlés ülése, amin várhatóan döntenek a Liget-projekt egyes elemeinek a leállításáról, a közfejlesztési tanács ülése előtt lesz. Akkor már késő.

Ez a fővároson múlik. Ha az érdemi, szakmai párbeszéd előtt meg akarja hozni a végleges döntést, és kész helyzetet akar teremteni, mi alkalmazkodni fogunk ehhez a döntéshez is.

Feltételezzük, hogy a főváros úgy fog dönteni, ahogy a főpolgármesteri kampány ígéretei alapján várható. A kormány szó nélkül lenyeli a kárba vesző előkészítési költségeket, és fizeti az új zöldterületek kialakítását?

Nem a sajtón keresztül fogok üzengetni a demokratikusan megválasztott főpolgármesternek. Semmilyen módon nem akarjuk zsarolni, nyomás alá helyezni a főváros vezetését. A legfontosabb, hogy kialakuljon az új városvezetés álláspontja. Azt követően lehet majd arról beszélni, hogy a döntésből mi következik majd. Nem szabtunk határidőt. Jó lenne, ha egy józan, belátható időn belül kialakulna a főváros álláspontja. Jó megoldásnak tartanám, ha előtte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán az egyes fejlesztéseket végig lehetne beszélni, lenne alapos, higgadt, szakmai párbeszéd. Ha megnézi az eddig elhangzott kormányzati nyilatkozatokat, egyszer sem mondta senki sem, hogy ennek az esetleges anyagi következményeit a fővárosnak kellene viselni. Nem kell nagy matematikusnak lenni ahhoz, hogy megmondjuk: ha épületek helyett parkot kell építeni, az olcsóbb is.

A kampányígéretek másik fő eleme a stadionépítések leállítása. Ezekkel mi lesz?

Értem én, hogy a stadionépítés egy jól leegyszerűsítő hívószó, de az elmúlt években arról volt szó, és ebben volt egy együttműködésünk Tarlós Istvánnal, hogy a sport legyen fontos Budapest életében, számtalan sportpark, lakossági sportpálya épült – Nehru park, Orczy kert, Margitsziget, Normafa park, Liget, Városmajor, Bikás park, Csepel, összesen több százezer négyzetméternyi közpark újult meg. Benne volt az is, hogy Budapest adjon otthont nagy sporteseményeknek is. Szabadidősport- és versenysporteseményeknek egyaránt. Ebben is várjuk a főváros álláspontját, mi legyen az atlétikai világbajnoksággal vagy a kézilabda-Európa-bajnoksággal. Az előző vezetés ezeket a pályázatokat támogatta, de adott esetben ezeket a nemzetközi szerződéseket fel kell mondani.

A Puskás-stadion hamarosan kész, az építését már valószínűleg senki nem akarja leállítani. A Puskás családdal sikerült a névhasználatról megállapodni?

A Puskás Alapítvánnyal a szerződéseket megkötöttük, amire még szükség van, az folyamatban van. Minden, ami ahhoz szükséges, hogy a stadiont Puskás Arénának hívhassák, és üzembe állhasson, lezáródott. A kialakítandó Puskás Múzeummal kapcsolatban lehetnek még nyitott kérdések.

És mit ad cserébe a kormány a névhasználatért?

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője képviseli a családot, tőle kell megkérdezni.

Beszéltünk a stadionépítések leállításáról, a Városligetről. Milyen beruházásokról várják még a főváros nyilatkozatát?

Az elmúlt kilenc évben a befejeződött városfejlesztések Budapesten 1850 milliárd forintba kerültek, és rengeteg beruházás van tervezés-előkészítés alatt. Ezeket mind tételesen végig kell beszélni, mi az amit támogat a főváros, és mi az, amit nem. Nyilván van ebből, ami evidencia, például, hogy a kormány ugyanúgy betartja a szavát, amit Tarlós Istvánnak adott, hogy 80 milliárd forinttal támogatja a következő években a 3-as metró felújításának befejezését, de nehogy a későbbiekben félreértés legyen, minden kérdésben legyen ez kimondva. A sportberuházások egy viszonylag csekély részét képezik azoknak a fejlesztéseknek, amiket most akkor együtt át kell tekinteni, hogy a főváros támogatja-e vagy sem. De már most lehet mondani néhány programpontot, amiben egyetértés látszik közöttünk, ahogy Gulyás Gergely mondta a kormányinfón. Ilyen a rakpartok átalakítása, forgalomcsökkentése vagy a szállodahajók kikötőinek kijjebb helyezése a központból.

Ha ilyen nagy az egyetértés, mikor számíthatunk leghamarabb a sétálós rakpartokra?

Három-négy év alatt meg lehetne csinálni. De a zöldfelületek növelése sem csak fővárosi terv. Az elmúlt években több százezer négyzetméter közpark újult meg, vagy bővült ki. Éppen ezt szeretnénk folytatni a Népligetben, jó ötlet a Városháza park megnyitása. Zseniális közpark lehetne a ma elég lerobbant Gellérthegy. Délen, a Csepel-sziget északi részénél egy városrésznyi programunk van, az úgynevezett Déli Városkapu program. Dél-Pesten a diákváros, Észak-Csepelen egy nagy park épüljön, bizonyos sportlétesítményekkel. Nyitottak vagyunk a program átírására, hogy a sportlétesítmények rovására tovább növeljük a parkfelületet.

Ha a Csepel-sziget északi felénél esetleg elmaradnak a tervezett sportberuházások, az atlétikai csarnok, evezős központ, extrémsport-park, akkor az érinti az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket is, például a Galvani hidat is? A tervezett híd eddig is problémás volt, a pesti levezető útvonalon rengeteg a vita, Tarlós maga is leállíttatta egyszer a beruházást, a kispesti kiserdő védelmében Kocsis Máté is felszólalt.

Tarlós Istvánnal közösen állítottuk le a kiserdőt érintő tervezést még 2018-ban. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egy technokrata tervező szervezetként előreszaladt, de szerintünk a határidők tartásánál az fontosabb, hogy az érintett lakosság szempontjait figyelembe vevő megoldás szülessen. Korábban felkértem Fegyverneky Sándor volt országos és angyalföldi főépítészt, folytassa le a konzultációkat az ott lakókkal, jelenleg ezek a tárgyalások folynak. Itt sem fog olyan megoldás születni – eddig sem született volna –, amit nem egyeztettünk a lakosokkal, és amit a fővárosi vezetés nem fogad el.

Ha mondjuk, a főváros nem is a Galvani hidat szeretné előbb, hanem inkább a még délebbre eső Albertfalvai hidat vagy az Aquincumit?

Lefolytattuk már ezeket a beszélgetéseket, de készek vagyunk újra kinyitni, hogy mi a jó sorrendje északon és délen a következő híd megépítésének. Készen állunk újra megvitatni, azonban szakmai érveink alapján meg vagyok győződve arról, hogy először a Galvani hidat kell megépíteni. Lehet, hogy van olyan érv, amit nem ismerek, nyitottak vagyunk a párbeszédre.

Mi lesz a vitafóruma ennek a párbeszédnek?

Megalakult a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, mi a magunk részéről úgy tervezzük, hogy ez fenn is marad, és ez lesz a közös párbeszédnek a fóruma. Természetesen, ha az új városvezetés nem akarná ezt működtetni, azt is elfogadjuk.

Ha marad az esetlegesen lefújt stadionépítésből pénz, akkor az átcsoportosítható-e a főváros által kívánt, mondjuk közlekedési beruházásra?

Ne szaladjunk ennyire előre. Egyetlen egy költségvetésről döntő fórum, sem az Országgyűlés, sem a fővárosi közgyűlés döntését nem szeretném megelőlegezni. Először alakuljon ki az az álláspont, hogy milyen fejlesztések megvalósítását támogatja és melyek leállítását kívánja az új fővárosi közgyűlés, ezt követően lehet a folytatásról beszélni.